Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - II. KINCSTÁR

ki jegyzőkönyv. E szerint Valentin Frank fia, Georg Frank felesége, Maria Schnitzler birtokában volt „ein Gehäng des Herrn [Georg Frank] Vaters Valentin Franck Bildnis mit 24 Rubinen und 3 Perlen". K. Er. Pulszky 1884, III. terem, 4. szekrény, 84. sz., 70; Erdély 1931, 70., 377. sz.; Oberschall-Tóth 1938, 82; Alcsúti 1940, 24., 19. kép; MIHALIK SÁNDOR: Hann Sebestyén ötvös 1645-1713. Budapest 1965 (kéziratos doktori értekezés, MNM), 244. 156. Szalagcsokor alakú függő 17. század második fele Magyarország (?) Arany, rubinokkal, fekete és fehér zománccal; m.: 4,8 cm, sz.: 5,6 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Orn., 124. sz.: „Ligatura aurea quater complicata, et copiosis rubinis iuxta se invicem collocatis ac auro inclusis ita referta, ut encaustum nigrum albo colore variegatum vix transpici valeat. Opus seculi ló" perinde Corona e Transylvania obtentum. Pondérât aureos novem et très décimas sextas. (9 3/16)" Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály, ltsz.: Orn. Jank. 124 Négyágú szalagcsokor. A szalagok előoldalán zárt foglalású rubinkövek. A csokor közepén 8+1 rubinkőből álló rozetta. A szalagok szélén fekete és fehér festett zománccal csipkét imitáló szegélydísz. Ugyanilyen díszítés borítja a szalagok hátoldalát is. A 17. század közepétől népszerű textilszalagból kötött csokrot imitáló ékszerek eg}' példánya. A hasonló csokrokat függőként, illetve ruhadíszként - valószínűleg az öltözékre várna - viselték (vö. még 154. sz.). A fekete-fehér színpár különösen a század első harmadában volt népszerű az ékszerek díszítésében. A magyarországi főúri inventáriumokban feltűnően sok rubinkővel díszített ékszerről olvasni. Míg Európa nyugati részén a 17. század második felében a gyémánt egyre növekvő szerepet kapott az ékszereken, addig Közép-Európában a rubin továbbra is igen népszerű maradt. Mindezek alapján elképzelhető, hogy magyarországi, esetleg erdélyi munka a kiállított ékszer. K. Er. Közöleden 157. Szalagcsokor alakú függő 17. század Arany, füigrándíszítéssel; m.: 5,2 cm, sz.: 4,5 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Orn., 199. sz.: „Ligatura e' purissimo auro, et subtilissimo laboré filigrano, insertis parvis rosulis elaborata: parte sui posteriore duas glabras ansas in altitudine unius pollicis habens, pro inserenda ligula byssina, collum cingente, accomodatas. - In veteri capella arcis Trencsin a' Comitibus Illésházy détecta. Pondérât aureos quinque, et quinque décimas sextas. (5 5/16)" Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály, ltsz.: Orn. Jank. 199 157 Jankovich 1985, 83/2. kép. Keresztek 158. Kereszt 16. század közepe Arany, gyémántokkal, színes zománccal; m.: 4,1 cm, sz.: 3,4 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Orn., 149. sz.: „Crux adamantina, ad formám crucem ordinis Sancti Ioannis Hyerosolymitani constructa; vetustissimi operis, seculi certocertius 14" ineuntis, non tarn propter formám encausti eidem illiti, quam propter adamantes dorsaliter politos, vulgo Eselsrücken, qui in forma trifoliatae crucis auro insertae, et ita circumdatae sunt. - Pretiosum hoc atque unicum similis artis et vetustatis monumentum a' Francisco Vörös, Co(mz')t(#)tus Albensis Assessore, in valore tercentorum florenorum obtentum, qui illud occasione canalis Sarvizii prope Jancsárkút effossi deprehensum ad se redemit. Pondérât aureos duos, et tredecim décimas sextas. (2 13/16)"