Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - II. KINCSTÁR

tartópántját egy-egy szárnyas herma díszíti. Sima, kihajló, négykaréjos szájperemére leemelhető, boltozatos fedél illeszkedik. A többszörösen tagolt fedél lehajló pereme pártázatos, trébelt és poncolt díszű. Domború részére négy applikált gyümölcsköteg hajlik, közepén levélrozettából kiemelkedő, három kérdőjel alakú támasszal ellátott talapzaton ifjú álló alakja struccal. A fiút, feltehetően a strucc és a kezében tartott turbánszerű fejfedő miatt a leírókarton „négerként" említi, Rómer Flóris viszont lengyelként írja le. A talpperemen elöl város- és mesterjegyek, fedél- és szájperemén 1806-1807 közt használt háromféle bécsi újrahitelesítő (újrapecsételő) jegy. P. I. Jegyeihez: Knies 1896, I. tábla, 1-3. ábra; Rosenberg 137 (városjegy), 456/i (mesterjegy és tárgy), 7875 (bécsi újrahitelesítő jegyek); Seling 1980, III, 42. vag)' 44. sz. (városjegy), 1157-1158. sz. (mesterjegy) Rómer 1873, 57., V. terem, X. szekrény; Pulszky 1884, III. terem, III. szekrény, 44. sz.; Pulszky-Radisics 1885, II, 13-14; Varjú 1928, 28., Kabinet II; Esterházy kincs 1963, 23; IM 1972, 154. sz. (HÉJJNÉ DÉTÁRI ANGELA); Szilágyi 1979, 46., 7. kép; Augsburg 1980, II, 722. sz. (MÜLLER, HANNELORE); Augsburgi ötvösmunkák 1984, 3., 41. sz. (Ács PIROSKA) 92. Serleg 1635-1640 Augsburg, Johann Baptist Biller (mester 1637-től, 11683) Részben aranyozott ezüst, trébelt, vésett, poncolt, öntött; m.: 14 cm, szájátm.: 11-7,5 cm, talpátm.: 8,6-7,5 cm Jankovich Miidós első gyűjteményéből. Inv. Poc, 106. sz.: „Concha argentea bene inaurata, Sireni, argento Delphino insidenti, superposita, quae pro stylo calicis deserviens substaculo argenteo perinde inaurato provisa est; incusum urbis Augustae insigne, illud ibidem operatum fuisse ostendit, nomine possessoris nuspiam denotato. Opus ad seculi 17-mi meditullium tuto referendum. Pondérât semiuncias sedecim et sex décimas sextas. (16 6/16)" A MNM-ból 1936-ban került át az IM-ba. Budapest, Iparművészeti Múzeum, OtA'ösosztály, ltsz.: 19.015 Négykaréjos peremű, ovális, domború talpán poncolt-trébelt szimmetrikus kagylós díszítmény. Szárát delfinen lovagló, halfarkú fiúcska ezüst alakja alkotja. Fején leveles tartóba illeszkedik a kagyló alakú kehely, melynek csigás vége kiemelkedő gombban végződik. A kehely eg}' része ezen az oldalon levél alakú, vízszintes sima lemezzel fedett. A talpperemen, a kehelyhez illeszkedő ezüstlevélen és a kagyló csúcsánál kívül, kétoldalt augsburgi hitelesítő jeggyel és BNB mesterjeggyel jelzett. B. É. Jegveihez: Rosenberg 566; Seling 1980, III, 61. sz. (városjegy), 1478. sz. (mesterjegy) Augsburgi ötvösmunkák 1984, 3., 25. sz. (Ács PIROSKA) 93. Fedeles elefántcsont kupa 1645-1650 között Augsburg, Andreas I. Wickert (1600-1661) Aranyozott ezüst, vésett, trébelt, öntött; faragott elefántcsont; m.: 33 cm, szájátm.: 13-10,2 cm, talpátm.: 19,3-16,5 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Poc, 168. sz.: „Cyathus magnae molis eburneus, raro artificio atque admiranda naturae expressione, quantivis nunquam sufficientcr persolvendi pretii; habens tegumentum, interiorem partem et basim ex argento ad prodigalitatem usque deaurato, confectam, quatuor pedibus testudineis insistentem, atque eidem fundo trochleis adstrictam, cuius operculum superpositam habet Venerem ex balneo semet attollentem, et capillos crispantem mirae elegantiae. Huis ab infra tenuibus solum puncturis in medio insculptum mare cum quatuor monstris marinis, leviter solum visibilibus cernitur, circa circum vero in caricetis et arundinibus personae Sylpharum et Nereidum similibus vix dignoscibilibus puncturis effigiatae comparent. Preciosa huius cyathi circumferentia Neptunum patrem cum Tritonibus nudis, eleganti facie decoris,