Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

OEUVRE-KATALÓGUS - B. Hagyomány és stílus alapján történt meghatározások (B. 230-337.)

magyarországi (felvidéki) birtokán őrzött festményhez, így valószínűleg a korban szokásos módon a családhoz fordult előképért. A Wasshuber által követett példány lehetett Mányoki munkájának első változata. IRODALOM: Nagy, 1874. 99; Ortvay, 1874 . 317; Thaly, 1876. 71; Katalógus Kassa, 1903. 129. 141. sz. (1705); Sz. /.: II. Rákóczi Ferenc arcképe Mányokitól. VU 1903. 496. repr.: 493; Szendrei, 1904. 647; Malonyay, 1905. 14; Divald, 1912. 239; Ybl, 1925. 305; Lázár, 1926. I. 95, 99. 4. sz.; Pesti Hírlap, 1933. április 13. (Harsányi Zs.); Lázár, 1933. 15, 118, 134, Il/a. tábla (1708); Vargha, 1933. 10; Katalógus Budapest, 1935. 8. sz.; Kampis, 1937. 84. (1708); Bottyán, 1952. 16. (1708); Garas, 1953. 91; Mányoki emlékkiállítás, 1957. 4, 10. 9. sz. (1708); MűvLex, III. 1967. 236. (1708); Galavics, 1969. 42. (1708); Magyarországi művészet története, 1970. 275; Hopp, 1973. 733-734. (1708); Hopp, 1973/a. 116, 124. (1708); Rozsa, 1976. 483; Vayer, 1978. 189-199. (1707-1708); Galavics, 1976/1980. 259; Galavics, 1980. 502. 27. kép (1708); Rózsa, 1980. 517. 7. kép (1708); A művészet története Magyarországon, 1983. 245; Buzási, 1988. 38. (II. Rákóczi Ferenc felesége portréjának párdarabja, 1707); Buzási, MÉ 1988. 168, 172. 10. kép; Buzási, 1992. 19; Buzási, 1992-1996. 50-51, 128. 49. sz.; Magyar művészet 1800-ig, 2001. 352. (1707) a. Joseph Ferdinand Wasshuber (1698-1765) 1730 körül Olaj, vászon; 79x61 cm B. 298/a. Wiener Neustadt, Stadtmuseum Leltári szám: B 9 Mányoki munkájának szín- és részletazonos másolata, amely a Wiener Neustadt-i városháza megbízására egy, a város történetéhez kapcsolódó személyek portréiból álló sorozat számára készült. Az előkép Mányoki kompozíciójának jelenleg ismeretlen első példánya lehetett, amely feltehetően a fejedelem nővére, Rákóczi Julianna (1672-1717), Ferdinand Gobert von Aspremont-Reckheim gróf (1643-1708), császári altábornagy felesége hagyatékában volt hozzáférhető a festő számára. IRODALOM: Szendrei, 18 96 . 5 82 . 3 274. sz. (eltérő, feltehetően kerettel mért mérettel); Katalog Wiener Neustadt, 1972. 158. 79. sz.; Katalog Wien, 1983. 40. 5/5. sz.; Katalog SchloßhofNiederweiden, 1986. 247-248. 9.52. sz.; Buzási, MÉ 1988. 172; Buzási, 1992-1996. 51, 129. 49/a. sz. B. 299. 32. kép II. RÁKÓCZI Ferenc fejedelem (1676-1735) Mányoki 1709 körüli előképe után készült metszetváltozatok: Ismeretlen berlini metsző a. 1711 Mezzotinto; 430x325 mm Debrecen, Déri Műzeum Felirat: „Franciscus II. S. R. Imp. Princeps Ragoczi" Proveniencia: Déri Frigyes gyűjteménye A lap egy sérült példánya a Parlamenti Műzeumból a Magyar Nemzeti Műzeum Történelmi Képcsarnokában található. b. 1711 Mezzotinto; 431x326 mm Dresden, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Kupferstichkabinett Felirat („avant-lettre" példány, kézzel írott felirattal): „Franciscus II. S. R. Imp. Princeps Ragotczi" Mányoki 1711 júliusában Berlinben kelt levelében írottak alapján a lap Berlinben működött metsző munkája lehet, aki Rákóczi arcvonásaihoz valószínűleg a festő eddig ismeretlen előképét használta fel. A háromnegyed alakos portrémetszet a kompozíció egészét, továbbá a kellékek elrendezését tekintve Pieter van Gunst John Churchillt, Marlborough hercegét ábrázoló rézmetszetét követi (Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Kupferstichkabinett A 1204t, 2; Singer Nr. 60866), amely Adriaen van