Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

OEUVRE-KATALÓGUS - A. Jelzett, valamint forrás vagy metszet alapján Mányokinak tulajdonított művek (A. 1-229.)

Sivertsen nevű régiség- és műkereskedő vette meg „64 Rbt"-ért. Az ő hagyatékának 1832. október 3-i árverésén azonban a festmény már nem szerepelt. IRODALOM: Stübel, 1912. 51-52, 162; Lázár, 1927. III. 39, 41, 46. 115. sz.; Thieme-Becker, XXIV. 1930. 46; Lázár, 1933 . 74, 77. 1. sz. (megemlíti, hogy a hagyatéki jegyzékben 40 tallérra volt értékelve); Bottyán, 1952. 18; Hopp, 1973. 741; Hopp, 1973a. 156; Cremer, 1989. 38-39, 102; FVzecicer, 1993. 113, 128, 152; Dictionary of Art. XX. 1996. 351. (Garas) a. Christian Ludwig von Hagedorn saját maga által készített másolata Mányoki róla festett portréjáról, illetve annak egy részletéről. Említi Hagedorn 1742. június 2-án kelt levele: „Ich habe mit Fleis - gestern zum ersten mal in meinem Leben ein Portrait (nemlich den Kopf von dem meinigen mit einem selbst inventirten Gewand - ins kleine gebracht -) copirt..." IRODALOM: Cremer, 1989. 45, 344/75. j. A. 56 . 54. kép HENRIETTE AGNES von Anhalt-Dessau hercegnő (1674-1729) Szászország és Vesztfália hercegnője. Johann Georg II. von Anhalt-Dessau (1627-1693) és Henriette Catharina von Nassau-Oranien (1637-1708) leánya, Marie Eleonore, Johanna Charlotte és Leopold von AnhaltDessau testvére. IRODALOM: Lentz, 1757, Th. 2. 434; Berckenhagen, 1958. 142. 1714 Olaj, vászon; 73,5x60 cm Haus Wettin Albertinischer Linie e. V. Felirat (a hátoldalán, a 20. század eleji dublírvásznon): „1235. Son Madame Princeßin Henriette d Anhalt Dessau de Manyoki pinxit 1714" Proveniencia: Szász királyi tulajdonból előbb a Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Gemäldegalerie Alte Meister gyűjteményébe került (ltsz.: Mo 1876), majd 1999. november 26-án visszaadva az egykori uralkodócsaládnak. (Haus Wettin Albertinischer Linie e. V.) Verzeichnis ... Verein Haus Wettin, Cap. I. B. p. 121. Nr. 22 Königl. Garde-Meubles-Verwaltung, Cap. I. A. b. 4 Említi Mányoki 1714. október 12-én, Drezdában kelt számlája: „No 8. Ihr. Hochfürstl. Durchl. die Princesse Henriette, zu Dessau ... 18 Ducaten". Dresdener Gemäldeinventar 1722/28. Lit: A. Inv. Nr.: 1235. „Mangocki - original] - Mad. la Princesse d'Anhalt Dessau - IE 10Z - IE 3Z ..." A leltár felvétele idején Pillnitzben („Befinden sich dato: Pillnitz"). A kép a „vor 1741 "-es leltárban nem szerepel. Festett oválba komponált félalak. A hercegnő sárga, vörös és okkerszínű fényekkel élénkített zöld ruhát és hermelinnel bélelt vörös palástot visel. Hajában virág. Balra egy kevés felhős égháttér látszik. FORRÁS: SächsHStA, ORD, SchKR, Band 28. Fol. 82. Quittung Nr. 26. IRODALOM: Stübel, 1914. 7/2. j.; Petrovics, 1925. 4. 3. sz.; Lázár, 1926. I. 99. 11. sz.; Thieme-Becker, XXIV. 1930. 46; Lázár, 1933. 36-37, XXVIII/b. tábla; MűvLex, III. 1967. 237; Marx, 1985. 82/41. j.; Marx, 1995. 174, 178/12. j. (1710-1712 körül), 179/18. j.; Buzási, 1992-1996. 76, 136. 64. sz. (1714); Katalog Dessau, 1997. 220. I./54. sz. (1710/12. körül); Buzási, 1998. 68, 70, 80, 81, 96. 22. sz. A. 57. HOFFMANN, Johann Benedict (1668-1745) Arcképeket, történeti jeleneteket és freskókat festett Gdanskban. Arcképei metszetekből ismertek, történeti és falképfestő tevékenysége pedig Füssli nyomán. Gdanski palotákba készített fal- és mennyezetképei közül többet Bernoulli is felsorol. Azonos nevű fia szintén festő volt. IRODALOM: Bernoulli, I. 1779. 264-265; Hirsching-Ernesti, III/l. 1797. 199; Thieme-Becker, XVII. 1924. 264. A. 57/a.