Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR
kedik a permek János Zsigmondnak. A kis nyomtatvány a címlap jelzése szerint fordítás latinból. A címlap hátoldalát fametszet díszíti, melyen egy lángoló város és utcai közelharc látható. A nyomtatvány nem közli a nyomtatás helyét és a nyomdász nevét, ezeket Soltész Zoltánné határozta meg tipográfiai vizsgálat alapján. Azt is megállapította, hogy a metszet a Steiner-nyomdának egy kilenc évvel korábban kiadott Thukydidés-kötetéből való, de újrametszették, mégpedig kicsinyítve és bizonyos épületrészek helyére felcsapó lángokat faragva. W. S. Á. RMK III 341; KERTBENY KÁROLY: Magyarországra vonatkozó régi német nyomtatványok, 1454-1600. / Ungarn betreffende deutsche Erstlings-Drucke. (A magyar nemzeti és nemzetközi irodalom könyvészete, 1.) Budapest 1880, 132., 568. sz.; HUBAY ILONA: Magyar és magyar vonatkozású röplapok, ujságlapok, röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban, 1480-1718. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai, 28.) Budapest 1948, 44-45., 196. sz.; SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ: Az augsburgi Steiner-nyomda impresszum nélkül kiadott nyomtatványai. In: MKSz97 (1981), 121-127; BNH Cat. V-237; VD/16 V-1055. 259. Johannes Hontems Cosmographiája és Johannes Garcaeus asztronómiai értekezése Kolligátum: (1) Hontems, Johannes: Rudimenta cosmographica. Zürich, 1548, Froschauer; (2) Garcaeus, Johannes: Tractatus brevis et utilis de erigendis figuris coeli ... Wittenberg, 1556, Georg Rhaw örökösei Papír; foil. 44 + 13 fametszetű térkép és foil. [104] + 2 tábla; 8°; kasírozatlan, dísztelen pergamenkötés (154 x 102 mm) Jankovich Miklós gyűjteményéből (bejegyzés az előzéklap versóján: „Bibi. Hung. Jankow. I D. ord. 5."). Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, RMK III 379 Johannes Hontems (1498-1549), az erdélyi szász humanista, igazi polihisztorként tevékenykedett: kiváló pedagógus, iskolaszervező, jogtudós, egyházi reformátor, fametsző és nyomdász volt. Bécsi, krakkói egyetemi tanulmányai után Bázelban a kozmográfiában is alapos ismereteket szerzett, és művészi szinten elsajátította a fametszés technikáját. Svájci tartózkodása idején térképeket is készített, így két csillagtérképet, és 1532-ben metszette és sokszorosíttatta híres Erdély-térképét. Hazatérve szülővárosába, Brassóba, nyomdát alapított, s 1539-től főleg tankönyveket, majd egyházszervezési és jogi munkákat adott ki. Valamennyi munkája közül a térképészeti vonatkozású lett a legsikeresebb, az itt bemutatott kicsiny tankönyv, mely a földrajzi alapismereteket foglalja össze. A Rudimenta is az oktatást szolgálta, a felső osztályokban oktatott négy tárgy r , az ún. quadrivium (számtan, mértan, csillagászat és zene) anyagához társult. Munkája először Kralckóban jelent meg 1530-ban prózában és térképek nélkül, utóbb a szöveget átírta hexameterekbe (1260 sor), majd bővítette még 106 sorral, és hozzá csatolta fametszetes térképeit. Ez a véglegesnek szánt kiadás 1542-ben jelent meg először Brassóban, Hontems nyomdájában, 14 térképlappal. Ez a tankönyv, melynek térképeket tartalmazó része a világ első újkori zsebatlasza, igazi sikerkönyv lett, német, francia és olasz nyelvre is lefordították, sa 17. század végéig Európa számos városában közel száz kiadásban adták ki újra. A Jankovich Miklós könyvtárából származó, itt bemutatott példány az egyik zürichi utánnyomás. 16. századi egykori tulajdonosa hozzá köttette az ifjabb Johannes Gartze (latinosan Garcaeus, 1530-1575) lutheránus teológus egyik korai munkáját is. Gartze teológiát és matematikát tanult Wittenbergben, majd a greifswaldi egyetemen lett a teológia professzora. A vallástudományhoz kapcsolódó munkáin kívül több asztronómiai témájút is alkotott. Ezek egyike az itt bemutatott mű, melyet a szerző János Frigyes pomerániai hercegnek ajánlott. A mű megírásához az antik szerzőkön kívül forrásul használta a kortárs tudósok, köztük Copernicus, valamint tanára, Caspar Peucer munkáit is. W. S. Á. Honterusról: RMK III 379; BNH Cat. H-484; VD/16 H-4778; BORSA GEDEON: Johannes Hontems a könyvillusztrátor. (1986) In: Borsa 1996, 136-157; BORSA, GEDEON: Honters „Atlas minor" von Zürich in selbständigen Ausgaben. (1992) In: Uó.: Könyvtörténeti írások, II. A külföldi nyomdászat, 15-16. század. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai, U. S. 8.) Budapest 1997, 377-380; TÖRÖK ZSOLT: Hontems: Rudimenta cosmographica (1542) - kozmográfia és/vagy geográfia? In: Hontems-emlékkönyv. Szerk. VV. SALGÓ ÁGNES-STEMLER ÁGNES. Budapest 2001, 57-70; NUSSBÄCHER, GERNOT: Versuch einer Bibliographie der ausländischen Ausgaben der Werke des Kronstädter Humanisten Johannes Hontems. In: Uo., 161., 2. sz. Garcaeusról: POGGENDORF, JOHANN CHRISTLVN: Biographischliterarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exaeten Wissenschaften, I. Leipzig 1863, 843; BNH Cat. G-56; VD/16 G-462. 260. Heltai Gáspár Hálója Halo, melly/el a meg testessült ördeg a papa Antichristus Hispániába az együgyű iambor keresztyeneket ... meg fogia es ... meg öli, ... a megvackitot feiedelmec által 1570 [Kolozsvár, Heltai] Papír; foil. 183; 8°; vaknyomásos, fatáblás, kapcsos barna bőrkötésben (140 x 98 mm) Jankovich Miklós gyóíjteményéből, bár erre ma a könyvben nem utal semmi (lehetséges, hogy egy régi restaurálás során tűnt el
