Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum - SZILÁRDFY ZOLTÁN: A török háborúk emléke barokk szentképeken

vu. Oct. 7. A Klauber-fivérek kiadásában: A lepantói csata, fölötte a Győztes Immaculátával, 1750 körül München, Bayerische Staatsbibliothek meg a csókakői hőst, amint lován vágtatva jobbjában a feszülettel üldözi az ellenséget (9,10. kép). Több évtized után 1664. augusztus l-jén Montecuccoli vezérletével Szentgotthárdnál az osztrák-magyar seregek ismét diadalt arattak a törökök felett. A jeles győzelem monumentális emléke a grazi Mária-oszlop, posztamentumának négy oldalán a győzelmet megörökítő feliratokkal, míg Szentgotthárdon a ciszterci apátsági templom mennyezetén id. Dorffmaister István első történeti freskója adja hírül az eseményt, Nagyfalván (Morgersdorf, Burgenland) a csatatéren pedig 1670 körül épült az ún. Török-kápolna Szent Anna tiszteletére. Az oltárképet teljesen átfestették ugyan, de olvasható rajta az 1664-es évszámot rejtő kronosztikon-felirat: „S. ANNA MATRE DEI PARAE IN PVGNA TVRCAE NOS PROTEGENTE TOTA PATRIA AB HOSTE LIBERATA EST".

11 Eszerint az ellenségtől való megszabadulást az Istenszülő édesanyjának, Szent Anna asszonynak tulajdonították, ugyanis a hadi események már július 26-án, Szent Anna ünnepén kezdődtek, s nyilván ezért ajánlot9. Philipp Joseph Fill: Brindisi Szent Lőrinc, a kereszténység ellenségeinek legyőzője, 1783 (?) Budapest, Szilárdfy Zoltán gyűjteménye Iiulitlí.Jlff. 8. Jakob Adam (1748-1811): A lepantói győzelem allegóriája, 1772 Budapest, Szilárdfy Zoltán gyűjteménye Sperret .