Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR

210 (fol. 25r) A kiragasztott előzéken tollal: „Jankovich Miklós gyűjteményéből' Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Cod. Lat. 225 A kódex tartalmát tekintve jellegzetes hóráskönyv, mely a 207. sz. alatt leírt valamennyi fontos elemet tartalmazza. A kalendáriumban és a litániában fontos helyet kaptak a tours-i és a chartres-i szentek. A kötetet hat nagyalakú miniatúra díszíti gazdag keretdísszel, továbbá díszes és egyszerű iniciálék, sorzárólécek. A nagy gonddal komponált és igényesen festett képek a kiváló tours-i miniatúrafestő, Jean Bourdichon műhelyéhez köthetők. Az első előzékre írt bejegyzések tanúsága szerint a kódexet A. W. Spohn német filológus 1820-ban egy árverésen megvásárolta, tőle vette meg Jankovich Miklós. M. Ed. Hoffmann 1928, 26-27; Bartoniek 1940, 225. sz.; Cimélia 2000, 52-53. Úti misekönyv Missale itinerantium 1501 körül Dél-Németország Pergamen, tinta, tempera, arany; foil. 37; 215 x 160 mm, írástükör: 135 x 102 mm, 26 sor végig vörös tintával meghúzva; bastarda írás; eredeti, világos bőrrel bevont fadobozos kötés két csattal, fém (?) díszítőkeret szögeinek a nyomai látszanak a borítókon A fadoboz belsejébe ragasztott pergamen előzéken alul, tollal: „Jankovich Miklós gyűjtem.". Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Cod. Lat. 221 Az utazó papok számára készített misekönyvek kisebb alakúak voltak, és csak a leglényegesebb ünnepek miseszövegeit tartalmazták: az Úr ünnepei, a kánon, a szentek közös miséiből válogatás. A kötet csonka, több oldal hiányzik belőle, bár ezek nélkül is használható maradt. A nagy misekönyvek szokása szerint a fontos és gyakran olvasott szövegrészeket itt is beragasztott kis bőrfülek jelzik. Az első oldal versóján található Erasmus von Wertheim gróf egészlapos címere kék alapon vörös, arany és fekete, illetve szürke színekkel festve. A szemközti oldal (fol. 2r) alján egy térdelő angyal két kezével támaszkodik Frigyes nürnbergi várgróf, valamint felesége címerére. A 26v alján egy Isten bárányamédaillon ládiató. A kódex igényes kiállítása megfelel megrendelője rangjának. Sokat nem használhatták utazás közben, mert ennek nyomai meglátszanának a kódexen. S. G. Hoffmann 1928, 39^0; Bartoniek 1940, 221. sz.; RADÓ, POLYCARPUS: Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungáriáé et limitropharum regionum. Budapest 1973, 190., 370. sz.; Cimélia 2000, 112-113.