Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

OEUVRE-KATALÓGUS - A. Jelzett, valamint forrás vagy metszet alapján Mányokinak tulajdonított művek (A. 1-229.)

Jelezve: „A. de Mányoki f. 1742" Proveniencia: A londoni Smirke-gyűjteményből, amelynek árverésekor a képet Max Hevesi vásárolta meg. Bejegyzés a katalógus egyik példányába: München, Zentralinstitut für Kunstgeschichte, Bibliothek. A kép már feltehetően az ő tulajdonából szerepelt az 1930-as bécsi kiállításon A lappangó kép az egykori leírás szerint kékesszürke háttér előtt, asztalnál ülve ábrázolta a szobrászt, barnás­vörös kabátban, válláról előreomló vörös lepellel. Dátu­ma alapján posztumusz ábrázolás, amely a historizáló portrék modorában készült, s amelyről Moritz Bodenehr metszete (az 1714-ben megjelent „Bartbuch" egyik ábrázolása, ld. Asche, 1978. 114. kép) és a kammeri plébánián őrzött, korábban többnyire Mányokinak tulajdonított festmény (C. 368.) alapján el­fogadhatjuk, hogy valóban Permosert ábrázolja. A Kammerben található képpel való motívumbeli egye­zések (a vállon átvetett lepel, mell elé emelt kéz, asztal­ra helyezett munkaeszközök, a hajviselet azonossága) arra engednek következtetni, hogy képének elkészíté­sekor 1742-ben, már Permoser halála után, az arcvonás­okban több azonosságot mutató Bodenehr-metszet mellett a kammeri ábrázolás lehetett Mányoki kiindulópontja. IRODALOM: Catalogue of ancient & modern pictures and miniature portraits from the property of Edward Smirke ... and from various sources. London Christie's, 1928. december 10. 12. 78. sz. (mint Permoser, jelezve, 1742-re datálva); A műgyűjtő, III. 1929/3. 84-85. (ismeretlen szobrász, 1742-re datálva, a képet bécsi műkereskedelemben lévőnek mondja); Katalog Wien, 1930. 10. 18. sz. (szobrász portréja, jelezve, 1743-ra datálva); Lázár, 1933. 79-80, 120, 126, LXXIV/a. tábla (Lázár szerint a hátán régi angol nyelvű felirat, mely szerint a kép 1726-ban készült. Lázár az adatot tévesnek mondja, és a képet 1731-1732-re datálja); Hopp, 1973. 741; Hopp, 1973a. 156; Buzási, 1999. 18. A. 120. PETRI, Johann Konrad (1677-1753) Drezdai udvari hivatalnok. IRODALOM: Lázár, 1933. 72. 1740 Olaj, vászon; 82x64 cm Jelezve (a hátoldalon): „A. de Mányoki pinxit 1740" 1933-ban drezdai magántulajdonban, majd 1992 körül német műkereskedelemben (Karl Theodor Stahl Kunsthandlung, Mannheim, Helmut Börsch-Supan szíves közlése, 1992. május) Mellkép sötét háttér előtt. Az ábrázolt szürke kabátot, alatta sárga mellényt visel, amely szétnyíló kabátja alól tű­nik elő. Melle előtt és vállán szőrmével bélelt vörös lepel. IRODALOM: Lázár, 1933. 72, LX/a. tábla. A. 120. A. 121. POCIEJOWA (Poczejowa) (?-?) A kép készítésének dátuma alapján az adat feltehetően Ludwik Konstanty Pociej (1664-1730) litván kincstárnoknak és nagyhetmannak, valamint vilniusi palatínusnak az első (?) feleségére vonatkozik. Ludwik Konstanty Pociej 1717-től másodszorra Emerencjana Warszycka férje lett (Katalog Dresden, 1997. 316. 570. sz.). IRODALOM: Zedier, Lex. Th. 26. 1740. 913-914; Katalog Dresden, 1997. 184. 262. sz., valamint 316. 570. sz. 1713 Említi Mányoki 1713. június 10-én Varsóban kelt számlája: „4. Ihr Excell: die Lithausche Groß Feld Herrin Mad: Poitsi ...18 Ducat[en]". Dresdener Gemäldeinventar 1722/28. Lit: A. Inv. Nr.: 1086. „Mangocki - original] - Mad. Potcei la Grande General de Littau - IE 8Z - IE 2Z ..." A leltár felvétele idején Pillnitzben („Befinden sich dato: Pillnitz"). Korábbi lelőhelye („Geliefert"): „Ihro Hoheiten Garten". Dresdener Gemäldeinventar „vor 1741" Fol. 37v: „Pohl. Portraits - Pohl. Dames und Cavalliers" Lit: A. Inv. Nr. 1086. „Mangocki - original] - Mad. Potcey la Grand Gen. de Lutthaue - B[rustbild] - IE 8Z - IE 2Z ..."

Next

/
Oldalképek
Tartalom