Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - I. FESTMÉNYEK ÉS FARAGVÁNYOK
ges keresztszár legalsó részén a Wittelsbach-dinasztia uralma alatt álló bajor hercegség vésett koronás címere látható, amelynek „viselője" azonban a készítés évében, 1597-ben nem Miksa - az ő trónra lépésének dátuma 1598 -, hanem előde, V. Vilmos herceg volt. Az ő húgainak egyike, Bajorországi Mária hercegnő (1551-1608), mint II. Károlynak (1540-1590), Stájerország és Belső-Ausztria Habsburg főhercegének a felesége, 1570-től a Habsburgok grazi udvarában élt. A keresztet minden bizonnyal az ő számára készítette a müncheni hercegi udvar által foglalkoztatott, kitűnő felkészültségű mesterek egyike. Ezt valószínűsíti az a körülmény, hogy a műtárgy ma ismert legkorábbi írásos említését a grazi várkápolna kincstárának egy 17. századi inventáriurnában olvashatjuk: „ain braitlecht flaches creuz von Helffenpain, worauf die sieben Bluet Vergiessungen Christi geschnitten ... dessen Haengringl ... von goldt". (Az 1668-ban készült műtárgyjegyzék szövegét közli: WASTLER, JOSEF: Zur Geschichte der Schatz-, Kunst- und Rüstkammer in der Burg zu Gratz. In: Mittheilungen der k. k. CentralCommission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale. N. F. 5 [1879], cxxxvin-cxLVi. Az idézett részlet: CXLVI.) Az itt említett, aranyból készült fuggesztőkarika feltehetőleg már akkor hiányzott a tárgyról, amikor az - egyelőre nem ismert módon és időpontban - lankovich Miklós gyűjteményébe jutott. Sz. A. Lendületes, mozgalmas kompozíció, négy ugrató lovas figurával. Valamennyien sisakot viselnek, ketten hajítódárdát tartanak felemelt jobb kezükben. Öltözékük hasonló, a bal oldali figura kivételével, aki nőalaknak - harcos amazonnak - tűnik. Jobboldalt, lent oldalnézetben ábrázolt futó vadászeb egészíti ki a jelenetet, amelynek tárgya ez idő szerint nem azonosítható. Az eredeti fakeret aranyozása lekopott, hiányzik. Sz. A. Közöleden WEIXLGÄRTNER, ÁRPAD: Ungedruckte Stiche. Materialien und Anregungen aus Grenzgebieten der Kupferstichkunde. In: Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses 29 (1910), 333; SZILÁGYI, ANDRÁS: Zur Geschichte der Verehrung des Heiligen Blutes. Ein Motiv der spätmittelalterlichen Mystik und dessen Fortleben in der Barockkunst. In: AHA 28 (1982), 265-285., 5-7, 9. kép; Barokk és rokokó 1990, 1.22. sz.; Schätze und Visionen. Tausend Jahre Kunstsammler und Mäzene. (Kiáll, kat., Landesmuseum Joanneum) Szerk. SIMON, HEIDEMARIE-SCHWARZKOGLER, ILFANE. Graz 1996, 75-76, 108-109. 60. Vadászjelenet (?) 17. század második fele Dél-Németország Elefántcsont, eredeti fakeretében; 6,5 x 11 cm Jankovich Miidós első gyűjteményéből. Inv. Imaß., 132. sz.: „Tabuk eburnea prominenter sculpta, plures équités venationi operám navantes exhibens, figuris prominenter exstantibus; in circumferentia lignea inaurata." A MNM-ból 1877-ben került át az IM-ba. Budapest, Iparművészeti Múzeum, Kisgyűjteményi Osztály, ltsz.: 4124