Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - II. A tájképtől az aktokig - Műfajok (Z. A. - Zs. F.)

18. ABA-NOVÁK VILMOS Aktok tájban, 1921 Nudes in the Open, 1 92 1 Olaj, lemezpapír, kartonon; 52 x 38,5 cm J. b. k: Aba-Novák 21. MNG Itsz.: 60.5 T Vétel a BAV Kossuth Lajos utcai fiókjából 1960-ban Kiállítva: I 962 MNG 26.; 1962 Szolnok; 1963 Székesfehérvár 2.; 19/3 Berlin; 1978 lata; 1989 Prága 1.; 1 989 Mannheim 69.; 1994 Szeged 2. 1994 Szolnok; 1994 Nagykanizsa; 1998 Róma 2. Irodalom: 1989 Mannheim Kat. 178. R: 179.; Zwickl 1993. R: 18. kép; 1994 Szeged Kat. R: kat. 2. vázlata és rézkarcváltozata is. Aba-Novák dombos tájban megjelenő, szobrászi felfogású aktjai szorosan kötődnek az előző évtized aktivista hagyományaihoz, Uitz Béla és Nemes Lampérth József festményeihez, s talán még közelebbi a kapcsolat az 1920-as évek elején itthon tartózkodó, Aba-Novákkal baráti viszonyban álló, művészetére nagy hatást gyakoroló Kmetty János munkáival. A férfi, nő és gyerek hármas csoportja jelenik meg a húszas évek első felében hasonló stílusban alkotó lengyel Raymund Kanelba alvó családot ábrázoló kompozícióján is. • Korb Erzsébet hagyatékában számos, elsősorban festményeihez köthető, krétával, szénnel készült kompozicionális tanulmány, kisebb-nagyobb méretű vázlat maradt fenn. Ritkább az önálló igényű nagyméretű grafikai lap, mint az Aktok a szabadban, melynek festményváltozata nem készült el. Patkó Károlyhoz hasonlóan Korb is erősen vonzódik a klasszikus művészethez, a reneszánsz tradícióhoz inspiráló ereje. Szénrajzán színpadszerű előtérben jelenítette meg csoportkompozícióba fűzött, szinte egy tömbből kialakított, szobrászi modellálású női aktjait. Ezeknek a nyugodt, kissé melankolikus figuráknak hatásos hátterét képezi a világos, fénnyel telített tér, melyben fohászkodó, karját az ég felé táró alak jelenik meg. . ABA NOVAK VILMOS: Aktok tájban (Vázlat), 1 92 1. Magántulajdon 9. RAYMUND KANELBA: Család, 1925 Múzeum Narodowe, Wroclaw