Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)
FÜGGELÉK - Életrajzok (Z. A., Zs. F.)
tárlatokon, rendszeresen részt vett a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének hazai és külföldi kiállításain is. 1926-ban Aba-Novák, Patkó és Szőnyi alkotásaival együtt mutatták be rézkarcait a Magyar Rézkarcnyomó Műhelyben. 1926-1927 nyarán többek között Aba-Novák, Patkó társaságában dolgozott Igaion. 1927 januárjában grafikáit, majd októberben festményeit láthatta a közönség az Ernst Múzeumban. Ebben az évben megkapta a Szinyei Merse Pál Társaság Zichy Mihályról elnevezett grafikai díját. 1929ben, majd 1932-ben újra az Ernst Múzeumban mutattak be jelentősebb kollekciót grafikáiból. A Barcelonában rendezett világkiállításon (1929) bronzéremmel, a monzai iparművészeti kiállításon ( 1930) kitüntető oklevéllel jutalmazták. Az 1930-as évek első felében a Nemzeti Szalonban két alkalommal (1931, 1934) állították ki műveit. 1932ben családi nevét Simkovicsról Tarjánira magyarosította, ezentúl Tarjáni Jenőként, a későbbiekben Tarjáni Simkovics Jenőként szerepelt. Az évtized közepén magyaros motívumokkal díszített ruhákat tervezett, fémintarzia, illetve kerámiák készítésével is foglalkozott. 1944-től 1 954-ig műhelyvezető volt a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Osztályán Varga Nándor Lajos, majd Koffán Károly mellett. Az 1 950-es évektől alkotásai szerepeltek az összefoglaló grafikatörténeti kiállításokon. 1965-ben a Dürer Teremben mutattak be válogatást grafikáiból. 1985-ben a Képzőművészeti Főiskola kiállítótermében összefoglaló kiállítást rendeztek rajzaiból és rézkarcaiból. Az 1990-es évek folyamán több önálló tárlaton, többek között százéves születésnapja alkalmából az Erdős Renée-Házban (1995) és a Csók Galériában (1995) állították ki alkotásait. VARGA NÁNDOR LAJOS (Losonc [ma: Lucenec, Szlovákia], 1895. január 1. - Budapest, 1978. április 17.) Középfokú tanulmányait Rozsnyón, Petrozsényben és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte. 1 91 3-től a Képzőművészeti Főiskola növendéke, mesterei Révész Irnie és Réti István voltak. Tanulmányait az első világháború szakította meg, 1915-1918 folyamán frontszolgálatot teljesített, csak 1919-ben szerzett rajztanári oklevelet. 1 92 1 -1 922-ben Nagy Imrével a kecskeméti Művésztelepen dolgozott. 1 922-től továbbképzős művésznövendék, majd 1924-től tanársegéd, 1927-1929 között megbízott oktató volt a Képzőművészeti Főiskola Olgyai Viktor vezetése alatt álló Grafikai Tanszéken. Két alkalommal, 1923-ban és 1924-ben nyerte el a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját. Az 1920-as évek közepétől rendszeresen részt vett a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének hazai és külföldi kiállításain. 1925 folyamán a Szinyei Társaság ösztöndíjával tanulmányutat tett Németországban, Franciaországban és Olaszországban. Rajzait és rézkarcait 1925-ben az Ernst Múzeumban mutatták be. 1 929-ben a barcelonai világkiállításon bronzérmet nyert. 1929-1931 között állami ösztöndíjas Londonban, ez idő alatt áttanulmányozta a British Museum grafikai gyűjteményének teljes anyagát. 1930-ban Komjáti Wanyerka Gyulával kiállított a londoni Gallery Sleath termeiben. 1931-1948 között a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékének vezető tanára volt. 1932ben újabb fa- és linóleummetszeteit állították ki az Ernst Múzeumban. 1938tól a Magyar Grafikusművészek Egyesületének elnöke volt. 1940-ben a londoni Royal Society of Painlers, Etchers and Engravers tagjává, majd 1970-ben tiszteletbeli tagjává választották. 1941-ben alkotásait bemutatták a Műbarát Kiállítóteremben. 1951-1974 között magán-rajziskolát vezetett. 1 958ban alkotásait a Derkovits Teremben állították ki. 1959-ben a Kisgrafika Barátok Körének alapító tagja, majd elnöke volt. 1 964-ben válogatott grafikáit a Dürer Teremben állították ki. 1970-ben rendezték meg gyűjteményes kiállítását a Műcsarnokban. Jelentős szakírói tevékenysége: több elméleti, történeti és technikai összefoglalót írt a grafikáról (A rézkarc. 1935; Adattár a művészi grafikához I. 1 937; A rézmetszet. 1938; A fametszet. 1940; Régi fametszetes magyar vagy magyar vonatkozású könyvek. [ i493-1599], 1 942; Ismertető a művészi grafikához. 1942; Vonatművészet. Gondolatok a rajz és nyomtatott vonalvilág művészetéről. 1944; Adattár a magyar metszőművészethez II. 1945; Alkotó szépség a képzőművészetben. 1 949; Vízjegyek /-///. 1970, 1995). Emlékkiállítását a Csók István Galériában (1979), illetve a Paál László Teremben (1988) rendezték meg.
