Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - Ács PÁL: Apocalypsis cum figuris. A régi magyar irodalom történelemképe

98 RMKT 16, XI, 1. sz. - Ács PÁL: Attila-kultusz a Báthory-korban. In: Neolatin irodalom Európában és Magyarországon. Szerk. JANKOVITS LÁSZLÓ-KECSKEMÉTI GÁBOR. Pécs 1996,113-119. 99 ŐZE 1991, 85-89. 100 RMKT 16, XI, 323. 101 KULCSÁR PÉTER: A történetíró Heltai. Kiadás- és szövegtörténeti át­tekintés. In: Irodalom és ideológia... i. m. (30. j.), 131-132. 102 BALLACI ALADÁR: Attila bibliographiája. ItK 1 (1892) 29, 34. sz; MIKÓ 1991,12. kép 103 S. SZABÓ JÓZSEF: Méliusz nyelvtudása és fajrokonsági elmélete. Pro­testáns Szemle 45 (1936) 267-274; BOTTA ISTVÁN: Melius Péter if­júsága. A magyarországi reformáció lutheri és helvét irányai elkülö­nülésének kezdete. Budapest 1978 (Humanizmus és reformáció, 7), 61. 104 Vö. Ady Endre 1903-ban írt Bilek c. cikkével: ADY ENDRE: Válo­gatott cikkei és tanulmányai. Kiad. FÖLDESSY GYULA. Budapest 1954, 62-63, jegyzetek: 415. 105 SZTÁRAI MIHÁLY: Régen ó törvényben vala Jeruzsálemben-, 1546: RMKT 16, II, 317. (RPHA 1194); BORNEMISZA MIKLÓS: Majdan nek­tek mondok jeles nagy csudát, 1568: RMKT 16, VIII, 22-36. (RPHA 852); ZOMBORI ANTAL: Sok históriát tudom, hallottatok már sokszor: RMKT 16, XI, 257. (RPHA 1255). - A három szerző háromféle protestáns felekezethez tartozott. Sztárai evangélikus volt, Zombori Antal paksi református pap (FÖLDVÁRY LÁSZLÓ: Adalé­kok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez, I. Budapest 1898, 64), Bornemisza Miklós pedig az unitarizmussal rokon­szenvezett; az itt tárgyalt verset az ungvári vár tiszttartójaként a várban fogva tartott Egri Lukács támogatására írta (BOTTA IST­VÁN: Bornemisza Miklós. Lelkipásztor 63 [1988] 527-537). 106 2Mak 6,18-7,41 107 ASSMANN i. m. (58. j.), 206. 108 Dán 11,35 - Vö. VERMES GÉZA: Jézus és a judaizmus világa. Ford. HAJNAL PIROSKA. Budapest 1997, 75; VERMES i. m. (85. j.), 217. 109 RENAN i. m. (67. j.), 316. 110 Bölcs 3,4-6 111 JEREMIAS, JOACHIM: Heiligengräber in Jesu Umwelt. Göttingen 1958, 127-137; KLAUSER, THEODOR: Christlicher Märtyrerkult, heidnischer Heroenkult und jüdische Heiligenverehrung. Köln-Opladen 1960, 34. 112 MAAS, MAX: Die Maccabäer als christliche Heilige. Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judentums 44 (1900) 153; BACHER VILMOS: Zsidó vértanúk a keresztény naptárban. In: uő.: Szentírás és zsidó tudomány. Szerk. KŐBÁNYAI JÁNOS. Budapest 1998, 54-55. 113 Minderről részletesebben ld. Ács PÁL: A Szent Makkabeusok ne­vei. Pseudo-Josephus mint Sztárai Mihály, Bornemisza Miklós és Zombori Antal forrása. ItK 101 (1997) 202-205, illetve a Zombori Antal bibliai históriájához írt jegyzeteket: RMKT 16, XI, 475­487. 114 Euw, ANTON VON: Spätjüdische Märtyrer der christlichen Heiligen­verehrung. In: Monumenta Judaica. 2000 Jahre Geschichte und Kultur der Juden am Rhein. (15. 10. 1963 - 15. 2. 1964, Kölnischen Stadtmuseum) Hrsg. v. SCHILLING, KONRAD. Köln 1963, 783-785; HIRNER 1970, 25-26; Id. a 68. jegyzetet is. 115 BELTING, HANS: Bild und Kult. Eine Geschichte des Bildes vor dem Zeitalter der Kunst. München 1993 3 , 333. 116 Az antológia Eucharius Cervicornusnál jelent meg Kölnben, 1517-ben. A fametszetekkel gazdagon illusztrált kiadvány cso­korba gyűjti többek közt az egyházatyák, Szent Ágoston, Szent Ambrus, Szent Jeromos, Aranyszájú Szent János, valamint a középkori teológusok, Hrabanus Maurus, Petrus Comestor, Johannes Beleth és mások írásait a Szent Makkabeusokról (ld. Monumenta Judaica... i. m. [114. j.], Kat.-Nr. A42). A nyom­tatvány mikrofilmjét a kölni Egyetemi Könyvtár volt szíves megküldeni (Köln, Universitätsbibliothek, ADs 27). 117 A korábban lappangó kódexre (Handschrift 271, Dombib­liothek Köln) Roswitha Hirner hívta fel a figyelmet: HIRNER 1970, 27-30. 