Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR
Bm M 248 (fol. g 6 r) KNAUZ NÁNDOR: A magyar egyház régi mise- és zsolozsmakönyvei. Esztergom 1870; Horváth 1895, 214; RMZCII] 9; BALLAGI ALADÁR: Buda és Pest a világirodalomban, I. 1473-1711. Budapest 1925, 42., 17. sz.; BAUMANN, WALTER: Die Druckerei Stuchs zu Nürnberg. In: GutenbergJahrbuch 1954, 122-132; G1P5469; CIH 826; KELECSÉNYI ÁKOS: Egy magyar régiségkereskedő a 19. században. Literati Nemes Sámuel (1794-1842). In: Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1972. Budapest 1975, 307-327. 249. Ptolemaios Cosmographiája Claudius Ptolemaeus: Cosmographia. Registrum. De locis ac mirabilibus mundi. Lat. trad. Jacobus Angelus. Ed. Nicolaus Germanus 1486 Ulm, Johann Reger pro Justo de Albano Papír; foil. [140], 32 fametszetes térkép; 2°; erősen csonka példány, hiányzik: a^jo, d 3 _ 6 , h 2 , A x _ 7 , C 3 _ 8 , továbbá a II, III, VII-X, XVIII, XXIII-XXEV, XXVI, XXX. térkép és a XIII.-nak az első fele. Leonard Holl ulmi nyomdász 1482. évi kiadásából van pótolva az a!_ 10 , d 2 _ 7 és h 2 levél. Számos helyen a levelek hibás sorrendben vannak bekötve. Színezett iniciálékkal, ábrákkal és térképekkel. Erősen sérült 16. századi, fatáblás, vaknyomásos félbőr kötésben. Az első előzéklapon kézírásos bejegyzés: „Jankovich Miki. gyűjt." Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: Inc. 78 Ptolemaios, az i. sz. 2. századi alexandriai matematikus, asztronómus és geográfus a világmindenség középpontjába még a Földet helyezte, de már gömb alakúnak tartotta. Geográfiája bevezetés a térképkészítés módszerébe, s az egész akkor ismert oikumenét mutatja be egy a tyrosi Marinos által először alkalmazott fokhálózat segítségével. Ptolemaios műve nyolc könyvből áll, az első módszertani bevezető, mely r a fogalmakat tisztázza, és számba veszi a felhasználható forrásokat. A 2-7. könyvek 8000 földrajzi hely koordinátáit foglalják jegyzékbe (nulla-meridiánként a Kanári-szigeteket véve), a 8. könyv pedig a térképrajzoláshoz, szerkesztéshez ad tanácsokat. Munkáját kezdettől fogva tankönyvként használták, s rendkívül népszerű lett, számos nyelvre lefordították. Az újabb kutatások feltételezik, hogy nem az egész mű származik Ptolemaiostól, hanem későbbi kiegészítésekkel is bővült a századok során. E kérdés eldöntése a szaktudomány feladata. Az egyes területeket ábrázoló térképek Ptolemaios adatai alapján készültek, s az ugyancsak Alexandriában működő Agathodaimón világtérképpel egészítette ki. A ptolemaiosi mű legkorábbi fennmaradt görög nyelvű másolatait 13-14. századi bizánci kódexek őrizték meg. 15. századi latin nyelvű kiadásai mind a toszkánai Scarperiából való Jacopo d'Angelo (latinosan: Jacobus Angelus) 1406-ban Rómában befejezett fordítását vették át, de az ennek forrásául szolgáló bizánci kódex nem tartalmazott térképeket. 1415 körül egy másik bizánci görög kézirat alapján Francesco di Lapacino és Domenico di Boninsegni 26 görög és latin szövegű térképet rajzoltak, melyek az Agathodaimóntól származó világtérképpel együtt a későbbi kiadások forrásául szolgáltak. Ptolemaios művének első nyomtatott kiadása 1475-ben Vicenzában jelent meg, de térképeket nem tartalmazott, ezt követte 1477-ben a bolognai, 1478-ban a római, 1482-ben a firenzei kiadás, melyek mind rézmetszetes térképeket tartalmaznak. A firenzeit már kiegészítették négy modern térképpel is. Ugyancsak 1482-ben jelent meg a mű Ulmban Leonhard Holl nyomdájában 32 egész oldalt betöltő fametszetes térképpel, köztük már 5 modern is található: Itália, Spanyolország, Franciaország, Észak-Európa és Palesztina. Ez a ldadás használt először illusztrációként fametszetes térképeket, s közli rajzolójuknak nevét is, aki egy német bencés szerzetes, geográfus: Donnus (Dominus) Nicolaus Germanus. A nyomtatás alapjául szolgáló kézirat is fennmaradt a wóirttembergi Schloss Wolfegg könyvtárában. Donnus Nicolaus kézirata alapján a térképeket az armsheimi Johann Schnitzer mester metszette fába. A világtérkép felső szegélyén olvasható a nevét tartalmazó felirat is: „Insculptum per Johannem Schnitzer de Armssheim." Leonhard Holl
