Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - VII. Nagybánya nyomában - Tájképek (Z. A.)

összefüggő tömbökből, hol szilánkosan széthasadó elemekből, héjszerű felületekből összeálló lombok. A Park című kép fényes foltjai a szoborszerűen kidolgo­zott aktok részletformáival mutatnak rokonságot: Aba­Novák - legyen szó emberi testről, drapériáról vagy tájról - a formák és anyagok egyneműsítésére törek­szik. Ennek a látásmódnak ez előzményeit már Kmetty 122. SZÖNYI ISTVÁN Táj, 1917 Landscape, 1917 Szén, papír; 3 1 4 x 4Ó8 mm J. |. I.: Szőnyi I. 917 N.Bánya. JPM Itsz.: 86.99 Vétel Bedő Rudolf gyűjteményéből 1 986-ban Kiállítva: 1996 MNG 454. Irodalom: 1996 MNG Kat. R: 541. A Szőnyi-kör tagjain kívül másokra, így például a Pécsi Művészkör tagjaira is jellemző ez a megközelí­tés: Gábor Jenő tájrajzain a kristályszerű, fényátjárta formákhoz, a kubisztikus tördelt térhez ugyanakkor spirituális jellegű megvilágítás járul, mint például a pécsi Tettye romjait és a föléjük magasodó fákat áb­rázoló lapon. Jánosnál is megfigyelhetjük, akinek „legfőbb szándé­ka volt, hogy a kompozíción belül a különböző tár­gyakat, motívumokat egyanyagúvá változtassa". 1 Aba-Novák a következőket írja erről az időszakról: „1919-ben télen kezdtem rajzolni és festeni autodi­dakta módjára. Mindent újra, elölről kezdve. Amit 191 2-1 924-ig a Rajztanárképzőben elsajátítottam ­a Székely Bertalan-Lotz hagyománynak erőtlen csöke­vényei és némileg a nagybányai ideológia -, semmi­képpen nem elégítettek ki. A formát vizsgáltam a leg­absztraktabb értelemben. Szinte kacérkodtam a kubizmussal. "*' 123. ABA-NOVÁK VILMOS Park, 1921 körül Park, ca. 1921 Olaj, vászon; 24 x 100,5 cm J. n. GU Itsz.: M-79/99. Ajándék Ernest Zmetáktál 1 980-ban Kiállítva: 1 980-tól GU állandó kiállítás Irodalom: Gazdik, Igor: Ernest Zmeták. Taltan, Bratislava, 1987. R: I. b. kép.; Molilor 1986. o. n. R; I. kép 1. ABA-NOVÁK VILMOS: Komárom-Tarján, 1921. Lappang

Next

/
Oldalképek
Tartalom