118 Eusébios 3,10,6 119 Kiadásai és kommentárjai: GRIMM, C. L. WILLIBALD: Kurzgefaßtes exegetisches Handbuch zu den Apokryphen des Alten Testamentes, IV. Leipzig 1857, 294. skk; The Apocrypha and Pseudoepigrapha of the Old Testament in English, II. Ed. by CHARLES, ROBERT HEN­RY. London 1913, 653-685. - a kommentárokat R. B. TOWNSHEND írta -; DUPONT-SOMMER, ANDRÉ: Le quartième Livre des Maccabées. Paris 1939 (Bibliothèque de l'École des Hautes Etudes, fasc. 274); The Third and Fourth Book of Maccabees. Ed. by HADAS, MOSES. New York 1953; The Oxford Annotated Apocrypha. Revised Standard Version. Expanded Edition Containing the Third and Fourth Books of the Maccabees and Psalm 151. Ed. by METZGER, BRUCE M. Oxford 1977, 309-329. 120 4Mak 7,19; 16,25 - A könyv retorikai elemzését Id.: FREU­DENTHAL, JACOB: Die Flavius Josephus beigelegte Schrift „Uber die Herrschaft der Vernunft" [IV. Makk.-B.] eine Predigt aus den 1. nach­christlichen Jahrhundert untersucht. Breslau 1869,19-24. 121 DELEHAYE, HIPPOLYTE: Les passions des martyrs et les genres litté­raires. Bruxelles 1921, 226-227; Vö. HENTEN, JAN WILLEM VAN: The Maccabean martyrs as Saviors of the Jewish People. A Study of 2 and 4 Maccabees . Leiden 1997 122 Eusébios 3,10,6 123 Lásd pl. a szír, valamint a latin fordítás kritikai kiadását: The Fourth Book of Maccabees and kindred documents in Syriac. Ed. by BENSLY, ROBERT-LUBBOCK. Cambridge 1895; Passió SS. Macca­beorum. Die antike lateinische Ubersetzung des IV. Makkabäerbuches. Hrsg. v. DÖRRIE, HEINRICH. Göttingen 1938 124 Flavii losepi viri iudaei peri autokratoros logismu. Hoc est de impé­ratrice ratione, deque inclyto Septem fratrum Macabaeorum, ac fortissimae eorum matris diuae Solomonae martyrio liber, a D. ERASMO ROTERODAMO, diligenter recognitus ac emendatus. (vö. 116.J.) Al r 125 Bibliográfiájukat Dörrie állította össze: i. m. (123. j.), 118-120. A görög szöveg először a strassburgi Septuaginta 3. kötetében jelent meg 1526-ban: FREUDENTHAL i. m. (120. j.), 127. Ezt köve­tően egyre nyilvánvalóbbá váltak az eredeti és az „erasmusi" szövegforma különbözőségei. Emiatt a Frobenius-nyomda 1567-ben új fordítást készíttetett, ez azonban nem tudta kiszo­rítani az „erasmusit", melyet még a 17. században is többször újranyomtak. 126 HORVÁTH i. m. (62. j.), 447-448. 127 FREUDENTHAL i. m. (120. j.), 94-98. 128 A Legenda Aurea (cap. CIX [104] De Sanctis Machabeis, augusz­tus 1.) Petrus Comestor História scholasticája és Johannes Beleth alapján értekezik a témáról, vö. HIRNER 1970, 46-47. - DÖRRIE i. m. (123. j.), 9. számos hagiografiai párhuzamot idéz a hetes számmal kapcsolatban, pl. Szent Felicitast és hét fiát (július 10), Szent Symphorosát és hét fiát (július 18), a Hétalvókat (július 27), Liberatust és a hét szerzetest (augusztus 17). 129 La Bible moralisée. Publ. par DE LABORDE, A. Paris 1921. Idézi HIRNER 1970, Anm. 114. 130 VERMES i. m. (108. j.), 71-72. 131 MCGINN 1995 - ld. a könyv A végső ellenség a korai középkorban c. fejezetét -, 92-126. Mind az evangéliumok, mind Szent Pál az Antiokhos Epiphanés idején történtek megismétlődését jö­vendölik az utolsó időkre: ismét felállítják majd Jeruzsálem­ben az „iszonyatos bálványt" (Mk 13,14; Mt 25,15), s megjele­nik „a veszedelem fia", „aki maga ül be mint Isten az Isten templomába" (2Thessz 2,3-4). 132 HIRNER 1970, 62, Anm. 153. 133 MERTZ, HELIAS: Dat lyden der hiliger Machabeen und afflaes tzo Mavyren [értsd: mater virorum]. Köln 1507; kiadása: SCHADE, OSKAR: Geistliche Gedichte des 14. und 15. Jahrhunderts am Nie­derrhein. Hannover 1854, 361-395. 134 - A németalföldi Gouda, ahonnan fráter Magdalius Jacobus származott, a devotio moderna egyik fellegvára volt, maga Erasmus is ott lépett be az Ágoston-rendbe. 135 Euw i. m. (114. j.), Anm. 28; HIRNER 1970,17. 136 HIRNER 1970,144, Anm. 260-261. - A devotio moderna khiliaz­musának magyarországi hatásáról ld: TARNAI 1984,103-155. 137 BROWN, PETER: A szentkultusz. Ford. SÁGHY MARIANNE. Budapest 1993, 26. 138 HIRNER 1970, 26, Anm. 50; Trithemiusról Id.: MARGOLIN, JEAN­CLAUDE: Pouvoir occulte du langage et écritures secrètes aux 16e et 17 e siècles: Trithème, Vigenère, Kircher. In: Klaniczay-emlékkönyv. Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére. Szerk. JANKOVICS JÓZSEF. Budapest 1994, 304-333. 139 Kolozsvár 1575, 143. - RMNy I 360 - Heltai Vitéz János ebéd­lőtermének soha nem létezett „prognosztikonos" képeit értel­mezi. Heltaitól veszi át e jóslat szövegét Ibrahim Pecsevi, a ma-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom