Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

SZENTESI EDIT: Egy másik gyűjtemény. Varsányi János rajzai Fejérváry Gábor elefántcsont faragványairól

a kéziratokra vonatkozhat (és így, ebben a csupán a kéziratokra vonatkozó - és kevésbé túlzó - formában szerepel a Henszlmann 1853 fülszövegében: „Gabriel Fejérváry de Komlós Keresztes was the son of Charles Fejérváry, whose historical MSS. form an important portion of the Library of the National Museum at Pest"); de ahhoz a félreértéshez vezetett, mintha Fejérváry Károlynak ékszer- és fegyvergyűjteménye - illetve más változatokban, amelynek forrásáról sincs elképzelésem: numizmatikai gyűjteménye vagy helyi leletekből származó prehistorikus régiségei - is lettek volna. Fejérvár)' Gábor későbbi levelei Jankovich Miklóshoz: OSzK, Kézirattár, Fond 16/297 hibás azonosítással, Fejérváry József leveleiként. Az idézett szövegrész a csomag 1. levelében, kelt Eperjes, 1838. május 7. Fejérváry Gáborról és a Fejérváry— Pulszky-gyűjteményről 1. Szilágyi 1991 (megjelent 1994-ben) és SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Ismerem helyemet. (A másik Pulszky-életrajz.) A Fejérváry-Pulszky gyűjtemény ókori anyaga. Források az antik tárgyak gyűjtésének történetéhez. In: Pulszky Ferenc 1997, 24-36; vö: Pulszky 1881, illetve HENSZLMANN IMRE: Levél Fejérváry Gáborról. In: Pulszky Ferencnek ötvenéves írói működése jubileumára 1834-1884. Budapest 1884, 5—11. Pulszky az események után közel fél évszázaddal írt emlékirataiban szűkszavú, de pontos képet rajzolt nagybátyja életútjának Eperjesre költözése előtti szakaszáról is (1. elsősorban Pulszky 1881, I, 60-61), csupán az események datálásában csúszott el egy kicsit. Ez Fejérváry Gábor számadáskönyvei, illetve a Fejérváry hagyatékából származó nagy köteg levél, számla és nyugta (OSzK, Kézirattár, Quart. Germ. 946) alapján pontosítható. (A naplók [RJ]: OSzK, Kézirattár, Quart. Germ. 1467 - az eddigi publikációkban a 35/1988 naplószámmal hivatkozva - és Fol. Germ. 1272, az első az 1827-1835, a második az 1844 és 1850 közötti évekből, a közbülső időszakban vezetett kötet nincs meg; az első kötetben a bejegyzések időrendben, a másikban tematikus csoportokban; a csak dátummal hivatkozott bejegyzések ebben az „Antiquitaeten, Kunstsachen, Praetiosen"-rovatban találhatók.) Fejérváry Gábor 1829 áprilisában tette le 22 év után szolgálatát báró Brudernnél, ezt követő nagy nyugat-európai és itáliai utazása 1829 április vége és november eleje között történt, ez év novemberében ment hosszabb időre Viczay Mihályhoz, 1830 második félévével kezdődött a vörösvágási opálbányák 15 éves bérlete (mely így értelemszerűen 1845 nyarán járt le), 1830 júliusában kötött társasági szerződést a Biedermann ékszerész- és bankházzal. 1831. október 17-én egyben könyvelte a pesti bepakolás, a szállítás és az eperjesi kipakolás nagy összegű kifizetését, majd 1848 augusztusától fizetett ismét lakbért Pesten, a Lipótváros 271. számú ház 9. lakásáért negyedévenként 50 pengőforintot. A házat még nem sikerült azonosítani (a telekszám alapján a mai Nádor utca 28. számú házról kellene szó legyen, de ez a ház 1843 és az I. világháború között Frankenstein Ignác orvos és leszármazottai birtokában volt, 1. VADAS FERENC: Budapest, V. Nádor utca 28. Tudományos dokumentáció. Budapest 1990 [gépirat a Hild-Ybl Alapítvány archívumában]. A számos számlán kívül 1. kifizetések: RJ, „Wohnung", 1848. szept. 9.: „Pester Quartier mahlen u(nd) herrichten"; 1849. ma). 22.: „Wohnung in Ludoviceum während bombardement" és „während bombardement Möbel herab u(nd) herauftragen"; 1850. ápr. 25.: „Ubersiedlung ins neue Quartir samt Träger" stb.). A gyűjtemény Nemzeti Múzeum-beli kiállításának szándékáról 1. a múzeum igazgatósága időközben elpusztult irattárának iktatókönyvéből készült cédulák közlését: ZÁDOR ANNA: Kapossy János hagyatékából, I. In: MF 39 (1990), 127.: 1849/3, „érk. jan. 11. Fejérváry Gábor régiséggyűjteményének a Museumban ideiglenes letété és felállíthatásáért folyamodik az igazgatósághoz". Fejérváry Gábor végső nyughelye a Pulszky-Hampel család számos tagjával együtt a Fiumei úti sírkertben, vö. Hampel Ferenc (Pulszky Ferenc egyik unokája, Pulszky Polyxena legidősebb fia) levele Concha Győzőhöz, Mezőcsokonya, 1929. január 25., MTA Könyvtár, Kézirattár, Ms 4811/244, amely szerint Fejérváry volt a Pulszky család sírboltjának „első lakója". A Fejéiváry-Pulszky-gyújtemény teljes vagy részleges jegyzékei, katalógusai és ismertetései az 1850-es évek nagy eladásai előtti állapotból: Verz. Slg. Fej.: a gyűjtemény és a könyvtár katalógusa, a tárgyak anyagok, technikák és azon belül korszakok szerint csoportosítva, a könyvtár tematikus rendben; jegyzéke a numizmatikai könyvek csoportjával megszakad; idegen kezű, tollhibákkal terhelt tisztázat; címlap, szerző és dátum nélkül, Henszlmann Imre néhány bejegyzésével. Pulszky Ferenc kifejtő tárgyleírásai: Asiatische Denkmaler aus der Sammlung des Herrn Gabriel von Fejérváry 1845, autográf tisztázat, OSzK, Kézirattár, Fol. Germ. 1273, foil. 95-114., és néhány más tárgyakról külön lapokon; további tételek antik kisbronzok mellett a pompeji freskótörcdékekről, perzsa vésett kövekről, rézmetszetekről, néhány elefántcsontról Pulszky fogalmazókönyvében 1845 októbere és 1846 márciusa között (OSzK, Kézirattár, Quart. Hung. 1514, XI. kötet, foil. 26v-94v, meg-megszakítva egyéb cikkek, levelek fogalmazványával), vö. Pulszkynak a gyáíjtemény 1853-as londoni kiállításán tartott felolvasás-sorozata kézirataival (OSzK, Kézirattár, Oct. Angl. 7). Henszlmann 1853 (noha e katalógust Henszlmann Imre jegyezte és állította is össze minden bizonnyal, ahogyan a gyűjtemény 1853-as londoni kiállítását is ő rendezte, mert Pulszky Amerikában volt; éppen az elefántcsontokról szóló tételek mutatják, hogy a mű legalábbis bizonyos részei Pulszky - a kéziratos katalógushoz képest revideált - tárgymeghatározásait közvetítik); Emil Braunnak és G. Herzennek a római német régészeti intézet kiadványaiban megjelent tárgyleírásai közül ide 1. HERZEN, G.: Monumenti d'avorio e d'osso. In: Annali dell'Istituto di Corrispondenza Archeologica N. S. 10 (1853), 116-121; a hozzá tartozó illusztrációk: Monumenti inediti pubblicati dell'Istituto di Corrispondenza Archeologica 5 (1853), LI. tábla, 1-5. sz.; Pulszky 1856. A gyűjtemény tárgyairól készült rajzokról 1. Szilágyi 1991 és Pulszky Ferenc 1997, 97-114., 59, 60. sz. (SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY). Wolfgang Böhm és Josef Bucher eperjesi tatózkodásáról: Josef Dániel Böhm levelei Fejérváry Gáborhoz (OSzK, Kézirattár, Levelestár); az album: Liber Antiquitatís. Fejérvárys Sammlung gezeichnet von Jos. Bucher und Wolfg. Böhm. Eperies 1842 (MNM, letéve a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályán, kivéve az 1997-ben kiállított lapokat, amelyek a MNM Történelmi Képcsarnokába kerültek). Az album mára elveszett lapjairól Genthon István készíttetett fényképeket, ezek ismeretét Szilágyi János Györgynek köszönöm. Josef Dániel Böhm fiairól dióhéjban: a legidősebb, Wolfgang Böhm, 1838-tól tanult a bécsi képzőművészeti akadémián, 1848 decemberében érkezett Londonba Joseffel együtt (Bécsből való távozásának körülményeiről 1. Pulszky 1881, I, 367; az „egyiptomi macskát", amelyet apja távozása érdekében eladott, és amely ma a Szépművészeti Múzeumban található, egyébként végűi nem Pulszky, hanem Fejérváry fizette ki, 1. RJ, 1848. október 1), de már 1850-ben visz-