Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században

X-14. Berlioz Rákóczi-indulója és Erkel Hunyadi László című ope­rájából a kor legismertebb és legnépszerűbb zenéi. B. É. Az órakép festménye a Napkelet 1858 második félévi műlapul szolgáló kőrajza nyomán készült. A témaadó ez esetben is a lapszerkesztő Vahot Imre, kidolgozója Vizkelety Béla. A kompozíció nagy sikert aratott a kö­zönség körében, dicsérte kivitelét a Délibáb és a Vasárna­pi Újság is. Október elején a lap lelkes műpártolója, Kulini Nagy Benő debreceni nemes, ahogy egy évvel ko­rábban a Hunyadi-ház diadalünnepe kapcsán tette, most újra tízaranyas pályadíjat tűz ki a történeti jelenetet leg­jobban megverselők között, Teleki József Hunyadiak kora című munkájának negyedik kötetében jelölve meg a tárgyra vonatkozó legfontosabb forrást (TELEKI 1852­1857, IV, 248-251). A pályázatra az év végéig húsz köl­temény érkezett. Kuliffay Ede versét a folyóirat követ­kező évi első száma közölte, és Vizkelety képe ihlette Lisznyai Kálmán azonos című versezetet is, amely ugyanekkor a Divatcsarnokban látott napvilágot. Vizkelety históriai kompozíciójának magyarázatát a lapszerkesztő Vahot Imre 1858-ban nyújtotta olvasóinak. A műlap közelebbi tárgya a rákosi országgyűlés, ame­lyet Mátyás, megszakítva csehországi hadjáratát, 1472 őszén, az ellene szövetkező főurak szervezkedéséről ér­tesülve rendelt el. A pártütőket megtorlás helyett sérel­meik orvoslásának ígéretével újra saját pártjára állítot­ta. A Mátyás, az igazságos című litográfia kommentárjai nyilvánvalóvá teszik, hogy voltaképp történeti források­ra támaszkodó, „hiteles" részletekből építkező allegori­kus értelmű képről van szó, mely „apotheosise" (Vahot) Mátyás igazságszeretetének. A rendek képviselőinek ábrázolásai a szerzők szándéka szerint történetileg hi­teles források nyomán készültek. Mátyás balja felől leg­elöl Vetési Albert, veszprémi püspök áll, mellette a bűn­bánóan térdre boruló Perényi Imre, mögötte az ősz hajú, leszegett fejű főlovászmester Pálóczy Imre, annak jobb­ján Bánffy Miklós, balján Újlaki Miklós, mögöttük a ku­nok és a jászok lázadó főkapitányai. Mátyás jobbján hű­séges főkapitánya, Kinizsi Pál áll, mellette Váradi Péter, kalocsai érsek, mögöttük pedig a „megyék nemesi s a városok polgári rendjének követei" jelennek meg. Az uralkodó baldachinos trónszékével szemközt a közben­járó szerepében az ország nádora, Guthi Ország Mihály lép előre, kezében bírói hatalmát szimbolizáló bárdjával. Mögötte a hírneves fekete sereg legendás hadvezére, Magyar Balázs áll, mögötte Székely lános lovassági dan­dárja várja Mátyás parancsát. A jelenet helyszínét Buda várának a háttérben feltűnő épülete nyomán ismerjük fel. Vizkelety kőrajzának sikerét mutatja, hogy nyomában Weber Henrik is próbálkozott e tárggyal, az Ország Tük­re 1864-es jutalomképeként Mátyás, az igazságos címen megjelent kőrajza Hunyadit a külföldi követek fogadá­sakor ábrázolja (MNM TKCs, ltsz.: 1621, 1622). A Nap­kelet műlapjának közvetlen hatása alatt készült a Magyar­ország és Nagyvilág 1866 második félévi kőrajza, amely­nek témája szintén a Rákosi országgyűlés (MNM TKCs, ltsz.: 54, 103). R. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom