Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - II. KINCSTÁR

ványok közt a Szatírcsalád mellett egy 1500-ból való Dürer-metszet után készült Héraklés-ábrázolást említ. Ilyen témájú ábrázolás darabunkon nem található, de a fedélen lévőkhöz hasonló formájú és megmunkálású, Herakles és Antheus küzdelmét ábrázoló faragvány fennmaradt az Ermitázs gyűjteményében, K 1646 leltári szám alatt (1. FlügelLindenbaum, 44. kép). Az ötvösmű jellegzetes típusát a szakirodalom legtöbbször összefüggésbe hozza Ludwig Krugnak az aschaffenburgi Heiltumbuchban található rajzával (Rosenberg, 1891 és mások). P. I. Pulszky 1884, III. terem, II. szekrény, 4. sz., 22-23; SZENDREI JÁNOS: Országos Magyar Történeti Ötvösmű-Kiállítási Emlék 1884. Budapest 1884, VII. tábla; Pulszky-Radisics 1885, II, 89-90; ROSENBERG, MARC: Heilthumbücher und Goldschmiedekunst. In: Zeitschrift für chrisdiche Kunst 4 (1891), 378., 4. kép; BRAUN, EDMUND WILHELM: Eine Nürnberger Goldschmiedewerkstätte aus dem Dürerkreis. In: Mitteilungen des Vereins für vervielfältigende Kunst 1915, 41 skk., 4-11. kép; Rosenberg 3687 (?) (városjegy), 3756/b (tárgy); FALKE, OTTO VON: Silberarbeiten von Ludwig Krug. In: Pantheon 11 (1933), 189; Kohlbausen 1968, 399. sz., 544. kép; HÉJINÉ DÉTARI ANGÉLA: Az ötvösség remekei. (Kiáll, vezető, Iparművészeti Múzeum) Budapest 1970, 1; FLÜGEL-LINDENBAUM, KATHARINA: Goldschmiedearbeiten. In: Kunsthandwerk der Dürerzeit und der deutschen Renaissance. (Kiáll, kat., Kunstgewerbemuseum Berlin Schloss Köpenick) Berlin 1971, 46-47., 43. kép; MENZHAUSEN, lOACHIM: Goldschmiedearbeiten. In: Deutsche Kunst der DürerZeit. (Kiáll, kat., Albertinum) Szerk. SCHMIDT, WERNER. Dresden 1971, 303-310., 578. sz.; IM 1972, 99. sz. (HÉJJNÉ DÉTÁRI ANGÉIA); Haynvard 1976, 98-99, 362-363., 270. kép; Szilágyi 1979, 44-45., 3—4. kép; Reneszánsz és manierizmus 1988, 160. sz. (SZILÁGYI ANDRÁS); Nürnbergi ötvösmunkák 1992, 2. sz. (BÉKÉSI ÉVA); Maria van Hongarije. Koningin tussen keizers en kunstenaars 1505-1558. (Kiáll, kat., Rijksmuseum Het Catharijneconvent, Utrecht - Noordbrabants Museum, 's-Hertogenbosch) Szerk. VAN DEN BOOGERT, BOB-KERKHOFF, JACQUELINE. Zwolle 1993, 348., 249. sz. (VAN DEN BOOGERT, BOB) 70. Kincslelet Kölesdről 1526 előtt Magyarország a: Fedeles serleg Aranyozott ezüst, vésett, öntött, trébelt; m. (fedéllel): 22,6 cm, szájátm.: 10,7 cm, talpátm.: 8,5 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Poc., 50. sz.: „Calix argenteus tenuiori ex lamina, tarn a foris quam ab intus bene inaurata, elaboratus, et figuris lacertarum copiose decoratus, eum operculo eidem superposito aerugine illa viridi, cum qua inventus fuit, provisus. Inventus in eadem cista lignea, copioso aere vallata, et quatuor equinis capitibus, velut totidem subtaculis provisa, in qua cyathos et calices argenteos facile 40 ex infelici pugna Mohácsiensi remissos, in deciduaque rippa Danubii ad possessionem Kölesd, in Co(wi')t(»)tu Tolnensi, detectos fuisse fama ferebat. Pondérât semiuncias viginti unam et mediam. (21 '/.)" Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály, ltsz.: Poc. Iánk. 50 Kívül-belül aranyozott. Talpát hat, a csészét és fedelét kilenc-kilenc „sárkány" - talán inkább gyíktest - díszíti, tulajdonképpen bordaként függőlegesen tagolja. Az ívelt