Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR
269 (címoldal) Az antitrinitarizmus a 16. század második felében kezdett egyre jobban elterjedni Európában. Elindítója, Miguel Serveto (Szervét Mihály) spanyol orvos volt, aki azonnal szembekerült Kálvinnal, s végül Genfben máglyán fejezte be életét 1553-ban. Követőit toleránsabb környezet fogadta Lengyelországban és Erdélyben, ezért többen e területeken találtak menedéket. Az itáliai Lelio Sozzini is Lengyelországba menekült, és unokaöccsével, Faustóval együtt kidolgozták a róluk socinianizmusnak nevezett radikális tanítást. Ez az irányzat számos követőre talált Erdélyben is, legjelentősebb képviselője Dávid Ferenc püspök volt, aki a dévai várbörtönben halt meg 1579-ben. A kálvinista teológusok a későbbi évtizedekben is kemény hitvitát folytattak az új tan követőivel. A 17. században számos magyar protestáns teológus tanult a hollandiai Franeker egyetemén, közéjük tartozott Debreczeni Hentes Mihály is, akinek nevét téves olvasatban Henter-ként találjuk egyes életrajzi lexikonokban. Korábban az utrechti egyetemen is tanult, majd 1650-ben Franekerbe ment át. 1644—1652-ig volt a franekeri egyetem teológia profeszszora Johannes Cloppenburg, akinek egyéb témák mellett a socinianizmus tanításának bírálatával foglalkozó előadásait több magyar is hallgatta, majd nyilvános vitákon is beszámoltak az elsajátított tudásanyagról. Ezek a disputációk nyomtatásban is megjelentek, olykor több vizsgázó által tárgyalt kérdésről is egyetlen kötetben. Bár ez a kis nyomtatvány önálló címlappal rendelkezik, de az utána következő levél G ívjelzéssel van ellátva, nyilvánvaló tehát, hogy egy disputáció-g\TÍjtemény része. Postma szerint ennek összefoglaló címe: Compendiolum Socinianismi confutatum, s összesen 206 számozatian oldalon kilenc magyarországi teológus vizsgaanyagát tartalmazza, közülük a harmadik munka az itt bemutatott, külön címlappal ellátott művecske. Debreczeni Hentes Mihály a címlap hátoldalára nyomtatott szöveg szerint a művet Debrecen város szenátusának, egyházának, valamint patrónusának, Szoboszlai Miklós lelkésznek ajánlotta. W. S. Á. RMK III 1767; SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái, LV. Budapest 1896, 725; GULYÁS PÁL: Magyar írók élete és munkái, V. Budapest 1943, 406; POSTMA, FERENC-VAN SLUIS, JACOB: Auditorium Academiae Franekerensis. Bibliographie der Reden, Disputationen und Gelegenheitsdruckwerke der Universität und des Athenäums in Franeker 1585-1843. Leeuwarden 1995, 56/1651. 4a. sz. (vö. 56/1651.3. sz.) Antikvák ês régi nyomtatványok 270. Konrad Peutinger és Johannes Stabius Jordanes-, illetve Paulus Diaconus-kiadása Iornandes De rebus Gothorum. Paulus Diaconus Foroiuliensis De gestis Langobardorum 1515. III. 21. Augsburg, Johannes Miller Papír; foil. [70]; 2°; 19. századi papírkötésben, pergamen gerinccel és sarkokkal; az utolsó levél verso oldalán látható szennyeződések tanúsága szerint korábban egy másik nyomtatvánnyal volt egybekötve Jankovich Miklós gyűjteményéből (bejegyzés a hátsó kötéstábla belső oldalán: „Rarissima haec Jornandis, et Paulli Diaconi editio adnumerat. Bibliothecae Nie. IVi Jankovits de Jeszenitze empta Viennae A° 1793. a flór. 4. xris 30."); feltehetően ugyancsak Jankovich kezétől származik a szövegben számos aláhúzás és néhány széljegyzet, elsősorban a hunok történetére vonatkozó szöveghelyeken (foil. Aij-r, Biiij-v-[Bv]r, [Cvi]v-Dij-r, [Dv]r). Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: Ant. 661 A nyomtatvány tartalma a következő: Címlap Hans Burgkmair rajza alapján készült fametszettel (fol. [Ai]r); I. Miksa császár privilégiuma Konrád Peutinger számára Jordanes, illetve Paulus Diaconus művének, valamint a Tabula Peutingerianának („Itinerarium Antonini Caesaris") kiadására, 1511. III. 1. (fol. [Ai]v); Konrad Peutinger ajánlása Hieronymus Nogarola császári tanácsosnak (foil.
