Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR

Latin nyelvű középkori kéziratok 200. Beda Venerabilis Szent Cuthbert püspökről írt verses legendájának töredéke Beda Venerabilis: Vita metrica Cuthberti 8-9. század fordulója Sankt Gallen vagy Fulda (?) Pergamen, fekete és vörös tinta; foil. 2; 182 x 267 mm, írástükör: 175 x 90/95 mm, 19 sor; a duplafólió két lapja között két bifólium hiányzik; insularis írás (manus acuta), díszített Jankovich Miklós könyvtárából. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Cod. Lat. 442 Beda Venerabilis (673/74-735) hagiográfiai munkái közé tartozik a mintegy 1000 hexameterből álló Vita metrica Cuthberti. A verses legendában a szerző a szinte kortárs angolszász nemzeti szent, Cuthbert püspök (megh. 687) életében és halála után tett csodáit beszéli el. A mű legkorábbi töredékeit ma Budapesten, az OSzK-ban és az Egyetemi Könyvtárban (U. Fr. Lm. 1) őrzik. A teljes kódex az angolszász bencés misszió valamelyik délnémet központjában (Sankt Gallen, Fulda, esetleg Regensburg) készült, s a 11. században kerülhetett Magyarországra. A különleges írása miatt nehezen olvasható kódexet később könyvkötésre használták fel. Töredékünkbe egy 1625-ben Innsbruckban nyomtatott könyvet kötöttek, melynek címe a fragmentumon olvasható: „Das Leben Königin Magdalena, 1625 Inspruch" (ALTHEER, EGOLF: Das Leben der durchleuchtigsten Königin Magdalena Erzherzogin. Innsbruck 1625). Az Egyetemi Könyvtár töredéke egy 1500 körül Rómában nyomtatott könyv bekötésére szolgált (Mirabilia. História et descriptio urbis Romae), mely korábban a pozsonyi jezsuiták birtokában volt. Az őrzőkönyvek nyomtatási helye és ideje annyira különbözik egymástól, hog)' csak Magyarországon kerülhetett rájuk az azonos kötés, minden valószínűség szerint a pozsonyi jezsuitáknál a 17. században. A jelen töredék Jankovich Miklós könyvtárából került az OSzK tulajdonába, talán már az őrzőkönyvről lefejtve, mivel az nem található meg a könyvtárban. M. Ed. JAAGER, WERNER: Bedas metrische Vita S. Cuthberti. Leipzig 1935, 95-128, 340—375. sorok; Lehmann V, 4-7; Bartoniek 1940, 442. sz.; MEZEY LÁSZLÓ: A budapesti Egyetemi Könyvtár VIII. századi Béda-töredéke. In: MKSz 78 (1962), 18-24; MEZEY, LADISLAUS: Fragmenta Latina codicum in Bibliotheca Universitatis Budapestinensis. (Fragmenta codicum in bibliothecis Hungáriáé, 1.1.) Budapest 1983, 1. sz.; Cimélia 2000, 30-31. 201. Szent Pál levelei S. Paulus apostolus: Epistolae cum commentariis, breviariis et argumentis 9. század Salzburg Erős pergamen; foil. 106; 325 x 168 mm, írástükör: 245 x 110 mm, 29 sor vakvonalazással; karoling minuszkula írás; késő középkori világos bőrkötés; a kötéstábla belső oldalára beragasztva egy antifonále-lap töredéke (13. század utolsó negyede, Közép-Itália vagy Velence) A kötéstábla belsején, alul: „Jankovich Miklós Ildik gyűjteményéből vásároltatott 1852-ki Januárban 24. aranyon" Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Cod. Lat. 1 Nem a teljes Újszövetséget, hanem csak Szent Pál apostol leveleit tartalmazza a ma már szokadan alakú kódex, amely a saját korában sem összeállítását, sem pedig alakját tekintve nem számított ritkaságnak. A 16. századig a legtöbb Biblia-kézirat ránk hagyományozta a szent szövegeken kívül Hieronymusnak az egyes bibliai könyvekhez írott prológusait (amelyekben az egyházatya saját fordításait védte támadóival szemben) és egyéb rövid, tárgyi magyarázatokat is. A kötéstábla belső oldalára valószínűleg a 19. században ragasztott díszes Krisztus-kép eredetét a művészettörténeti elemzés Velence és a dalmát vidékek vonzáskörzetében jelölte ki. A kép valamikor egy nagyobb alakú, a 13. század végén (vagy a 14. században?) készült antifonále első oldala lehetett: nem kizárt, hogy az adventet in-