Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - I. FESTMÉNYEK ÉS FARAGVÁNYOK

számára Esterházy herceg (GARAS, KLÁRA: Correggio: Szoptató Madonna. Budapest 1990, 68). C. B. Ligeti 1870, 102-103., 58. sz.; Pulszky 1888, 93., 456. sz.; OK 1897, 456. sz.; Térey 1906, 344-345., 749. sz.; Peregriny 1909, 441, 485, 831; Térey 1924, 83; Pigler 1954, 311; Pigler 1967, 370. 42. Hunyadi László állítólagos képmása 18. század vége Vászon, olaj; 60 x 47,5 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Imag., 3. sz.: „Effigies Ladislai Hnnyady, per Adamum Franciscum Kollár Samueli Székely de Doba Vienna transmissa. Super tela, colore oleaceo. In circumferentia lignea deaurata." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 13 A mellkép e típusa alapján a mű leginkább a 18. század végére, esetleg a 19. század elejére datálható. A semleges háttér, a feliratok, címerek, attribútumok hiánya is ezt látszik alátámasztani. A festmény először 1868-ban az Altalános Képtár kiállításán szerepelt, majd a Magyar Történelmi Képcsarnok alapításától annak állandó kiállításain volt látható. Hunyadi Lászlónak - ellentétben a Hunyadi-család többi tagjával - nagyon kevés grafikus ábrázolása létezik, és ezek is 19. századiak. Haller János nyomtatásában, Pfeifer Ferdinánd kiadásában jelent meg az 1860-as évek végén a Hunyadi-családot bemutató nagyméretű kőrajz, amely - hasonlóan az ekkoriban kiadott, egyre divatosabbá váló csoportképekhez -, korábbi, hiteles vagy annak vélt portrékat fölhasználva készült. A jobb alsó sarokban látható ovális keretezésü Hunyadi László-képmás a Történelmi Képcsarnok festményének másolata, némi átdolgozással. Az öltözék a legkisebb részletekig azonos, az arcvonások azonban, ha lehetséges, még lágyabbak, a haj hosszabb és fürtösebb. Ez a lap - amely szintén a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében található (papír, litográfia; 43,7 x 51,6 cm; ltsz.: 1623) - jól érzékelteti, milyen jelentős volt a Nemzeti Múzeum Képtárában kiállított művek hatása: ami a múzeum falai között látható volt, azt forrásértékűnek, hitelesnek tekintették, s ily módon választották ez esetben Hunyadi László ott bemutatott arcképét másolásra, megörökítésre alkalmasnak a kőrajz-csoportképen. B. B. Ligeti 1870, 11., 13. sz.; MTKCs 1894, 6; MTKCs 1907, 10; Peregriny 1909, 440, 553, 855. 43. I. Mátyás király képmása 18. század (?) Vászon, olaj; 75 x 61 cm; felirata: „MATHIAS CORVINVS REX HVNGARIAE" Korábban Marczibányi István tulajdonában. Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Imag., 82. sz.: „Effigies Mathiae Corvini Regis Hungáriáé; pictura antiqua, in tela picta Pragae 1499-0. Ex collectione quondam Stephani Marczibányi obtenta, 2 Vi pedes alta; in circumferentia lignea deaurata, cum inscriptione: »Mathias Commis Rex Hungariae«." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 17 Balogh Jolán kételkedve utalt arra, hogy a kép 1490-ben Prágában készült volna, és Podjebrad György tulajdonából származnék. A Történelmi Képcsarnok 1894-es katalógusa a 18. századra datálja, az 1904-es viszont 17. századiként említi. A Mátyás-ábrázolások sorában ugyanazt a típust képviseli a Történelmi Képcsarnok mindhárom festménye, s a Balogh Jolán által „képzeletinek" nevezett portrécsoportba tartoznak. A szakirodalom legkorábbinak a 14-es leltári számút tartja, amelyen hosszú latin felirat egészíti ki a kompozíciót. A legkorábbi képen páncélt visel az ábrázolt, fölötte piros köpeny van átvetve, a két későbbi darabon a páncél alig látszik a köpeny alatt, a kezek és a kard sem jelennek meg; ezek kisebb kivágatú mellké-