Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - II. KINCSTÁR
68 Ehre") talpa későbbi, Kenczler szerint 17-18. századi. A két rész kívül-belül illesztési vonallal válik el egymástól, a két drót között elhelyezett pálcatag fölött. A felső, eredeti rész szájperemén latin betűs német felirat: „DER DEN HIMEL HAT BESESEN DER GESEGEN UNS DAS DRINCKEN UND ESSEN", az alatta lévő sávban ismétlődő gallyas levélpárokból kialakított, vésett folyondáros minta található. A pohár enyhén konkáv testét vésett jelenetek: Krisztus keresztelése Martin Schongauer metszete (B. 8) nyomán, Szent Jeromos a pusztában Albrecht Dürer 1496-os metszete (B. 61) alapján, Szent Antal pedig Israhel van Meckenem 1475 körüli metszete (B. 86; G. 261) nyomán készült, mely maga részéről ES mester stílusát követi. Rosenberg indoklás nélkül vetette fel, hogy hamisítványról lenne szó, Kenczler erre közölte vitairatát, melyben elsősorban a 16. század eleji stílusfejlődésre, a metszet-előképekhez képest új elemek virtuóz kialakítására és a 19. században elkerülhetetlen gépies megoldások hiányára utalt, illetve az alsó kiegészítés értelmetlenségére egy hamisítvány esetében. Ezt kiegészítette a felső felirat epigráfiai és lingvisztikai elemzésével, melyek mind alátámasztják az edény 1510 körüli dél-németországi készítését. Később Fritz monográfiája foglalkozott az ötvöstárgyak véseteivel (FRITZ, JOHANN MICHAEL: Gestochene Bilder. Köln-Graz 1966), s noha a pohárról nem tesz említést - feltehetően Kenczler cikkét sem ismerte -, gyűjtéséből kiderül, hogy a felsorolt mesterek metszeteit gyakran használták fel ebben az időszakban előkép gyanánt edények véseteinél, bár egyetlen olyan tárgyat sem ismerünk, ahol három különféle mestertől vettek volna előképeket. A BH monogram feloldása eddig nem sikerült. A remeteség-ábrázolások a 15. század végén, 16. század elején rendkívül népszerűek voltak, többek között azért is, mert lehetőséget adtak gazdag táji háttér megjelenítésére, mint erről számos Jeromos- és Antal-metszet is tanúskodik. Az erősen redukált, mégis néhány új elemmel is kiegészített táj itt talán szerepet játszott abban is, hogy egy profán tárgyon egyházi tematikájú jeleneteket ábrázoljanak, ami egyébként - Fritz gyűjtése alapján - szintén egyedülálló ebben az időszakban. K. Et. Pulszky-Radisics 1885, II, 45^16; ROSENBERG, MARC:: Studien über Goldschmiedekunst in der Sammlung Figdor - Wien. In: Kunst und Kunsthandwerk 14 (1911), 345; KENCZLER HUGÓ: A Nemzeti Múzeum egy régi ötvösművének védelme. In: AE 31 (1911), 393^09. 69. Fedeles díszserleg 1520 körül Nürnberg, Ludwig Krug (mester 1522-1532) Aranyozott ezüst, trébelt, cizellált, öntött, faragott kagylólapok; m.: 39,5 cm, szájátm.: 13 cm, talpátm.: 13 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Poc, 122. sz.: „Calix argenteus per totum inauratus, peculiari arte foliis móri sylvestris libère fluitantibus circumdatus, trunco eiusdem mori, veluti manubrio, superpositus; operculo atque basi tarn ab extus quam intus ad luxuriam usque deauratis. In operculo quinque ovalibus figuris mythologicis ex ebore artificiose atque eleganter exsculptis ornatus, repraesentantibus 1° Cupidinem pudenda contecta ostentantem, cum inscriptione: EGO SVM AMICTVS NATVRAE - 2° Mulierem in puerperio constitutam lascivo eidem adstante Satyro tubám inflante, cum inscriptione: BONVM VIRTVS. - 3° Masculum, cuius genua et brachia leones mordent, cum inscriptione: »ET SI CORPVS NON FIDES MACVLABITVR.« - 4° Mulierem humi sedentem et a viro pede calcitratam, cum inscriptione: »HOC SIDVS HAESIT IN TERRA« - 5° Siquidem effigies tempore exciderit, in locum eius figura illa 3 m viri per leones agressi insita est. - His desuper im(w»)inet mororum culmus in altum tortorum, cui insistit Mahometes aut alter Saracenorum dux, dextra arcum et sagittam, sinistra clypeum tenens, propria forma vestitus et maiori ferme machaera ac ipse est, instructus. Calix hie amplior sua in peripheria sex effigiebus mythologicis perinde ex ebore exsculptis (in 4 ta forma), veluti totidem tabellis, circumdatus, quae ab invicem totidem fructibus mori sylvestris, infra folia mororum nositis separantur. 1° huius exhibet Paridem tribus nudis Gratiis pomum ostentantem, absque inscriptione; 2 do Uxorem Urielis ex balneo prodeuntem, rege Davide a tergo prospiciente cum inscriptione: »GAV1SVS FVIT DAVID« - 3 U Mulierem nudam a Satyris insultatam, cum inscriptione »VIRTVS EST IN TE«. 4 ta Venerem cum iuvene coronato, arae Cupidinis adstantes, cum inscriptione »AMICVS MEI PRAEDxAE IN SVA POTESTAS.« - 5 ta Adamum atque Evam pudendis folio Actus tectis, serpenti pomum porrigenti
