Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

OEUVRE-KATALÓGUS - C. Téves és nem ellenőrizhető meghatározások (C. 338-413.)

C. 359. másolat szignált volt, „Schmid fee. 1782." jelzéssel. (Egykor Potsdam, Stadtschloß, háborús veszteség. Forrás: Berlin, Stiftung Preußische Schlösser und Gärten Berlin-Brandenburg, fotóarchívum, nyilvántartva mint Cosel grófnő portréja.). Lehetséges, hogy a két portré közös előképe Mányoki egyik forrásból tudott műve volt (vö.: A. 79.), azonban a varsói példány a kép festői megoldása miatt Mányoki saját kezű másolatának sem fogadható el. Készítője feltehetően Przebendowski főkincstárnok arcképének festőjével azonos (C. 373.). IRODALOM: Somow, 1895. 101. sz. (ismeretlen festő); Lázár, 1926. I. 99. 44. sz. (rossz gyűjteményi számot ad meg), II. 463; Thieme-Becker, XXIV. 1930. 46; Iskierski, 1931. 26. 78. sz. (Mányoki); Mankoivski, 1932. 215. 101. sz. (ismeretlen festő); Lázár, 1933. 29-30, 30/1. ]., 113, XX. tábla; Chudzikowski, 1964. 59. 121. sz. (Mányoki); Katalog Warszawa, 1969 . 252 . 743. sz. (Mányoki); Hopp, 1973. 737. (Mányoki); Hopp, 1973a. 128. (Mányoki); Dictionary of Art. XX. 1996. 350. (Mánvoki, 1713, Garas); Katalog Dresden, 1997. 315. 566. sz. (ismeretlen festő, vsz. 1710 k.). C. 360. LUBOMIRSKA, Ursula Katharina, született Bockum, tescheni hercegnő (1680-1743) 1704-től tescheni hercegnő. Jerzy Dominyk Lubomirski herceg, lengyel főkamarás felesége, később házasságukat a pápa érvénytelenítette. 1697-1704 között II. Ágost metresze, akitől 1700-ban fia, Johann Georg (később Chevalier de Saxe) született. 1704-ben Boroszlóba költözött, és Alexander Sobieskivel került szoros kapcsolatba, majd annak halála (1714) után visszatért Drezdába. 1722-ben titokban Ludwig von Württemberg herceg felesége lett. Palotájában, az ún. Hôtel de Saxe-ban, amelyet 1705-ben II. Ágost ajándékozott neki, fényes udvart tartott. IRODALOM: Posse, 1897. 92; Marx, 1975. 173. Olaj, vászon; 156x120 cm Dresden, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Gemäldegalerie Alte Meister Leltári szám: 75/84 Dresdener Gemäldeinventar 1722/28. Lit: A. Inv. Nr.: 1664. (Művésznév nélkül) Dresdener Gemäldeinventar „vor 1741" Lit: A. Inv. Nr. 1664. (Művésznév nélkül) Verzeichnis ... Verein Haus Wettin, Cap. I. B. Nr. 89 Harald Marx megállapítása szerint Louis de Silvestre műhelyének munkája az 1726 előtti évekből. Több másolata ismert: egy azonos méretű és kivágató, ugyancsak Silvestre műhelyéből (Gemäldegalerie Alte Meister, ltsz.: 75/85. a Drezda melletti Schloß Seifersdorfból), valamint egy mellkép kivágató másolat, hagyományosan Jean Raoux-nak attribuálva (Heidelberg, Kurpfälzisches Museum, ltsz.: 499. Lohmeyer, 1914. 15. 56. sz. és kép, ahol az ábrázolt meghatározása: Therese Katharina Lubomirska, Károly Fülöp pfalzi választófejedelem második felesége). IRODALOM: Lázár, 1933. 30, 128, XXI. tábla; Marx, 1975. 79-80. 68/a, 68/b. sz. C. 361. LUBOMIRSKA, Ursula Katharina, született Bockum, tescheni hercegnő (1680-1763) Olaj, vászon 1933-ban varsói magántulajdonban Egész alakos portré. Nemcsak Mányoki szerzősége akár az előképet illetően is -, de a kép 18. századi volta is erősen kérdéses. A Lázár által közölt fotó alapján ugyanis amennyiben nem 19. századi másolat (ld. a kép historizáló karakterét és részleteit, mint a stilizált hercegi korona, ruha), úgy inkább a Silvestre-műhely munkájának látszik. Az ábrázolt - a hagyományos „Lubomirska hercegnő"-meghatározás, valamint a hercegi korona figyelembevételével - a tescheni hercegnővel azonosítható, főként Silvestre előző tételben idézett munkája (Marx, 1975. 68. a-b. sz.), valamint Rosalba Carriera 1730 körül festett pasztellje alapján (Gemäldegalerie Alte Meister, ltsz.: P. 26., ld.