Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - TÓTH ENDRE: A továbbélő ókor
keresedtek meg, másrészt jóval kevesebb forrásban olvashatóak, mint a traianusi felosztás nevei. Bizonyos, hogy a Pannónia név fennmaradásában fontos közvetítő szerepet játszottak a Karoling-uralkodók, a Dunántúl Karoling hatalmi érdekkörbe való tartozása. Ismert volt ugyanis valamiféle római világtérkép: Nagy Károly végrendeletében nyomatékosan megemlékezik a három asztalról, amelynek a lapjára Róma, Konstantinápoly és a világmindenség térképe volt fémbe metszve. 6 Az asztalokat nemesfémből készítették, ami kifejezi, hogy milyen becsben tartották az azon ábrázolt térképeket. A három asztal csak Nagy Károly és utódai számára lehetett „kézikönyv", afféle világatlasz. Emellett valószínűleg a Tabula Peutingeriana úti térképe, a Ptolemaios-kéziratok térképei tartották fenn Nyugat-Európában a 2. századi két római tartománynevet. Mégsem magától értetődő sem Pannónia országnévként való használata a kora Árpád-korban, sem a Valeria tartománynév 16. századi megjelenése. A franciák uralkodója nem Gallia királya volt. 7 Nem tűnik fel az uralkodói címekben sem Raetia, sem Noricum neve - noha ismertek voltak a középkorban is. A horvát királyok közül IV. Kresimir „rex Chroatorum et Dalmatiae"-nek nevezte magát. 8 Az angol királyok címzéseiben tűnik fel még az ókori Britannia név: ám a korábban hét királyságra tagolt szigeten ez a megjelölés érthető. Mást jelentett a földrajzi név ismerete, és mást a feltűnése az uralkodói intitulátióban. Ismert, hogy a Pannónia földrajzi név, immár új közigazgatási jelentéssel, országnévként és lakosságnévként (Pannonii) tűnik fel a 11. században, mégpedig a lehető „leghivatalosabb" forrásokban: Szent Istvántól I. Lászlóig oklevelekben és érméken. A királyi oklevelekben, a király címében, az előkelők megnevezésében és az elbeszélő forrásokban, Szent István veszprémi alapítólevelében olvasható a Pannónia felirat, az érmeken pedig Péter királytól kezdve I. László uralkodásáig használják. 4 Vélemények hangoztak el arról, hogy az elnevezésen csak meghatározott területet - a Dunántúlt? - vagy az egész országot kell-e érteni: nem feladatunk most eldönteni. A Pannónia és a Pannonii név megjelenése korántsem olyan természetes, mint amilyennek látszik. Az első uralkodó nem saját népe, hanem az „elfoglalt ország" nevét használta. Ma sem tudjuk, hogy a veszprémvölgyi oklevélben „egész Hungria" királya 10 vajon miért a családja és egész Pannónia lelki üdvéért alapította az apácakolostort." A római tartománynév hivatalos használata all. századi oklevelekben és pénzverésben megokolandó. 12 Rejtélyes, hogy az uralkodói címben való használata I. László uralkodása elején hirtelen megszakadt, míg földrajzi névként továbbra is ismert maradt. 13 Éppen akkor, amikor a király - igaz, csak egy alkalommal - egy másik római tartománynevet (Moesia) is használt Oderisius cluny apátnak írt levelében 14 („L. Ungarorum ac Messie Dei gracia rex"). Szent István nagyobbik legendája szerint Pannónia dicsőségére ott született Boldog Márton főpap. Az apátság a „szent hegyen" („mons sacer Pannonié") állt (Albeus összeírása). A névhasználat elválaszthatatlan az első magyarföldi bencés apátság nevétől: „Monasterium sancti Martini in monte supra Pannoniam situm, vagy monasterium supra montem Pannonié situm". Mit jelent a Pannónia? Az országot? A Dunántúlt? Vagy csupán egy földrajzi név, településnév, miként Szent László birtokösszeírásában 15 az apátság első praediuma: Pannónia? Amíg a Pannónia nevet a kora középkortól itthon vagy külföldön folyamatosan ismerték, még meglepőbb a 4. századi Valeria tartománynév feltűnése a 16. században. Forgách Ferenc írta: „Sforza-Pallavicini győri kapitány is Friaulból, a határmenti olaszokból sebtében toborzott háromezerötszáz katonát vezetett át a JúliaiAlpokon és Valérián, a legrövidebb úton". 16 Valeria eredetileg Kelet-Dunántúl neve volt. A római felső vezetés a 430-as években adta át a tartományt a hunoknak, és a lakosságot - már aki addig ott maradt - DélnyugatPannoniába telepítették át, és az új tartománynak a Valeria Media nevet adták, 17 hasonlóan Dacia 150 évvel korábbi, 271-es kiürítéséhez. Most a névadás jelképes volt, a tartomány szervezésére aligha volt mód. Az eset leginkább Bretagne történetéhez hasonló: Britannia lakóinak egy része tömegesen átmenekült a kontinensre, ekkor a „Kis Britannia" földrajzi név meggyökeresedett. Valeria Media neve azonban tiszavirág-életű volt. Éppen ezért váratlan a Valeria név megjelenése a 16. századi térképeken és Forgách Ferenc munkájában. Az azonosításhoz szükséges - egyébként nem könnyen értelmezhető - 7. századi források, a ravennai névtelen geográfus, Aethicus Ister kéziratai még ismeretlenek voltak, amikor Lazius térképén, majd vele lényegében egy időben a Drávától délre feltűnik a Valeria név, noha az elnevezés kora középkori továbbélésének semmi nyoma nincsen. Könnyebben magyarázható az Erdődy család egyedülálló címe: „Möns Claudius" grófjai voltak. 1S Először 1562-ben címzi magát monyorókeréki Erdődy Péter „comes perpetuus Montis Claudii"-nak. 19 Birtokaik fekvése alapján, viszonylag jól ismerték fel a helyet, s vették fel az ókori hegység nevét címeik közé. A Várasd megyei Monoszlót még Bakócz Tamás szerezte meg, 20 és ennek vidékét azonosították a római kori Mons Claudiusszal. A Dráva-Száva közének nyugati felében fekvő hegység nevét az idősebb Plinius és Vellerns Paterculus örökítette meg. Az utóbbi História Romana című munkáját 1515-ben fedezték fel, és 1520-ban adták ki Bázelben; tehát ismertté válhatott Magyarországon is. Az idősebb Plinius Pannónia-leírásában olvasható a hegység neve: az első kiadás 1469-ben jelent meg Velencében: a név ismerete minden bizonnyal innen származik. Ransanus is említi a hegység nevét és fekvését. Istvánffy Miklós pedig azt írta, 21 hogy a Mons Claudiust Monoss(l)ónak nevezik. Kérdéses, hogy az ókor óta tovább élő megnevezésről lehet-e szó, vagy a nevet a középkorban azonosították. Jellemző, hogy az Erdődyek az ókori elnevezést felvették címeik közé. Ha humanizmus kori azonosításról van szó, nem sokat tévedtek. Nem úgy, mint a soproniak. A város antik neve, Scarbantia elfelejtődött. Semproniumra latinosítva a Sopron nevet kerestek, és találtak maguknak egy jó nevű ala-
