Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - II. KINCSTÁR
Asztronómiai asztali óra 1577 Dél-Németország, Caspar Fredenberck Aranyozott, vésett, poncolt, öntött sárgaréz tokban, modernizált ébresztő- és ütő szerkezettel (elöl ingás orsós gátszerkezet), hiányos mutatókkal; 38 x 23 x 17 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. App., 241. sz.: „Horologium astronomicum, ex aere splendide deaurato, anno 1577°, pro usibus Rudolphi imperatoris per opificem Casparum Fredenberg confectum, exsculptum, et uti inscribitur, etiam excusum; superae aquilam bicipitem cum insignibus Austriae exhibens. E collectione equitis Schőnfeld pro aliis antiquitatibus, in valore quingentorum florenorum Rhenensium obtentum." A MNM-ból 1936-ban került át az IM-ba. Budapest, Iparművészeti Múzeum, Ötvösosztály, ltsz.: 19.827 Torony alakú, gazdagon díszített, bonyolult (némiképpen modernizált, így ingásra átalakított, orsós gátszerkezetű, asztrolábiummal és beállítását megkönnyítő napórával is ellátott) időmérő eszköz. Négy gömbös lábon áll a hordozható, iránytűvel ellátott, horizontális napórát magában rejtő, négyszögű talapzat, melyet körben vésett indák, levelek közt maszk, halfarkú szirének és tengeri szörnyek díszítenek. Egyik rövid oldalán oroszlánoktól közrefogott címerpajzsban fent kétoldalt „B" és „E" betűk, lent „FECITT" felirat. Az architektonikus tokba rejtett kerekes óraszerkezet a talapzatról annak felső (vésett díszű) részével együtt leemelhető. A hasáb alakú óratok sarkain lévő oszlopok talapzatát egy-egy, egymásnak merőleges Rilkében álló mitológiai férfialak díszíti. Fölöttük hármas oroszlánmaszkra támaszkodik az oszlopok baluszteres szára. A tok rövid oldalain egy I-IV beosztású, negyedütést jelző, illetve egy 1-12 beosztású, az óraütéseket jelző számlap (ütőtárcsák). Az előbbi fölött és alatt egyegy feliratszalagon „Casparus Fredenberck", illetve „Excudebatt" felirat, az utóbbi alatt kartusban „1.5.7.7." évszám olvasható. Az óra homloklapjának vésett alapjára két nagyobb és két kisebb számlap illeszkedik. A fent középen található nagyméretű óraszámlap külső részén ötösével, arab számokkal a percbeosztás olvasható, majd az órákat jelölő római számok I-XII-ig, legbelül pedig eg}' arab (1-12 beosztású) forgatható számgyűrű (az ébresztő számlap). A felső nagy számlap alsó ívével két kisebb korong érintkezik: egyiken a zodiákus-jegyek, másikon 1-10 beosztás látható. A homloklap másik, alsóbb, nagyméretű, cserélhető számlapja az adott hónap (az óra jelen állapotában a június) napjait, egyházi ünnepeit és főbb csillagállásait jelzi. Indikációja egy bal karját mutató mozdulattal felemelő, rákon álló női figura. Az óra túloldalának három számlapja közül a felső nagyméretű gyűrű bonyolult, többszörösen áttört és vésett jelzéseivel (bolygók latin nevei, fokbeosztások stb.) különféle asztronómiai beállításokra, bolygóállások jelzésére ad lehetőséget. Alatta balra a hét napjait figurálisán és írásban is megjelenítő korong latin-német feliratai: „Luna.Mont. / Sol.Sontag / Satu.Sono / Venu.Freit. / Jupit.Don. / Mercu.Mitt. / Mars.Dinst." lobbra lent a napszakok beállítására szolgáló gyűrűn német jelzések olvashatók: „Mittag - Morgen - Mit.Nacht - Abent". A két alsó, kisebb számlap között indikációként bal felé mutató kisfiú áll karjára tekeredő kígyókkal. Az óratok baldachinszerű koronázórészének alsó, áttört sávja engedi át a mögé rejtett csengők hangját. A sarkokon egy-egy szárnyas griff, ezek fölött, a homorú ívben emelkedő baldachin élein egy-egy nagyméretű szárnyas ló félalakja. Az áttört rész fölötti háromszögű, vésett, gyümölcsfüzéres díszű felületre a főoldalak közepére egyegy kettős halfarkú szirénfigurát applikáltak. Az oromdísz kiterjesztett szárnyú, koronás, (üres) címerpajzsos kétfejű sas. „Szerkezetén készítői jel nincs" (Karlovits Károly). Maurice (1976) elképzelhetőnek tartja, hogy a szokatlan jelzés későbbi bevésés. P. I. Rómer 1873, 61-62., V. terem, XIII. szekrény; Hampel 1883, 42., 7. szoba, 7-8. szekrény; Hampel 1885, 6. szoba, 9. szekrény, 3. sz.; HAMPEL JÓZSEF: A hazai élet közép- és ujabbkori emlékei. In: A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Budapest 1902, 121; HAMPEL JÓZSEF: Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Éremés Régiségtárában. Budapest, 1905 13 , 36., VII. terem, I. szekrény, 14. sz.; Varjú 1928, 31., Kabinet III; Varjú 1929, 54; TARDY [LENGELÉ, HENRI-GUSTAVE]: La pendule française. Paris 1964, III, 309; MAURICE, KLAUS: Die deutsche Räderuhr. Zur Kunst und Technik des mechanischen Zeitmessers im deutschen Sprachraum. München 1976, II, 32., 177. sz.; KARLOVITS KÁROLY:
