Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

GARAS KLÁRA: Jegyzetek Jankovich Miklós képgyűjteményének történetéhez

a máriavölgyi és sajóládi pálosok kolostora stb. szerepelnek egy-egy mű megszerzésének forrásaként.

14 Nem történik azonban utalás egy eddig teljesen ismeretlenül maradt kapcsolatra, több kép felderíthető eredetére. A Bétsi Magyar Kurir 1833. évi 24. számában egy hirdetés jelent meg Áruba eresztett régiségi és művészi ritkaságok gyűjteményéről, hat kiemelt magyar vonatkozású alkotás bővebb méltatásával.

15 A pontos leírás alapján ezek közül bízvást azonosíthatjuk a nagyváradi oltárkép vázlataként a lovas Szent László-ábrázolást a Jankovich-leltár egyik tételével (Inv. Imag., 8. sz.): „Sancti Ladislai ecclesiam Varadiensem mndantis effigies recentioris operis", azaz a Josef Caspar Bachmann által 1782-ből jelzett, a Nemzeti Galériában őrzött, az Országos Képtárból származó azonos tárgyú képpel (37. sz.).

16 A vételre hirdetett magyar vonatkozású képek közül feltehetően még a fiatalkorú Mátyás király és Mária magyar királyné ábrázolása is a Jankovich-gyűjteménybe követhető nyomon, s a kéziratos leltár két tételével (Inv. Imag., 89, 104. sz.) azonosíthatjuk. (TKCs, ltsz.: 14 [21. sz.], 181). Az eladásra kínált bécsi gyűjteményről magáról keveset tudunk. A hirdetésben referenciaként említett „Légrády Imre m. k. udvari ágens Bécsben" szerepel a bécsi neves g\áíjtők felsorolásában, „Kunstkabinet"-jét Böckh és a Conversations-Blatt (1820, I, 4. sz.) beszámolója is méltatta Bécsben.

17 A leírásokban említett mesternevek alapján arra következtethetünk, hogy ebből a forrásból még további alkotások is kerülhettek Magyarországra, a Jankovich-gyűjteménybe. JEGYZETEK 1 A Jankovich-gyűjtemény képzőművészeti anyagához 1. Entz 1937, 82-84; Entz 1939, 165; Entz 1985, 79. 2 OSzK, Kézirattár, Fond 16/57, 1 fol. A vételre szóbajövő tételek a jegyzékben aláhúzva, árukkal (352. sz.) 3 A Salvator Mundi egy elveszett Reni-kép nyomán keletkezhetett (1. hozzá PEPPER, D. STEPHEN: Guido Reni. Oxford 1984, 297., B.13. sz.); OK 1897, 598. (bolognai, 17. század); Pigler 1967 nem szerepelteti. 4 Fejér 1817, 31. 5 Franz von Thurn-Valsassina gróf ( 1758-1824) a goriciai-karintiai eredetű grófi család Thurn-Hoffer ágához tartozott, a családi képtár 1821 körül a bécsi Burgban az Amalienhof egy termében volt felállítva (1. BÖCKH, FRANZ HEINRICH: Wiens lebende Schriftsteller, Künstler, und Dilettanten im Kunstfache. Wien 1822, T, 331). 6 RITSCHL, HERMANN: Katalog der Erlaucht Gräflichen Harrachschen Gemälde-Galerie in Wien. Wien 1926, passim. 7 SzM, Régi Képtár, ltsz.: 905; olaj, vászon, 61,5 x 84,5 cm. OK 1897, 538. (bolognai); SzM 1991, 13. (bolognai, 17. század). Valójában egy több változatról ismert, a 18. században Robert Strange által metszett Guido Reni-ábrázolás utánzata (1. PEPPER i. m. [2. j.] 299., C.5. sz., 57. kép). Volt cg)' másik Alvó Cupidót ábrázoló kép is a Jankovich-gyűjteményben, az Inv. Imag., 61. sz., „schola veneta" megjelöléssel: SzM, Régi Képtár, ltsz. 1024; olaj, vászon, 51 x 64,2 cm. L. Pigler 1967, 509; SzM 1991, 91. (mindkettő szerint észak-itáliai). 8 Vö. Ausstellung Maximilian I. Innsbruck. (Káli. kat.) Szerk. EGG, ERICH. Innsbruck 1969, 66., 259. sz.; Graz, Landesmuseum Joanneum, tempera, pergamen, 43 x 28,4 cm. 1555-ben Johann Jakob Fugger másolatot készíttetett Miksa császár halotti képéről az Ehrenspiegel des Hauses Habsburghoz. (A kötet nyomtatott változata Jankovich könyvtárában is megvolt: 271. sz.) 9 1837-ben Dietrichstein grófhoz intézett levelében Jankovich „egyedülálló és felbecsülhetetlen" emlékként, Mátyás király követeinek ábrázolásaként méltatja (OSzK, Kézirattár, Fond 16/723). 10 KELLENBF.NZ, HERMANN: Augsburger Sammlungen. Katalog. In: Augsburg 1980, I, 77-84; GARAS, KLÁRA: Die Fugger und die venezianische Kunst. In: Venedig und Oberdeutschland in der Renaissance. Beziehungen zwischen Kunst und Wirtschaft. Szerk. ROECK, BERND-BERGDOLT, KLAUS-MARTIN, ANDREW JOHN. Sigmaringen 1993, 123; Die Sammlungen des Handelsgerichtsassesors Johann Jakob Hertel aus den Gebieten der Kunst und Wissenschaft. Nürnberg 1841 11 MELLER SIMON: Az Esterházy Képtár története. Budapest 1915, 101, 237. 12 FRIMMEL, THEODOR VON: Lexikon der Wiener GemäldeSammlungen. München 1913, 112, 114; Catalogue des tableaux et desseins des maures célèbres des différentes écoles ... Vienne 1811, 549., 312-313. sz. Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc Meytensnek tulajdonított koronázási lovasportréjának számtalan változata maradt fenn, 1. Nagyszeben, Brukenthal Múzeum; Pozsony, Galéria mesta Bratislavy; Bécs, magángyűjtemény stb. L. Maria Theresia als Königin von Ungarn. (Kiáll, kat., Schloß Halbturn) Szerk. MRAZ, GERDA-SCHLAG, GERALD. Eisenstadt 1980, 160., 25-26. sz. 13 További arcképek Dobai Székely eperjesi gyűjteményéből Jankovichnál: Inv. Imag., 85. sz.: Attila (Nápolyból); Inv. Imag., 86. sz.: Absolon Dániel (29. sz.); Inv. Imag., 118. sz.: I. Rákóczy György (Tsétsi János sárospataki professzortól): TKCs, ltsz.: 31. 14 Marczibányi István gyűjteményéből: Inv. Imag., 83. sz. (43. sz.); Illésházy István gróftól Trencsénből: Inv. Imag., 87. sz.: magyar viseletű nő arcképeként Magdolna, másolat Jan van Scorel után (SzM, Régi Képtár, ltsz.: 1053); a máriavölgyi pálosoktól: Inv. Imag., 83. sz. (44. sz.); a sajóládi pálosoktól: Inv. Imag., 112. sz.: Martinuzzi György képmása (TKCs, ltsz.: 209); a nagyszombati jezsuitáktól: Inv. Imag., 107. sz. (24. sz.). 15 BAYER JÓZSEF: Régi magyar képek nyomán. In: Művészet 2 (1903), 350-352. 16 A bécsi leírás szerint: „A király szürke paripán sisakkal, bíbor királyi palástban, magyar újabb kori gúnyában. Követői süvegesek. Az angyalok előre már mérik a helyt. Máriának a Jesus gyermekkel fényes megjelenése a felhők között rémülésbe hozta mind a lovakat, mind a követőket...". 17 BÖCKH: i. m. (5. j.), II, 212. Emerich von Legrady Hofagent „Kunstkabinet"-jében említi Aldegraf, Albani, Cranach, Teniers képeit, Mathias Corvinus, Ladislas, Szilágyi Mihály arcképeit stb. L. még FRIMMEL: i. m. (12. j.), II, 509.