Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

OEUVRE-KATALÓGUS - A. Jelzett, valamint forrás vagy metszet alapján Mányokinak tulajdonított művek (A. 1-229.)

1733 1930-ban Lubomirska hercegnő tulajdonában Krakkóban (Lázár szerint Sulkowski hercegnőnél). Lázár szerint jelezve (a hátoldalon): „A. de Mányoki 1733" Lázár leírása szerint a négyéves fiú derekán csíkos barna kendővel átkötött fehér lengyel kabátot és bordóvörös barettet visel, tetején zafírkék és fehér tolldísszel. Labdaütőjének nyele vörös. IRODALOM: Lázár, 1927. III. 41-42, 47. 139. sz.; Thieme-Becker, XXIV. 1930. 46; Lázár, 1933. 66, 133, LXI/a. tábla; MűvLex, III. 1967. 237. A.156. 67. színes kép SWIHOWSKA báróné, született Grundmann (?-?) A Swihowski régi cseh bárói család egy tagja. A sziléziai eredetű Grundmann család a 17. századtól ismert, Johann Christoph Grundmann 1691-ben kapott I. Lipót császártól nemesi rangot. IRODALOM: Hellbach, I. 1825. 472, illetve II. 1826. 323. (ld. a Riesenberg és Swihowski család) 1747 Olaj vászon; 55x43 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria Leltári szám: 6350 Jelezve (a hátoldalon): „A. de Mányoki pinxit 1747" Felirat: (a vakkeretre ragasztott cédulán 18. századi erősen kopott írás): „Elect[m?]a [egy olvashatatlan sor] Baronesse .... Swihowska née de Grundmann. Peint par A de Mani[o]ky [17]47" Proveniencia: Drezdai magántulajdonból a Művészeti Múzeumok Barátai Egyesületének örök letéteként került 1929-ben a Szépművészeti Műzeumba. 1974 óta a Magyar Nemzeti Galériában. Restaurálva: Eisenmayer Tiborné, 2000-2002 A mellkép a bárónét semleges háttér előtt, sötétkék, fehér szalagcsokrokkal díszített ruhában, bal vállán átvetett vörös lepellel, csipkével díszített nyakpánttal mutatja. IRODALOM: OMSZMÉ 1929-1930. VI. 1931. 237, 8. kép; Lázár, 1933. 73, 136, 138, LXX/b. tábla; Katalógus Budapest, 1934. 6. 6. sz.; Katalógus Budapest, 1936. 6. sz.; Katalógus Budapest, 1939a. 67. 1. sz.; Mányoki emlékkiállítás, 1957. 7, 14. 27. sz.; Katalog Paris, 1966. 152. sz.; Katalógus Budapest, 1966. 146. sz.; MűvLex, III. 1967. 237; Katalógus Budapest, 1969. 126. sz.; Mojzer, 1982. 40. 425. sz. A. 157. SZEMBEK, született Tarló (?-?) Jan Szembek lengyel főkancellár (7-1731) felesége. 1713 Említi Mányoki 1713. június 10-én Varsóban kelt számlája: „10. Ihr Excell: Madame Sembeck ... 18 Ducat[en]". Dresdener Gemäldeinventar 1722/28. Lit: A. Inv. Nr.: 1080. „Mangocki - original] - Madame Szembek IE 8Z - IE 2Z ..." A leltár felvétele idején Pillnitzben („Befinden sich dato: Pillnitz"). Korábbi lelőhelye („Geliefert"): „Ihro Hoheiten Garten". Dresdener Gemäldeinventar „vor 1741" Fol. 36r: „Pohl. Portraits - Pohl. Dames und Cavalliers" Lit: A. Inv. Nr. 1080. „Mangocki - original] - Mad. Czembek, née Tarlo - B[rustbild] - IE 9Z - IE 2Z ..." A leltár felvétele idején Pillnitzben („Befinden sich dato: Pillnitz"). Korábbi lelőhelye („Geliefert"): „Ihro Hoheiten Garten". FORRÁS: SächsHStA, ORD, SchKR, Band 23-24. Fol. 81. Quittung Nr. 25. IRODALOM: Löza'r, 1926. I. 100. 59. sz. (a forrásra téves adatokkal hivatkozik); Lázár, 1933. 24/1. ).; Buzási, 1998. 70, 104. 60. sz. a. Johann Baptist Grone (1682-1748) Térdkép kivágatúra egészített másolat egykor a varsói királyi palota gyűjteményében. A leltár bejegyzése szerint (Fol. 315v) a festő 1731. január 30-án szállította le a képet a drezdai udvarhoz, tehát valószínűleg az előző évben festette. Dresdener Gemäldeinventar „vor 1741" Fol. 36r „Pohl. Portraits" Lit: A. Inv. Nr.: 2102. „Gruno - cop[ie] - dito [Mad. Czembek, née Tarlo] - K[niestück] - ..." A leltár felvétele idején Lengyelországban („Befinden sich dato: Pohlen"). IRODALOM: Buzási, 1998. 87, 104. 60/a. sz. A. 158. SZIKSZÓI Antal (?-?) Nógrád vármegye főadminisztrátora. Adat, amelynek eredete egyelőre bizonytalan. Forrása Mados György cikke, amely szerint Naláczi Pál „császári referendárius" megemlíti Szikszói Antal arcképét „Külső országbéli Tudósítások" című, Bécsben, Czirjék Gáspár nyomdájában (?!) megjelent könyvében. (A megjelenés éve Lázár szerint 1770.) Mados idézetében Naláczi a következőket írja: „...Füredi Latzkó helytartósági conciliárius ugyan említé, hogy vélekedése szerént Festetitséknél találkozók Mányoki úrral és Szikszói Antalnak a' tek. nemes Nógrád Vármegye Fő