Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - IV. Fürdés után - Aktok (Z. A.)

64. PATKÓ KÁROLY Fürdőzők (Aktok),, 1923 Bathers (Nudes), 1923 Olaj, vászon; 1 30 x 1 1 0 cm J. j. F: Patkó 923 MNG Itsz.: 90.1 T Vétel Pogány Imrétől és Pogány Imrénétől 1990-ben Kiállítva: 1993 MNG 1 17. Irodalom: P. Szűcs 1987. R: II. kép; Zwickl 1993. R: 23. kép; P. Szűcs 1996. 6.; Zsákovics 1999b. 120. fiai típussal ellentétben Korb Donoéja (katalógusunkban az V. 13. kép) nem járulékos kellékekkel értelmezett mitológiai alak, hanem napfényben fürdő hétköznapi női akt. Ezekről a képekről amúgy is hiányoznak a klasszikus ikonográfiái minták túlságosan direkt vagy a kortárs valósággal összeegyeztethetetlen elemei, a leselkedő Dávid király pozícióját a néző foglalja el, a csodás módon földre szálló Zeuszt pedig az aranysugarú napfény helyettesíti. [ I „A Szőnyi-féle robusztus típusok, nehéz idomú aktok jelennek meg a köréje csoportosuló fiatalok képein"

3 - írta Ybl Ervin Szőnyi kompozícióinak kortársaira gyakorolt hatásáról. Nagyméretű festményén Patkó is a többször feldolgozott fürdőzés-témát örökíti meg, sötétből előderengó-felfénylő női aktjaiból nyugalom és erő sugárzik. A félhomályos enteriőrben azonban csak a három elfordított fejű nőalak és a drapériák látszanak, nem egészíti ki őket olyan tárgyi kelléktár, mint Szőnyinél, aki ezáltal többnyire valamiféle narratív keretbe helyezi figuráit. A helyszín Patkónál teljesen semleges műtermi közeg, a súlyos árnyékokat vető, oldalról beeső fényben törölköző aktok Patkó Károly ekkoriban készült grafikáin is gyakran előfordulnak, a kompozíció kétalakos rézkarcváltozatán még erősebben érvényesülnek a kerek formákat szinte horzsolva letapogató megvilágítás fény-árnyék hatásai. ó. PATKÓ KÁROLY: Két női akt, 1922. MNG Szőnyi ugyanakkor hasonló kétalakos rézkarcának a rajta szereplő „Szomorúság" felirattal megint csak i roda I

mias-a

Ilegorikus konnotációt adott. A fejét tenyerébe hajtó, térdére könyöklő félakt jelképes alakja a „melankolikus" művésszel való azonosítást sugallja, és ebben az összefüggésben a háttal álló női akt - mint azt több önarcképen is láttuk (katalógusunkban 37. és 46.) - mintegy attribútumszerüen a művészet megszemélyesítője lehet. • Aba-Novák fürdőző-törölköző nőalakjai, mint például a kétfigurás Aktok, Patkó monumentális aktjainak közeli rokonai, de fokozatosan bővülő kompozíciói egyre több figurát és kelléket vonultatnak fel. Kompozíciói így is sokkal valószerűbbek, mint Szőnyi vagy Patkó képei, megőrzik a műtermi szituáció beállítottságát,