Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

OEUVRE-KATALÓGUS - C. Téves és nem ellenőrizhető meghatározások (C. 338-413.)

BIBLIAI JELENET B. 337. BŰNBÁNÓ MAGDOLNA 54. színes kép 1725 körül Olaj, vászon; 34x26,5 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria Leltári szám: 86.11. M Felirat (az olajos edény oldalán): „BÁNKÓDIK HOGY NE BANKODGYEK" Proveniencia: Vétel műkereskedelemből 1986-ban Restaurálva: Eisenmayer Tiborné, 1987 A sötét lombos háttér előtt félalakban ábrázolt Magdolna melle elé tartott kezével kék leplét fogja magához. A részleteiben finomfestői gondossággal készült kis kompozíció jobbra látható apró tájrészlete színkezelésében a Podmaniczky gyermekek portréjával rokon (A. 124.). A képet azonosnak feltételezem Mányokinak azzal a „Síró Mária Magdolna"-képéveL amelyet 1772-ben a Baranyi-perben tanúként meghallgatott Varjas János, a debreceni Református Kollégium professzora a festő családjánál Tótfaluban látott 1740-ben: „In eiusdem aedibus Parochialibus Totfaluini vidi insignes, et admirandas plané Imagines, ab eodem Domino Mányoki pictas et praecipie unam Mariae Magdalenae Flentis aestimatam à vicinis Bogdanyiensibus aliquod Nummis Aureis, quam tarnen haec illius soror, in memóriám desideratissimi fratris sui servavit..." A két kép azonosságára vonatkozó feltevés alapjául két körülmény szolgál: egyfelől az, hogy a Magyar Nemzeti Galéria festménye az alábbi másolat szerint már a 18. század folyamán Magyarországon volt (B. 337/a), valamint az, hogy az olajos edény oldalán magyar nyelvű felirat található, ami azt jelenti, hogy Mányoki a képet magyar környezetbe szánta. FORRÁS: Debrecen, Hajdű-Bihar Megyei Levéltár, IV. A. 6/d. Nr. 13775. Dokumenta Baranyiana Tom. II, 286-287. A latin nyelvű perirat Varjas János vallomását tartalmazó részlete Zoltai Lajos debreceni múzeumigazgató szöveghű másolatában 1922-ből a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában (19249/75. sz. 2-3.). Én ez utóbbi anyagot használtam. IRODALOM: BÁV 70. képaukció, 1986. szeptember, 110. sz. (ismeretlen magyar festő); MNG Évkönyv 1991. 22. (magyar festő); Katalógus Budapest, MNG, 1993. 43. sz. (magyar festő); Buzási, 1997.185. (Mányoki, 1725 körül). a. Ismeretlen magyarországi (?) festő 18. század második fele Olaj, vászon; 35x27 cm Műkereskedelemben A fenti kép színhelyes másolata, amelynek magyarországi előkerülése támpontot jelent arra, hogy Mányoki munkája már a 18. század folyamán Magyarországon volt. IRODALOM: A Nagyházi Galéria 20. festményárverése, 1998. március, 69. sz. c. TÉVES ÉS NEM ELLENŐRIZHETŐ MEGHATÁROZÁSOK C. 338. AGNES von Anhalt-Dessau, hercegnő Johann Justus von Loen auf Kappeln felesége. IRODALOM: Grote, 1929. Olaj, vászon; 80x64 cm Egykor Dessau, Anhaltische Gemäldegalerie Leltári szám: 148 Proveniencia: A dessaui Amalienstiftung gyűjteményéből, Nr. 4 Mányoki festői stílusától teljesen idegen, szerény kvalitású mű. Megalapozatlan és nem elfogadható attribúció. IRODALOM: Lázár, 1926.1. 99. 29. sz.; Grote, 1927. 46. 148. sz. (Mányoki); Grote, 1929. 148. sz. (ismeretlen festő); Thieme-Becker, XXIV. 1930. 46; Lázár, 1933. 38, XXXI/a. tábla. C. 339. ANNA SOPHIE CHARLOTTE von Sachsen-Eisenach hercegné, született von Brandenburg-Schwedt őrgrófnő (1706-1751) Philipp Wilhelm von Brandenburg-Schwedt (1669-1711) és Johanna Charlotte von Anhalt-Dessau (1682-1750) leánya. 1723-tól Wilhelm Heinrich von Sachsen-Eisenach (J1741) felesége.