Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

OEUVRE-KATALÓGUS - C. Téves és nem ellenőrizhető meghatározások (C. 338-413.)

de a benne szereplő dátum (helyes olvasatban 1613 és nem 1693) sem hozható összefüggésbe Mányokival. A portré 17. századi eredetét illetően később egyéb kétségek is felmerülhettek, ugyanis a rajzot a Fővárosi Képtár anyagának átadásakor hamisítványnak minősítették. A Fővárosi Képtár leltárkönyvi bejegyzése ellenére úgy néz ki, hogy a grafika 1952-ben mégsem került be a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe, de nem található a Fővárosi Képtárból a Magyar Nemzeti Galériába került anyagban sem. A hamisnak ítélt szignatűra, de főként a rajz áttételére vonatkozó, szakmai állásfoglalásként értelmezhető döntés Mányoki szerzőségét erősen kérdésessé teszi. A korábbi vélemény felülbírálatára csak a grafika előkerülésével lenne mód. IRODALOM: Leipzig, Auktion Boerner, CXXIV. Handzeichnungs Sammlung Arnold Otto Meyer, Hamburg und aus altem leipziger und anderem Besitz. 1914. március 19-20. 41. 331. sz. 28. tábla (Férfiarckép, megadott méret: 44x35 cm, Mánvoki); Katalógus Budapest, 1921a. 6, 7. 1. sz. (az Ernst Múzeum új szerzeménveként); Lázár, 1926. I. 94, 99. 1. sz.; Thieme-Becker, XXIV. 1930. 46; Magyar Művészek arcképei. Az Ernst Múzeum leíró lajstroma. VII. Budapest, é. n. (1931) 6. 105. sz.; Katalógus Budapest, 1931. 98. sz. (lent jobbra idegen írás: „Manyoky 1693"); Dömötör, 1931. 323. (krétarajznak mondja); Lázár, 1933. 11 (itt a Börner-aukció katalógus száma: 24, a jelzés: „A. Mányoki 1693"), 117,1/a. tábla; Katalógus Budapest, 1939. 82. sz. (méret: 55x42 cm); Pataky, 1960. 9, 55/22. j. (nem Mányoki, jelentéktelen német rajz a 18. sz. elejéről, amelyre a szignón kívül Mányoki magyar voltának bizonyítékául sujfásokat hamisítottak); Katalógus Budapest, 1993. 277. 98. sz. (Mányoki műveként említve); Buzási, 1999. 7-8. (nem Mányoki.) C. 389. FÉRFIKÉPMÁS (Korábban: Időskori önarckép) Olaj, vászon; 77x58 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria Leltári szám: 78.11. M Proveniencia: 1929 előtt Fónagy Aladár gyűjteményében, 1933-ban Hoffmann Gusztáv tulajdonában Budapesten Lengyelországi (német?) festő, 17. század utolsó harmada, Jordaens távoli hatása alatt (Mojzer M.). IRODALOM: AZ Ernst Múzeum aukciói, XLI. 1929. december, 606. sz., XXVIII. tábla (Mányoki Ádám időskori önarcképe); Lázár, 1933. 78, XXVI. tábla (Mányoki időskori önarcképe); BÁV 46. képaukció, 1978. szeptember, 109. sz.; Mojzer, 1981. 42, 47. (lengyelországi vagy német? festő, 17. század utolsó harmada, Jordaens hatása alatt); Mojzer, 1982. 15-16, 326. sz. (lengyelországi vagy német? festő, 17. század utolsó harmada, Jordaens hatása alatt); MNG Évkönyv 1991. 19; Buzási, 1999. 8. (nem Mányoki.) C. 390. NEMES ÚR KÉK SELYEM KABÁTBAN Lázár szerint DAlpens márki 1914. április 14-én, a bécsi Kunstvereinben megtartott hagyatéki aukcióján a 48. számon elárverezték egy „kifejező arcú" úr portréját, aki kék selyem kabátot és allonge-parókát viselt. Lázár közlése szerint az árverésen a kép Mányoki munkájaként szerepelt, de megemlíti, hogy korábban Tocquénak tartották. Az árverési katalógusnak nem akadtam nyomára, az adatot nem tudtam ellenőrizni. (A katalógus mindenesetre nem szerepel: Lugt, F.: Répertoire des Catalogues de ventes publiques intéressant l'art ou la curiosité. IV. Quatrième période. 1901-1925. La Haye, 1987). IRODALOM: Lázár, 1926. II. 474. 105. sz.; Lázár, 1933. 73/2. j. C. 391. KÉPEK A SZILASSY CSALÁD TULAJDONÁBAN 1725-1730 Az alábbi közlés Losoncon a Szilassy család tulajdonában említi műveit, amelyek 1849-ben elégtek (Szilassy Béla Ernszt Lajosnak 1900. július 2.). A képek, feltehetően családi portrék, valószínűleg Szilassy Pál számára készültek, aki 1725-1730 között Nógrád vármegye szolgabírája volt (ld. Nagy, X. 1863. 721.). IRODALOM: Ernszt, 1911. 27, a családfához tartozó jegyzet (csupán Szilassy Béla adatát közli, a feltételezhető megrendelőt nem nevezi meg); Lázár, 1933. 55. C. 392. MAGYAR ÚR Olaj, miniatűr 1933-ban Batthyány Iván tulajdonában, Németújváron A kép festésmódja és az ábrázolt viselete alapján a portré inkább a 17. század harmadik negyedére tehető. Mányoki munkájaként való meghatározása alaptalan. Lázár szerint a hátlapján kivehetetlen, elmosódott címer volt. IRODALOM: Lázár, 1926.1. 95, 99. 5. sz.; Lázár, 1933.15, IV/a. tábla; Bottyán, 1952. 16. (Mányoki, 1708 körül.) C. 393. FÉRFI SZŐRMEKALAPBAN Olaj, vászon; 60x46 cm Bécsi műkereskedelemben