Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

FÜGGELÉK - Életrajzok (Z. A., Zs. F.)

Grünwald Béla irányításával dolgozott. 1 920 tavaszán elbocsátották a Főiskoláról, Bécsben a Kunstgewerbeschuléban folytatta művészeti tanulmányait. 1920-1921 folyamán Olaszországban (Velence, Orvieto, Firenze, Róma) tett tanulmányutat. 1 922-1 924 között a nagybányai művésztelepen dolgozott, Réti István és Thorma János korrigá ták. Részt vett a kolónia közös tárlatain, 1 923-ban Jándi Dáviddal Nagybányán, 1924-ben Jándivai és Deli Antallal Nagyváradon, Perlrott-Csaba Vilmossal és Kmetty Jánossal Kolozsvárott állították ki műveit. 1 924-ben az Alkotás Művészházban mutatták be 32 festményét és 75 grafikáját. 1925-től az 1930-as évek elejéig Párizsban élt, részt vett a Salon d'Autumne és a Salon des Independents tárlatain. Képeit itthon a KUT és a Kéve művészegyesület tárlatain mutatták be a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Az 1920-as évektől több alkalommal festett DélFranciaországban, Cagnes-sur-Merben. 1 93 1 -ben véglegesen Londonban telepedett le, testvére, a neves filmrendező, Korda Sándor (Sir A exander Korda) mellett a London Film vállalat művészi vezetője, díszlet- és ielmeztervezője volt. Fivére halála után 1956-tól egyedül irányította a stúdiót. Számos film látványterveit készítette, a Bagdadi tolvaj (1940) díszleteiért Oscar-díjjal jutalmazták. Gyűjteményes tárlatát 1971-ben Kecskeméten, emlékkiállítását több alkalommal (1979, 1993, 2000) a túrkevei Finta Múzeumban rendezték meg. • MOLNÁR FARKAS [Pécs, 1895. június 21. Budapest, 1945. január 12.) Pécsett érettségizett, majd 1915-1917 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1917-től a budapesti Műegyetem Építész Karán folytatta tanulmányait. 1920-1921 között a Pécsi Művészkör vezető egyénisége volt, expresszív festményekkel és illusztrációkkal szerepelt a kör tárlatain, cikkeit a Krónika című lap közölte. 1921 áprilisában Stefán Henrikkel ésjohan Hugóval Olaszországban járt, számos tájképet készített. Forbát Alfréd hívására Bécsen át Weimarba ment, 1921-1925 között a Bauhausban tanult, ebben az időszakban széleskörű grafikai tevékenységet fejtett ki. 1921-1 922-ben a Bauhaus grafikai műhelyében készítették Stefán Henrikkel közösen az Itália című mappát. Absztrakt kompozícióit közölte a bécsi MA folyóirat. 1922-ben a holland konstruktivista Theo van Doesburg hatása alá került, majd a konstruktivizmus szellemében maga szervezett csoportot a különböző nemzetiségű Bauhaus-növendékekből KURI néven. A színházi műhelyben is dolgozott, új térszerkezeti rendszerrel készítette el az U-színház tervét. Walter Gropius közeli munkatársa volt, a Bauhaus-lakótelep tervezésébe is bekapcsolódott. 1925-ben hazatért Magyarországra, 1927-ben Budapesten építészmérnöki diplomát szerzett, együtt dolgozott Ligeti Pállal, majd Fischer Józseffel. 1926-tól tagja volt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának. A 1 920-as évek második felében szerepelt a KUT kiállításain, alapító tagja volt a Magyar Könyv- és Reklám művészek társaságának. 1 929ben Frankfurtban kiállítóként részt vett a CIAM (Congrès Internationaux d'Architecture Modern) kongresszusán. A magyar CIRPAC-csoport (Comité International pour la Réalisation des Problèmes d'Architecture Contemporaine) megalapítója, 1929-1938 között egyik vezetője volt. Elsősorban magánjellegű megbízásoknak tett eleget, modern, funkcionalista villákat és családi házakat tervezett. Számos elméleti írást publikált a szakfolyóiratokban, a Tér és Formában, a Magyar írásban, a Magyar Iparművészetben, az Uj Földben, a 100%ban és a Rekláméletben. 1937-től a Magyar Szentföld-templom tervezésén dolgozott, 1 945-ben a műtermét ért bombatalálat következtében halt meg. Képzőművészeti és tervezőgrafikai alkotásait összefoglaló kiállítás keretében 1997ben mutatták be a Kassák Múzeumban.