Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

Előszó

JEGYZETEK 1 Mányoki birtokai visszaszerzésére vonatkozó beadványának nincs nyoma sem a Pálffy Miklós nádor irataihoz készített általános mutatóban (MOL Regnicolaris levéltár, N 9 58. köt. „Index generalis"), sem pedig a Magyar Kancellária 1723-1732 közötti iratanyagának mutatóiban, ahol beadványának pedig lennie kéne, amenynyiben igényét hivatalos úton benyújtotta. Itt szeretném hálásan megköszönni Vissi Zsuzsa (Magyar Országos Levéltár) fentiekre, valamint a birtoküggyel kapcsolatos alábbi levéltári anyag megtalálására és értelmezésére vonatkozó szíves segítségét. 2 lázár, 1933. 50-51. 3 Mányoki levele Ráday Pálhoz, 1724. február 18. Drezda, Zsindely, 1954. 272. 4 lázár, 1933. 50; Garas, 1955. 19; Mányoki emlékkiállítás, 1957. 6; Hopp, 1973. 739; Hopp, 1973a. 136; A művészet története Magyarországon, 1983. 258; Magyar művészet 1800-ig, 2001. 365. 5 Hagedorn, 1755. 260. 6 A két portré kifizetésének nincs nyoma Bécsben a Hofkammerarchiv alábbi fondjaiban, vagyis a kifizetés lehetséges előfordulási helyein: Hofzahlamtsbuch Nr. 159 (Jahr 1720-1726), Kammerzahlamtsbuch Nr. 10 (Jahr 1723), Nr. 11 (Jahr 1724), HoffinanzProtokoll (Protokolle der Hofkammer) (Jahr 1723, 1724), továbbá a Haus-, Hof- und Staatsarchiv Obersthofmeisteramt-protokollumaiban. Utóbbira ld. Pillich, 1963., amely a Hofparteienprotokoll 1723-1740 márciusig terjedő időtartamát dolgozza fel. Lehetséges, hogy a kifizetésre - ha megtörtént - a császárné vagy a két főhercegnő udvartartásából került sor, amelynek könyvei nem maradtak meg. Itt köszönöm meg Fazekas István bécsi levéltári delegátus úr szíves segítségét, valamint a helyszínen a kutatott anvagra vonatkozó tájékoztatását. 7 Wien, Kunsthistorisches Museum, leltári számok: 215; 2073, olaj, vászon; 94x75 cm, ill. 94,5x74,5 cm. Ld. Katalog Wien, 1976. 143, 146. sz. 8 Möller portréinak említései a drezdai gyűjtemény 18. századi leltáraiban: Dresdener Gemäldeinventar 1722/28. Lit: A Inv. Nr. 1786 „... - die Herzogin Maria Theresia von Österreich - IE 19Z - IE 9Z ..." A leltár felvétele idején („Befinden sich dato"): „Pillnitz". Korábbi lelőhelye („Geliefert"): „Möller". Dresdener Gemäldeinventar, „vor 1741" Fol. 32r „Kayserl. Porträts" Lit: A. Inv. Nr.: 1786 „... - Maria Theresia - K[niestück] - IE 18Z IE 9Z ..." A leltár felvétele idején („Befinden sich dato"): „Pillnitz". Dresdener Gemäldeinventar 1722/28. Lit: A Inv. Nr. 1787 „... - die Herzogin Maria Anna von Österreich - IE 18Z - IE 9Z ..." A leltár felvétele idején („Befinden sich dato"): „Pillnitz". Korábbi lelőhelye („Geliefert"): „Möller". Dresdener Gemäldeinventar, „vor 1741" Fol. 32r „Kayserl. Porträts" Lit: A. Inv. Nr.: 1787 „... - Maria Anna - Kfniestück]" - IE 18Z - IE 9Z ..." A leltár felvétele idején („Befinden sich dato"): „Pillnitz". Dresdener Gemäldeinventar 1722/28. Lit: A Inv. Nr. 1788 „... Maria Amalia Prinzessin von Österreich - 2E 3Z - IE 18Z ..." A leltár felvétele idején („Befinden sich dato"): „Pillnitz". Korábbi lelőhelve („Geliefert"): „Möller". Dresdener Gemäldeinventar, „vor 1741" Fol. 32r „Kayserl. Porträts" Lit: A. Inv. Nr.: 1788 „... - Maria Amalia - K[niestück] - 2E 3Z - IE 18Z ..." A leltár felvétele idején („Befinden sich dato"): „Pillnitz". A három Drezdába leszállított portréhoz egy negyedik is tartozott, a császárné, Elisabeth Christine portréja (Lit: A. Inv. Nr.: 1785, IE 19 Z - IE 9Z), amely az 1722/28-as leltár felvétele idején a királyi lakosztályban volt található („Befinden sich dato: Ihr. M. Königl. Zimmer"). Ugyanebben a leltárban a négy kép előtt egy bejegyzés tanúsítja a képek származását is, „4 St M. Sept. 1727 ... von Möller aus Wien", ami megismétlődik a „vor 1741"-es leltár 314. lapján, a képek 1722 utáni leszállítóinak összesítésében. A képekre vonatkozó leltári adatokat a formátumra vonatkozó bejegyzés nélkül egy leltári összesítésben közli: Marx, 1981. 