Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR

Jankovich Miklós gyűjteményéből (bejegyzés az előzéklap versóján: „Bibliothecae Hungaricae Jankowichianae. I E. Ord. 5.") Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: (1) RMK II 373 (1. péld.) A kolligátum Lackner Kristóf (1571-1631 ), Sopron város tudós polgármesterének két müvét tartalmazza. Az első egy hieroglifikus címermagyarázat. A szerző Náprágyi Demeternek (1559-1619), az irodalompártoló és mecénás győri püspöknek ajánlja írását, hiszen az a vele folytatott beszélgetések során született. A címlap után egy rézmetszetes tábla van beragasztva, amelyen egy sast ábrázoló embléma látható Magyarország és Sopron város címerével. Alatta külön elhelyezve a püspöksüveggel és pásztorbottal bővített Náprágyi-címer. Lackner magyarázata szerint a címer minden eleme a püspök erényeit jeleníti meg, mint például a kegyességet, az igazságot, a jóságot stb. Ezután következik a mű fő része, a Sopron város kapujára kifüggesztett sas emblémájának részletes bemutatása. Az értekezésnek ez a része feltehetően azonos a Soproni Tudós Társaságban mondott 1616. évi beszéddel. Az emblémát maga Lackner tervezte, és ő készítette a rézmetszetet is. A kolligátum második darabja Lackner emblémaszótára. A címlap után itt is egy beillesztett levél van, amelyen Lackner rézmetszetes címere látható 1604-es évszámmal. A szerző Esterházy Miklós (1582-1645) nádornak ajánlotta művét, akivel együtt utazott a linzi birodalmi gyűlésre. Alkalmazásra ajánlja írását nemcsak az éppen építkező főúrnak, hanem mindenkinek, aki az antikvitás jelvényeivel vagy

7 emblematikus vázlatokkal akarja díszíteni az épületeket. A szótárszerűen, betűrendben felépített mű az antikva betűkkel szedett szavaknak, fogalmaknak emblémákicai való kifejezését, leírását adja. Ezt a részt, hogy jól elkülönüljön, a nyomdász kurzív típussal szedte. Lackner az embléma-magyarázataihoz forrásul elsősorban Giovanni Pierio Valeriano Hieroglyphica című munkáját használta. V. K. RMK II 373-374; PATAKY DÉNES: A magyar rézmetszés története a XVI. századtól 1850-ig. Budapest 1951, 18, 165; KovÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ: Lackner Kristóf és kora. Sopron 1972; KOVÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ: Farkas Imre sopronkeresztúri és csepregi nyomdája. In: MKSz 89 (1973), 359-364; RMNy 1136, 1135. 265. Enyedi György unitárius bibliamagyarázatának magyar fordítása Enyedi György: Az ó es vy testamentvm-beli helyeknek, mellyekböl az Háromságról való tudománt szokták állatni, magyarazattyok. Enyedi Gyeorgy ... által deák nyelven íratott ... Torozkai Mátétól ... magyar nyelvre fordíttatott 1619 Kolozsvár, [typ. Heltai] Makai Nyirö