Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - I. FESTMÉNYEK ÉS FARAGVÁNYOK

Staatliche Museen Preußischer Kulturbesitz, Gemäldegalerie, ltsz.: KFMV 255; Szent Cecília [?] és Szent Margit [?], Rozmberk, Státní hrad). G. A. Kubinyi 1868, 9., 147. sz.; Ligeti 1870, 116-117., 113. sz.; PULSZKY KÁROLY: A Magyar Országos Képtár ideiglenes lajstroma. Budapest 1881, 411; HYMANS, HENRI: Le Livre des Peintres de Carel van Mander. Paris 1884-1885, II, 144; Pulszky 1888, 79., 352. sz.; FRIMMEL, THEODOR VON: Kleine Galeriestudien, I. Bamberg 1892, 150; Az 1896. évi ... országgyűlés képviselőházának irományai. [Budapest] 1897-1901, IV. (1897), 248., 117. sz., C. melléklet; OK 1897, 352. sz.; Térey 1906, 393., 352. sz.; Peregriny 1909, 441, 480, 843; NIEDERSTEIN, A.: Spranger, Bartholomaeus. In: Tb.-B., XXXI. (1937), 404; Pigler 1954, 206; OBERHUBER, KONRAD: Die stilistische Entwicklung im Werk Bartolomäus Sprangers. Diss. Wien 1958, 89, 219; Pigler 1967, 662; HARASZTI-TAKÁCS, MARIANNA: A manierizmus mesterei. Budapest, 1968, 29. sz.; DACOSTA KAUFMANN, THOMAS: L'École de Prague. La peinture à la cour de Rodolphe II. Paris 1985, 292. 19. II. Rudolf képmása 1580 körül Fa, olaj; 19,5 x 16,5 cm A múzeumi hagyomány szerint Jankovich Miklós gyűjteményéből származik. Az Inv. Imag. nem tartalmazza. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 23 A kép az 1909-es állagjegyzékben még mint I. Ferdinánd arcképe szerepel. A Történelmi Képcsarnok kiállításán először 1922-ben mutatták be a II. teremben, s a katalógus mint németalföldi művész munkáját említi, jóllehet az egykorú jelzőt megkérdőjelezi. Rózsa György szerint a mű az ábrázolt életkorából ítélve az 1580-as években keletícezhetett. Az uralkodó I. Rudolf néven 1576-1608 között volt magyar király, II. Rudolfként pedig 1576-1612 között német-római császár. A portré kétségtelenül fiatal korában, a nyolcvanas évek táján készülhetett, valószínűleg nem sokkal trónra kerülése után. A róla készült grafikák közül a legtöbb idősebb kori arckép (Hans von Aachen, Egidius Sadeler, Adriáén de Vries munkái például), hasonló fiatalkori portré az 1583-ban meghalt Martino Rota rézmetszete (papír, rézmetszet; 27,9 x 18 cm; TKCs, ltsz.: 474), s ez sok rokon vonást mutat festményünkkel a viselet, a képkivágat, a beállítás tekintetében. Eltérés lényegében csak a grafikai technika különbözőségéből adódik, azaz a rézmetszet kissé merevebb, keményebb; nélkülözi a festmény technikailag jóval finomabb megoldásokra módot adó lehetőségeit. Mivel Rota lapjának felirata magyar királyként és német-római császárként említi Rudolfot, ezért 1576 után, de mindenképpen Rota halála, vagyis 1583 előtt keletkezett, így a festmény 1580 körüli datálása hitelesnek tűnik. A mű19 vész kilétére vonatkozóan nincsenek adataink, az idősebb Rudolfról az 1606-1608 közé datált Hans von Aachenportré (Wien, Kunsthistorisches Museum) jóval nehézkesebb, lineárisabb kidolgozású képünknél, amelynek festői kvalitásai mindenképpen jó képességű művészre utalnak. B. B. MTKCs 1907, 19; Peregriny 1909, 443, 555, 856; MTKCs 1922, 18., 130. sz.; Rózsa 1977, 7., 2. sz. 20. Jan Ziska képmása 16. század második fele Fa, olaj; 74 x 50 cm Jankovich Miklós első gyűj te menyé bői. Inv. Imag., 116. sz.: „Joannis Ziska Hussitarum Bohemorum ducis, effigies seculi 16-ti originális, ligno adpicta, cum inscriptione »Johannes Ziska Bohemus a Trocznow superbiae simul et avaritiae Clericorum Severus ultor.« cum circumferentia lignea inaurata recenti." A MNM-ból 1877-ben került az OK-ba, 1906-ban pedig a SzM-ba. Budapest, Szépművészeti Múzeum, Régi Képtár, ltsz.: 856 Jan Ziska (1364 L-1424) a husziták leghíresebb hadvezére, kiváló stratéga volt. Rendkívüli taktikai és hadszervező képességét bizonyítják az általa vezetett zsoldosseregek, az ún. kelyhesek fényes győzelmei Zsigmond király keresztes hadai ellen. A Tábor-hegyen összegyűlt felkelők vezéreként ő alkotta meg a szekértáborok védelmi rend-