Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - I. FESTMÉNYEK ÉS FARAGVÁNYOK
66. Talapzatelem 1490 előtt Buda Vörösmárvány; 33 x 36,5 x 36,5 cm Körbefutó felirata: „MA I TH I IA I SR(ÍW)" Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Imag., 21. sz.: „Basis marmorea Protomes illius Mathiae Corvini Regis, quae super porta horti eiusdem Pestini eo loco, quo nunc claustrum Franciscanorum est, siti exstitit, et cui postamento inscriptae litterae colossales MATHIAS R. similes sunt iis, quae aedibus Bibliothecae Universitatis Pestanae insertae finales carminis heroici voces »Princeps postes« exhibent. Postamento huic superpositam Protomen Stephanus quondam Beniczky, Vicecomes Comitatus Pesthiensis Joanni Pálrfy Palatino concessit; a Mathia Belio, Tomo III. Hungáriáé Novae in effigie titulo praemissa exhibitam. - Cum substaculo gypseo." A MNM-ból 1939-ben került a Fővárosi Múzeumba, majd a BTM-be. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, ltsz.: 620 A monumentális, eredetileg bronzbetűs talapzatelemet Jankovich tévesen kapcsolta Mátyás pesti kertjéhez (amelyről egyébként igen keveset tudunk). Ez a darab valamint az általa említett feliratos töredék -, továbbá egy Mátyás-címeres oromzat és egy hollós pilasztertöredék egyaránt az egyetem pesti épületének környékéről származnak, és talán akkor kerültek oda, amikor az egyetem a budai királyi palotából leköltözött Pestre. Monumentális léptékük jól illik a budai királyi palotához - a budai várban az ásatások során többször kerültek elő hasonló felirattöredékek (legutóbb 1998-ban). Jankovich Collectio imaginumz még két, Mátyáshoz kapcsolódó vörösmárvány faragványt őrzött (Inv. Imag., 17, 18. sz.). Jankovich szerint az ezen a posztamentumon álló Mátyás-mellszobrot Beniczky István, Pest vármegye alispánja Pálffy János nádornak (|1751) juttatta, és ennek képe jelent meg Bél Mátyás Notitiájz harmadik kötetének címlapjával szemben (1737). Ezt a történetet nem Bél őrizte meg, szerinte ugyanis a portré egy Bécsben lévő festményt követett. Sokáig ezt a „szakállas Mátyás"-ábrázolást tartották a király hiteles arcképének, Jankovich gyűjteményében három példányban is megvolt (21, 43, 44. sz.). M. Á. RÖMER FLÓRIS: A régi Pest. Történeti tanulmány. Budapest 1873, 70; BALOGH JOLÁN: A művészet Mátyás király udvarában. Budapest 1966, I, 119., II, 143. kép; Történelem-kép 2000, III—6. sz.; LŐVEI PÁL: „Virtus, es marmor, scripta." Red Marble and Bronze Letters. In: AHA 42 (2001), 49.