Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - I. FESTMÉNYEK ÉS FARAGVÁNYOK
lázottsága ellenére továbbra is fenntartható az erdélyi lokalizáció, jóllehet a táblákat az Observatio nem különítette el a német és felvidéki anyagtól. T. Gy. Térey 1906, 3-4., 6-7. sz.; Peregriny 1909, 664, 680, 881; Térey 1924, 95-96; Entz 1939, 178-179; Radocsay 1955, 186-187, 332; FEUCHTMÜLLER, RUPERT: Die Auswirkungen der Donauschule in Ungarn. In: Alte und moderne Kunst 10 (1965), Heft 80., 32; Kunst der Donauschule. (Kiáll, kat., Stift St. Florian - Schloßmuseum Linz) Linz 1965, 149-150., 363-366. sz. (FEUCHTMÜLLER, 13d RUPERT); STANGE, ALFRED: Die Kunst der Donauschule Würdigung und Kritik der Ausstellung des Landes Oberösterreich in St. Florian und Linz. In: Alte und Moderne Kunst 10 (1965) Heft 82., 49; Spätgotik in Salzburg. Die Malerei, 1400-1530. (Kiáll, kat., Salzburger Museum Carolino Augusteum) Szerk. GASSNER, JOSEF. Salzburg 1972, 168-170. (HAUSBERGER, ISOLDE); Török 1973, 193; MNG 1984, 98. sz. (VEGH JÁNOS); Entz 1985, 79-81, különösen: 80; Gotik Schätze Oberöstrerreich. (Kiáll, kat., Oberösterreichisches Landesmuseum) Szerk. SCHULTES, LOTHAR-PROKISCH, BERNHARD. Linz 2002, 307-308., 1/14/21. sz. (SCHULTES, LOTHAR) 14. A halott I. Miksa császár arcképe 16. század (1519?) Fa, olaj; 47,5 x 36 cm; felirata: „Spectator. Ex. Hac. Maximiliani. Caesaris. Mortui. Effigie. Considerato. Qvam. Mors. Aeqvet. I Omnia. Nam. Qvem. Ob. Insignia. Dvm. Viveret. Facta. Diwm. Mortales. Jvdicabant. Mox. I Fati. Inclementia. Hominem. Vt. Vides. Ostendit. Qvare. Mvndvm. Sperne. Coelestia. Qaere. I Nam. Nostra. Haec. In. Cineres. Gloria. Tota. Redit. I Natvs. Anno. M.CCCC.LIX. Die.XXII Mensis. Mártii. I Moritvr. Anno M.D.XIX. Die. I XII. Mensis. Janvarii. I Vixit. Ann. LIX. Mens. X." Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Imag., 67. sz.: „Maximiliani I-mi Imperatoris iam mortui originális effigies in tabula lignea, proprio ipsius iussu post mortem elaborata anno 1519. - Istud originale Marquardus Herrgott in pinacotheca Augustae Domus ubique quaesivit, et cum reperire non potuisset, ex opere Fuggeriano tantummodo primis ductibus delineavit; cum tarnen originale ist hoc in collectione Fuggeriana Augustae Vindelicorum asservatum Iacobus Hertel redimendo Spectabili Domino Nicolao lankovich pro 50 aureis cesserit. Cum circumferentia lignea deaurata." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 179 A halotti képek alaptípusa szerint az elhunyt mellképét láthatjuk, szeme csukva, vörös csuklyaszerű fejfedőt visel, s arany kereszttel díszített fekete lepel takarja. Az 1907-es katalógus német festő munkájaként említi, erre azonban a császár személyén kívül - semmilyen forrásban megjelent utalásunk nincsen. Pigler mint a létező két legkorábbi német halotti kép egyikét említette tanulmányában, de nemcsak a Történelmi Képcsarnok képét, hanem a grazi múzeum gyűjteményében található, valamivel kisebb méretű változatát is említette. Miksa császár Welsben halt meg, 1519. január 12-én, s uralkodói jelentőségének megfelelően több halotti kép is született róla. Pigler jelezte, hogy többnyire a grazi képet tartják eredetinek, de semmi okunk nincsen arra, hogy a Képcsarnok képéről ne feltételezzük ugyanezt. A grazi képen AA mesterjelzés fedezhető fel, a monogram Ankwicz-Kleehoven szerint egy helyi művészt jelölhet. Pigler szerint a német ravatalképek csúcsteljesítménye a halotti képeknek ez a realisztikus, sőt