Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

Előszó

1701 körül (Hannover, Historisches Museum); Gottfried Wilhelm Leibnitz, 1703 (Wolfenbüttel, Herzog August Bibliothek); Rabbi portréja, 1709 (Hamburg, Kunsthalle); Fiatal férfi portréja, 1710 (Kloster Wienhausen); Idős szakállas férfi portréja, 1712 (Hannover, Niedersächsisches Landesmuseum); Idős férfi portréja, 1716 (Kloster Wienhausen); ld. Scheits életrajzának legújabb, rövid, de lényegi összefoglalását a fennmaradt, illetve forrásból tudott művek felsorolásával: Rohr, 1988. 153, 162-163/1. j.; valamint Sophie von der Pfalz portréi kapcsán: Rohr, 1981. 137-138, 145; továbbá Thieme-Becker, XXX. 1936. 16; Lichtwark, 1899. (passim) Olaj, vászon; 122x98 cm, jelezve, 1689-re datálva, Berlin, Schloß Charlottenburg (ltsz.: GK I 3290). Ezt a példányt volt alkalmam látni. Egy saját kezűként számon tartott, a fejtartás, az öltözet, valamint a háttér részleteiben módosított változata: Schloß Homburg, Staatliche Schlösser und Gärten in Hessen (olaj, vászon; 140x106,5 cm, ltsz.: GK 11360, Börsch-Supan, 1966.158. 61. sz., itt 1698 utánra datálva). Mindkettőre: Rohr, 1981. 145. 20a, 20b. sz. Thieme-Becker, XXX. 1936.16; Börsch-Supan, 1966.158. 61. sz.; Katalog Hamburg, 1966. 141; legújabban: Rohr, 1988. 153, 162/1. j. Klessmann, 1987. 9-10. Ld. a 4. jegyzetben idézett forrást. Börsch-Supan indoklás és évszám nélkül megemlíti, hogy Hannoverben Mányoki Scheits tanítványa volt. A Hagedorn-életrajzban említett adatot feltehetően erre az időszakra vonatkoztatja. {Börsch-Supan, 1980. 110.) Hagedorn, 1755. 257: „Mányoki dut le reste à ses dispositions naturelles, à une attention suivie, & à l'étude qu'il faisoit d'après les premiers Maîtres de cette partie de l'Art qui avoit fixé son choix." Ilyen értelmet kell tulajdonítanunk Hagedorn Seybold életrajzában tett hasonló megjegyzésének, amely, mint Garas Klára kimutatta, valószínűleg minden alapot nélkülöz (Garas, 1981. 256.). Erről Hagedornnál Id.: Cremer, 1989. 183. Katalog Braunschweig, 1988. 7. Joachim Jacoby bevezetője, valamint: Rover, 1926. 53. Az ujabb irodalom szerint Luhn 1673-tól a hamburgi festőcéh tagja, 1692-1708-ig seniorja. Részvétele a salzdahlumi kastély dekorációs munkáiban: 1689, 1692, 1696-1697 (Katalog Braunschweig, 1989. 169.). Katalog Braunschweig, 1989. 191-192: Anton Ulrich von Braunschweig két portréja Tobias Querfurttól. Udvari festői működésére: Fink, 1954. 145. Katalog Braunschweig, 1983. 7. Rüdiger Klessmann bevezetője. Beschreibung des Fürstl. Lusthauses Salzdahlum von Herr. Flemmer aus Cassel aufgesetzt 1697. A wolfenbütteli levéltárban őrzött kéziratot közli: Gerkens, G,: Das fürstliche Lustschloß Salzdahlum und sein Erbauer Herzog Anton Ulrich von Braunschweig-Wolfenbüttel. Braunschweig, 1974. 163-171. 18 Fink, 1954. 26-28. 19 Eberlein, 1776. 20 Tobias Querfurt, Kurtze Beschreibung des Fuerstl. Lust-Schlosses Salzdahlum, Braunschweig o. J. (1710), valamint Anton Friedrich Harms (?), Designation derer künstlichen und kostbahren Gemählden, welche in den Gallerien und Cabinettern des Fürstlichen Lust-Schlosses Salzthalen sich befinden. 1744. Kézirat, Herzog Anton Ulrich-Museum. Idézi Fink, 1954. 51, 133; Katalog Braunschweig, 1989. 10. 21 Katalog Braunschweig, 1983. 120-121. ltsz.: 242. 22 Katalog Braunschweig, 1983. 164-166. ltsz.: 232, valamint 233. 23 Katalog Braunschweig, 1989. 195-196. ltsz.: 559. 24 Katalog Braunschweig, 1983. 56. ltsz.: 303. 25 Katalog Braunschweig, 1989. 154-155. ltsz.: 613. 26 Katalog Braunschweig, 1989.153-154. ltsz.: 612. 27 Katalog Braunschweig, 1969. 119. ltsz.: 85. 28 Katalog Braunschweig, 1975. 15. ltsz.: 519. 29 Katalog Braunschweig, 1975. 14-15. ltsz.: 527. 30 Katalog Braunschweig, 1975. 7. ltsz.: 529. 31 Tavernier portréjára, valamint a kép datálására: Klessmann, 1987. 124; ugyanitt a kép provenienciájáról is, valamint ugyanerről: Katalog Braunschweig, 1988. 8. (J. Jacoby) 32 Eberlein, 1776.8. Nr. 26. 33 Eberlein, 1776. 240. Nr. 7. 34 Eberlein, 1776. 246. Nr. 32. 35 Katalog Braunschweig, 1983. 30. ltsz.: 245, Férfiarckép, 165(8). 36 Katalog Braunschweig, 1983. 25. ltsz.: 266, Tiszt képmása, 1657. 37 Katalog Braunschweig, 1983. 56. ltsz.: 303, Önarckép, 1650-es évek; valamint ltsz.: 304, A csillagász, 1657. 38 Katalog Braunschweig, 1983. 212. ltsz.: 253, Eszter és Hámán, 1642; valamint 213. ltsz.: 254, Sámson elfogatása, 1636 után; valamint 213-214. ltsz.: 255. Sámuel felkeni Dávidot, 1653. 39 Katalog Braunschweig, 1983. ltsz.: 258, Salamon áldozata, 1654. 40 Salzburg, Residenzgalerie, ltsz.: 536. Korábban a Czernin-gyűjteményben, Bécsben. Katalog Salzburg, 1980. 55. 13. tábla. 41 Mindkettő: Museum für Hamburgische Geschichte. A portré- és városképfestőként egyaránt tevékeny Elias Galli (1650-1712/14) 1674-ben kapott polgárjogot Hamburgban, ottani tevékenysége ellenére neve nem szerepel a hamburgi festőcéh névsorában. Schellenberg, C: Elias Galli. Zeitschrift des Vereins für Hamburgische Geschichte. 54. 1968. 1-19; Jaacks, 1992. 82; Jaacks, 1987. 13-14. kép.