Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század)

IV-5. által később még többször, de továbbra is úttörő módon alkalmazott eljárásnak, mely tárgyi, ikonográfiái és feliratos forrásokból nyer új információkat (vö. ZARNCKE, E.: Analecta Murbacensia. Philologus. Zeitschrift für klassische Altertum N. F. 3 [1890] 626-628; JOACHIMSEN 1895, 103, 124-126, 128, 130,133). Szent Ulrich keresztlegendájának hagyományozásáról a továbbiakban is nagyrészt Meisterlin szövegének újabb és újabb másolatai gondoskodtak, ezeken keresztül vált ismertté az augsburgi polgárság körében is. (A Chronographia Augustensium ugyanis éppannyira kielégítette a város igényét történeti identitásának kialakítására, mint az apátságét [utóbbihoz vö. JOACHIMSEN 1895, 141. sk.]: a latin változatot Meisterlin mentorának, az egy időben Augsburg polgármesteri székét is elfoglaló Sigismund Gossembrotnak dedikálta; a német változatot az ő sürgetésére készítette el, és egyenesen a város tanácsának ajánlotta; ennek a felajánlásnak saját ikonográfiája is kialakult: LEHMANN-HAUPT 1929, Abb. 21, 62; vö. még Hektor Mülich másolatának [Augsburg, SSB, 2° Cod. Halder 1] mellékleteit: uo., 38; továbbá OTT 1989). A motívum továbbadásáért felelős többi emlék ellenben így vagy úgy mind az apátsághoz kötődött (szöveges emlékek: Augustanum Chronicon Ecclesiasticum, authore Sigismunde), religioso. [1483] In: PISTORIUS-STRUVIUS 1726, 669; Das Leben, Verdienen und Wunderwerck ... Sant Ulrichs, Symprechts, Sant Aphre. Augsburg 1516, XIIIP; SENDER 1894, 11; vö. még BRAUN 1791-1796, III, 47; WITTWER 1860, 233, 320), közülük a legjelentősebb biztosan az említett keresztereklyét régi foglalatával együtt magában rejtő, 1494-ben elkészült új ereklyetartó. Ennek hátoldalára gravírozva látható a kereszt átadásának legelső ábrázolása is (vö. SCHAAF, MANFRED: Das Ulrichskreuz und Jörg Beck. Beitrag zur Augsburger Goldschmiedekunst und Buchmalerei. Pantheon 29 [1971] 506; a Meisterlinkrónika illusztrált példányaiban már korábban is rendszeresen felbukkant a Lech-mezei csata, de a keresztátadás nélkül: HAUPT 1955, 74-75, Abb. 39-41).