Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - GYÁNI GÁBOR: Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya?

vontam le azt a következtetést", amely kifejtett álláspontját igazolja

86 (kiemelés tőlem). A század végi politikai diskurzus retorikáját elemezve világosan érzékelhető az a folyamat, melynek eredményeként a kollektív történelmi emlékezet a politikai és mindenfajta historizáló közbeszéd anyagává, sőt egyúttal e közbeszéd nyelvévé is vált. A historizáló diskurzusnak ebbe a kontextusába illeszkedett a hivatásszerű (szakszerű) történetírás is, amely éppen ekkortájt emelkedett a kollektív memória kánonjának magaslatára. Mivel ilyen kontextusban keletkezett, majd bontakozott ki (abban intézményesült), a múltnak ez a fajta tárgyszerű elbeszélése (a szakszerű történetírás) szükségképpen „foglya maradt" a historizáló diskurzus rendjének. Ez, és nem például a kor átlagosnál átpolitizáltabb légköre a felelős azért, hogy a 20. század elején is egy sor tisztán szaktudományos kérdés, sőt a történetírói diskurzus a maga egészében politikai villongások forrásául szolgálhatott. Mint ahogy azt a pályakezdő Szekfü Gyula 1913-ban megjelent monográfiája, A száműzött Rákóczi 1715-1735, illetve a körülötte keletkezett széles ívű és felettébb szenvedélyes disputa is szemléletesen jelzi.

87 A történetírás azzal, hogy végérvényesen magára vállalta a történelmi emlékezet fenntartásának feladatát, nemcsak e memória egy korábbi, népi hagyományként adott formáját vette fel magába, hanem az újabb keletű historizáló politikai diskurzust is integrálta. S éppen ezzel szolgáltatta beszédes cáfolatát mindazon történész ambíciók maradéktalan megvalósíthatóságának, melyek szerint a múlt szakszerű búvárlása megteremti végre az elfogulatlan, a tárgyszerű, vagyis a tudományos beszédmód lehetőségét. JEGYZETEK 1 Idézi R. VÁRKONYI 1973,1,17. 2 ICGERS1988,13,31. 3 BECKER, CARL L.: What are historical facts? In: uő.: Detachment and the Writing of History. Ed. by SNYDER, PHIL L. Ithaca 1958, 47. A szimbólum fogalmát hasonló értelemben használja Cassirer is, Id. GILLIAM, HARRIET: The dialectics of realism and idealism in modern historiographie theory. History and Theory 15 (1976) 235. 4 BECKER i. m., 55. 5 Uo., 56. 6 Uo. 7 COLLINGWOOD 1987, 307. 8 Uo., 323. 9 Uo., 324. 10 Uo., 347. 11 Uo. 12 BECKER i. m. (3.j.), 58. 13 COLLINGWOOD 1987, 393-394. 14 ERDÉLYI ÁGNES: Gondolatok és történelmek. BUKSZ 2 (1990) 65. 15 WHITE, HAYDEN: Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe. Baltimore 1973; WHITE 1997 1(1 White gondolatrendszerét rekonstruálja és kommentálja GYÁNI GÁBOR: Történelem: tény vagy fikció? BUKSZ 11 (1999) 273-284. 17 Vö. TAKÁCS ÁDÁM: Michel Foucault és a történelem tapasztalata. Századvég Ú. F. 11 (1998) 143-166; CASTEL, ROBERT: „Problematizáció" és történelemolvasat. Szofi. Szociológiai Figyelő 1998, 64-75. 18 BECKER i. m. (3. j.), 50. 19 Uo., 60. 20 COLLINGWOOD 1987,316. 21 Uo.,359. 22 WHITE, HAYDEN: A történelmi cselekményesítés és az igazság problémája. (1992) Ford. JOHN ÉVA. In: WHITE 1997, 251-279. 23 RUSCH, GEBHARD: A történelem, az irodalomtörténet és a historiográfia elmélete. (1985) Helikon 39 (1993) 67, 68. 24 Uo., 71. 25 Ld. GYÁNI GÁBOR: Emlékezés és oral history. BUKSZ 10 (1998) 297303. 26 SCHACTER, DANIEL L.: Emlékeink nyomában. Ford. DANKÓ ZOLTÁN. Budapest 1998, 26. 27 Uo., Az emlékek keletkezése című fejezet, 61-105. 28 GYÁNI GÁBOR: Kollektív emlékezet és nemzeti identitás. 2000 11 (1999/3) 12-16. 29 IGGERS 1988, különösen 141-151. 30 WHITE, HAYDEN: A történelmi értelmezés politikája: szaktudománnyá válás és a fenséges kiszorítása. (1987) Ford. JOHN EVA. In: WHITE 1997, 205-251; GYÁNI GÁBOR: Fin de siècle történetírás. Magyar Tudomány Ú. F. 43 (1998) 688. 31 GUNST PÉTER: A magyar történetírás története. