Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

OEUVRE-KATALÓGUS - A. Jelzett, valamint forrás vagy metszet alapján Mányokinak tulajdonított művek (A. 1-229.)

A. 130. RÁDAY Gedeon, báró (1713-1792) Ráday Pál és Kajali Klára fia. író, irodalomszervező. Németországi tanulmányútja során 1731-1732-ben Berlinben, majd a frankfurti egyetemen tanult, ahonnan apja halálakor, 1733-ban tért vissza. Ettől kezdve birtokügyei mellett versírással és irodalompártolással, valamint széles körű levelezést folytatva irodalomszervezéssel foglalkozott. A családi könyvtárat jelentős mértékben gyarapította. Kazinczy Ferenc barátja volt. IRODALOM: MÉL II. 458. Ráday Gedeon portréját Kazinczy Ferenc említi Rumy Károly Györgynek 1813. szeptember 8-án írott levelében: „Ich hoffe, Sie haben (sich) in dem Sali die in Tuschmanier gemahlten Tableaus, u. die Bilder von Paul, von Gedeon I. u. Gedeon II. zeigen lassen. Die ersten sind von Mányoki..." Ugyancsak a képpel függ össze Kazinczy egy másik megjegyzése Ráday Gedeonról, akinek „szemének színe éltesb napjaiban nem az volt, ami gyermekkorában, mert Mányokinak a festésén, mely Pécelen függ, más színű, pedig Mányoki felől nem lehet föltenni, hogy abba megtévedt volna." (Kazinczy, 1884.) IRODALOM: Kazinczy, 1884. 14; Kazinczy levelezése, XI. 1901. 47; Gálos, 1953. 271; Zsindely, 1955. 219; Zsindely, 1956. 266; Hopp, 1973. 739; Hopp, 1973a. 141; F. Csanak, 1978. 553; Magyar művészet 1800-ig, 2001. 366. A. 131. 52. színes kép RÁDAY Pál (1677-1733) Ráday Gáspár és Rosina Liberchen fia. A Rákócziszabadságharc diplomáciájának vezetője, kancelláriai igazgató. 1695 után megyei jegyzőként kezdte meg jogászi gyakorlatát. 1697-ben Forgách Simon horvát bán titkára, 1699-től Nógrád vármegye jegyzője. 1703-tól II. Rákóczi Ferenc belső titkára. 1707-től erdélyi alkancellár, a Nemesi Társaság auditora, 1709-től a hadi kancellária vezetője. Publicista, több kiáltvány szerzője, valamint a Rákóczi-szabadságharc idején megjelenő újság, a Mercurius Veridicus szerkesztője. A szabadságharc éveiben több ízben látott el követként fontos diplomáciai feladatot. Rákóczival együtt lengyelországi emigrációba ment, ahonnan 1711-ben külön engedéllyel tért vissza. III. Károly a Királyi Tábla ülnökévé nevezte ki. 1712-1729 között Nógrád vármegye országgyűlési követeként elsősorban a protestánsok ügyeit képviselte. Mányoki személyes jó ismerőse és második magyarországi tartózkodása idején fontos pártfogója volt. IRODALOM: MÉL II. 460; Ráday emlékkönyv, 1980. 1724-1725 Olaj, vászon; 90x73 cm Budapest, Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye Felirat (a kezében tartott borítékon): „A Monsieur Monsie[ur] Ádám Mányoki Pr. Vie[nne] à dresden." A vakkereten: „Nr. 15" Proveniencia: A Ráday család tulajdonában, előbb Pécelen, majd Aszódon, végül az ikladi Ráday-kastélyban. Restaurálva: Kákay Szabó György, 1953-1954 Csípőre tett kezű félalak szürkés prémmel és arany zsinórozással díszített, sötét, szürkészöld ruhában. Hevederöve és kézelője vörös. Jobbra egy szék mustrás vörösbársonnyal bevont támlája, mögötte családi címer kontúrjai láthatók. A háttérben okkerszínű függöny. A kép Mányoki fennmaradt magyarországi munkái közül színösszetételében, valamint a formák és a textilek érzékeny festői megoldásában talán a legszebb, de mindenképp a legigényesebb mű. IRODALOM: Kazinczy, 1827. II. 6. füzet; Keleti, 1867. 442; Katalógus Budapest, 1876. 18; 7. A., Századok 1876. VI. füz. 504; Cs. r. i, A. É. X. 1876. 155; Kazinczy, 1884. 31; Kazinczy levelezése, XI. 1901. 47; Nyári, 1906. 258. („Rhédey-képek Aszódon"); Katalógus Budapest, 1913. 12. 14. sz.; Lázár, 1926. II. 471, 474. 73. sz.; Kende, 1929. 4; Thieme-Becker, XXIV. 1930. 46. (1724-1731 közé datálva); Tragor, 1930. 146; Lázár, 1933. 52-53, XLVIII/a. tábla (1726/1727-re datálva); Bottyán, 1952. 17; Katalógus Budapest, 1953. II. terem; Gálos, 1953. 271; Zsindely, 1954. 271; Garas, 1955. 20, 233; Zsindely, 1956. 266; Mányoki emlékkiállítás, 1957. 6, 10. 7. sz.; MűvLex, III. 1967. 237; Magyarországi művészet története, 1970. 285; Hopp, 1973. 739; Hopp, 1973a. 141; F. Csanak, 1978. 553; A művészet története Magyarországon, 1983. 258; Dictionary of Art. XX. 1996. 350. (Garas); Magyar művészet 1800-ig, 2001. 366. A. 132 . 53. színes kép RÁDAY Pálné, született Kajali Klára (1690-1741) Kajali Pál (1659-1710) leánya. Apja Nógrád vármegye jegyzője, II. Rákóczi Ferenc szenátora és a szabadságharc országos főhadbírója volt. IRODALOM: Beliczay, 1980; Heckenast, 19 93 . 74. 1724-1725 Olaj, vászon; 90,5x73 cm Budapest, Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye Proveniencia: A Ráday család tulajdonában, előbb Pécelen, majd Aszódon, végül az ikladi Ráday-kastélyban. A vakkereten: „Nr. 16" Restaurálva: Kákay Szabó György, 1953-1954 Félalak, öltözete dűsan zsinórozott sötét ruhaderék, fehér köténnyel fedett sötétszürke szoknya. Fehér