Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - II. KINCSTÁR

Misekannák 1510-es évek Magyarország (?) Aranyozott ezüst, vert, bőrtűs sodronyháló, almandin, zománc; a: m.: 30,5 cm, b: m.: 25,3 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Poc, 188-189. sz.: „Ampulláé duae ecclesiasticae pretiosae ex argento per totum large inaurato confectae, atque ad seculum 13-um vei 14-tum aetate sua referendae. Operculum earum gothicae fastigiatum, quod scandalosum est, in angelum praeputio suo ludentem desinit; infra vero litteras aureas, altera A. (aqua), altera V. (vinum) in encausto ceruleo insculptas exhibet. Orificium eius constituit canalis pellem serpentis in altum semet extollentis ostentans; guttur ampullae opère craticulato in forma hexagona confectum est. Medium seu ventrem ampullae in contrarium positi Septem pyrorum fructus efficiunt, qui etiam in basi eodem numero sed minore forma effigiati superponuntur craticulatae et pertusae fasciae, gothicis arcubus provisae. Pretiosa haec antiquitatis monumenta a vidua Comitis Alexii quondam Bethlen per Vetero Budensem argenti questorem Isaacum Totes Marosvásárhelyini pro monilibus femineis cambiata sunt. Eodem referente ampullas has olim ad ecclesiam cathedralem Varadinensem spectantes per famíliám Bethlenianam ab inde in Transylvaniam delatas extitisse. Caracter litterae A. in una earumdem occurrens seculum 14-tum indicat, structura vero donum regium sive Ludovici Magni, sive Sigismundi digito quadamtenus innuit. Quaevis earum pondérât semiuncias viginti quinque et Septem décimas sextas. (25 7/16) ergo in summa ambae pondérant semiuncias quinquaginta et quatuordecim décimas sextas. (50 14/16)" Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály, ltsz.: Poc. Jank. 188-189 A két misekanna hatkaréjos talpon áll, naturalisztikus körte alakú hólyagokkal, a körték között növényi ornamentikával. A hatszögletű láb- és nyakrészt bőrtűs sodronyháló bontja, mely a fedélre is kiterjed. Az edények hasát szintén kétszer hat körte képezi, közöttük az alsó részhez hasonló levélzettel, mely egy körbefutó gallyból ágazik feles lefelé. A has körtéi a talpon lévőktől méretükön ldvül a bibéjükhöz elhelyezett gránátokban is különböznek. A has középső részéből ível előre a misekannáknál elterjedt sárkány formájú kiöntőcső, hosszú fülekkel, pikkelyezett testtel, míg hátul a fogórész gyöngydrótos. A fedelet koronázó levélmű tetején egy-egy szárnyas puttó ül, az átadási jegyzőkönyvben megdöbbenéssel leírt hangsúlyozott nemiséggel. A két kanna a fedél belső oldalára rögzített zománcos A (aqua) és V (vinum) betűben különbözik, az utóbbi edény csúcsrésze hosszú ideig le volt válva a tárgyról. A két tárgy az 1510-es évek körül a német késő gótikus ötvösség egyik legdivatosabb irányzatának a hatását őrzi a naturalista gvdimölcsábrázolásokkal, a hólyagok körtékké formálása hasonló elrendezésben ismert Dürer egyik tervén, illetve ezzel egy időben a Németalföldön táblaképek (Jakob van Utrecht: Királyok imádása, Köln, Wallraf-Richartz-Museum) edényábrázolásain. A naturalista levélzet és a pajzán puttók szintén a nürnbergi ötvösség mesterfogásai közé tartoznak az 1510-1530 közötti években (pl. Peter Vischer kúttervei). Emellett ezen elemeknek az ekkor Nürnbergben nem, Magyarországon ellenben nagyon elterjedt bőrtűs sodronyhálóval való egybekapcsolása és az így alkotott kontraszt határozott eredetiséget kölcsönöz a tárgynak. így feltehető magyarországi készítésük, mely a nürnbergi ötvösséggel való nagyon intenzív kapcsolat tanúja is egyben. K. Et. Bock 1867, 112-114; Pulszky 1884, II. terem, VIII. szekrény, 132. sz., 113; Pulszky-Radisics 1885,1, 87-88; GEREVICH LÁSZLÓ: A gótika korának művészete. In: A magyarországi művészet története. Szerk. FüLEP LAJOS. Budapest 1956, I, 241., 172. kép; H. Kolba-T. Németh 1973, 16-17, 36., 27. kép; FRITZ, JOHANN MICHAEL: Goldschmiedekunst der Gotik in Mitteleuropa. München 1982, 856; Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1541. (Kiáll, kat., Schloß Schallaburg) Szerk. KLANICZAY, TIBOR-TÖRÖK, GYÖNGYI-STANGLER, GOTTFRIED. Wien 1982, 480. sz.; H. Kolba 1985, 109., 44. kép; MAROSI ERNŐ: Gótika. In: GALAVICS GÉZA-MAROSI ERNŐ-MIKÓ ÁRPÁD-WEHLI TÜNDE: Magyarországi művészet a kezdetektől 1800-ig. Budapest 2001, 194. 125. Urmutató 16. század Magyarország (?) Aranyozott réz, öntött; m.: 31,5 cm, sz.: 17 cm, talpátm.: 13,7 cm