Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - II. A tájképtől az aktokig - Műfajok (Z. A. - Zs. F.)

25. ABA-NOVAK VILMOS: Tarjáni Simkovics Jenő portréja, 1922 Magánk ilujdon egész teret kitöltő rézkarcon. Az ifjú nemzedék öntudata, magabiztossága olvasható le róla, feltehetően ezért reprodukálták a későbbiekben többször, elsőként az 1 924-es zürichi grafikai kiállítás reprezentatív katalógusában. 1 923 folyamán több, rokon felfogású tusrajz és rézkarc önarckép kapcsolódik ehhez az arcképhez, melyet az évtized folyamán több önportré követ majd (katalógusunkban 54-57.). Tarjáni ugyanis az aktkompozíciók mellett elsősorban az arckép, különösen az önarckép egyik legjelentősebb mestere volt. A profetikus hangvételű lapok mellett a pályatársakhoz hasonlóan igen fontosak a szerepjátszó, pszichologizáló önarcképek, a vizsgálódó, nevető, grimaszoló beállítások. Tarjáni arcvonásait Aba-Novák Vilmos is megörökítette a modell karakterét megragadó, kissé groteszk hidegtű karcán. Ezen a lapon a szétnyitott drapéria előtt megjelenő félalak jellemzésének legfőbb eszközévé az asztalon nyugvó kezek válnak. Tarjáni Simkovics Jenő önarcképével egy esztendőben készült Varga Nándor Lajos rézkarc-önportréja, melyen szintén egészen szűk térbe komponálva, azt csaknem teljesen kitöltve jelenik meg a fej. A portré hátterében álló női akt a képzőművészetekre utaló allegorikus motívumként jelenik meg 1922-ben festett önarcképén (katalógusunkban 53.), illetve hasonló beállításban találkozunk vele Szőnyi 1 9 1 9-es önportréján is (katalógusunkban 46.). Nem véletlen a női akt emblémaszerű szerepeltetése, hiszen a klasszicizáló nemzedék tagjai számára a ruhátlan emberi alak vált fő motívummá. Varga önarcképei - akárcsak Tarjáni grafikái - az emelkedett hangvételű, heroikus portrék sorába tartoznak, a szerepjátszó önarcképek tipikus példái a művész szembenézése önmagával és a külvilággal. 2ó. VARGA NÁNDOR LAJOS: Önarckép, 1920. MNG 37. VARGA NÁNDOR LAJOS Önarckép, 1923 Self-Portrait, 1923 Rézkarc, papír; 154 x 147 mm J. n. Aláírva j. I.: Varga N. L. 923, b. I.: XXII/9 MNG Itsz.: 1925-1 ól 8 Vétel az Ernst Múzeum kiállításáról 1924-ben Kiállítva: 1924 Ernst - OMKKF 286.; 1976MNG 125.; 1 999 Ferenczy Irodalom: Varga 1937. 7. (Rézkarc 30); Zugor Sándor: Visszapillantások. Száz éve született Varga Nándor Lajos. Lyukasóra 1995 1 1. R: 12.