44. Möller fennmaradt portrémásolatai ma Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Gemäldegalerie Alte Meister, Maria Theresia főhercegnő, ltsz.: S 442 (Id. Marx, 1985. 75, 83/57. j.); Maria Anna főhercegnő, ltsz.: 1878. A bécsi gyűjteményi katalógus egyedül Mária Terézia portréjának drezdai másolatáról tud. Ld. Katalog Wien, 1976. 143. sz. 9 Marx, 1985. 75. 10 Börsch-Supan, 1966. 104. 34. sz. 11 Den Haag, Museum Meermanno Westreenianum, ltsz.: 4/24, olaj, vászon; 76x60,5 cm. A Hágában és Delftben működött Pieter Jansz. van Ruijvenre (1651-1716): Thieme-Becker, XXIX. (1935) 245. Catharin.a Adriana de la Court (1690-1752) Leydenben született Pieter de la Court van der Voort leányaként, 1709-ben lett Jan Meerman felesége. Edith Greuter (Hága, Museum Meermanno Westreenianum) szíves levélbeli közlése, 2003. január 13. 12 Zsindely, 1954. 272, Mányoki levele Ráday Pálhoz, 1724. február 18. Drezda: „Ewer Hochwohlgebohrnen geehrtes Schreiben habe ich noch in Prag wohl erhalten..." 13 Preiss, 1981. 46-47. 14 Preiss, 1981. 46. 15 Uo. 16 Preiss, 1981. 47. 17 Wortmannra: Singer, Alig. K-L. V. 124; Thieme-Becker, XXXVI. (1947) 258; Lüddenre: Thieme-Becker, XXIII. (1929) 447. 18 Preiss, 1981. 46-47. 19 Vö.: Uetzmann, 1973.144,161-162, itt főként Spork Kuksban létesített fürdője kapcsán jellemzi a karlsbadi gyógykúrák időszakában szövődött ismeretségét és jó kapcsolatát II. Ágosttal, valamint utal későbbi drezdai látogatásaira. 20 Magyarországra érkezésének dátumához: Mánvoki levele Teleki Ádámhoz, 1724. szeptember 12-én Tótfaluról, amelyben közli, hogy 10 nap alatt ért haza Drezdából. Ld. Kiss, 1908. 255, valamint lázár, 1926. II. 464; lázár, 1933. 51. 21 SächsHStA, Geheimes Kabinett, Loc. 379/11. Fol. 87r, Fol. 90v, valamint 92v. 22 Kiss, 1908. Mányoki és a Teleki család levelezését közli az 1724-1732 közötti időszakból az Erdélyi Nemzeti Múzeum (Kolozsvár) egykori levéltárából, valamint Zsindely, 1954; Mányoki 10 levele Ráday Pálhoz a Ráday-levéltárból az 1724-1732 közötti időből. 23 Stiftung Preußische Schlösser und Gärten Berlin-Brandenburg, Schloß Charlottenburg, ltsz.: GK I 3418; Berckenhagen, 1958. 40-41, 128. 115a. sz., 34. kép; Börsch-Supan, 1986. 16. 26. kép. 24 Pierre du Colombier közvetlen tipológiai összefüggést lát Nicolas Largillière 1695-ben festett, a Stuart-ház gyermekeit, Jakab herceget és Luisa Maria hercegnőt ábrázoló, Smith és Drevet metszetében közismertté vált kompozíciója (London, National Portrait Gallery), valamint Pesne kettős gyermekarcképe között. Berckenhagen, 1958. 40-41. Ld. Rosenfeld, 1981. 207-209, a kép műhelyváltozatainak felsorolásával. Smith és Drevet metszetére uo.: 208. 41a kép. 25 Berckenhagen, 1958. 101. 17aa. sz., képpel. 26 Göras, 1955. 21-22; A művészet története Magyarországon, 1983. 258. 27 Ráday pártfogását és a birtokügyben játszott szerepét jól jellemzi a festő 1728. április 22-i levele, amelyben Erdődy György kamaraelnökkel való találkozását beszéli el. Zsindely, 1954. 273. 28 Pálffy Miklós nádor Pozsonvban, 1730. január 21-én kelt adománylevelében Mányoki Ádám és Sámuel, valamint Barcsay József özvegye, Gotsics-Károly Erzsébet részére adományba adta a Nógrád megyei Pösténv falut és Fogacs pusztát a következő módon: Gotsics-Károly Erzsébetnek új adományul adta Pösténv általa már akkor birtokolt, őseitől örökölt felét, míg a falu „kékedének mondott másik felét, amely a kihalt Tassy családé volt korábban, a Mányoki fivérek kapták. Teljes egészében Mányoki Ádámnak és Sámuelnek admányozta Fogacsot, amely a Fogach család birtoka volt, és magszakadás folytán a koronára szállt. A donáció indoka mindkét adományra a Mányoki testvérek nagyapjának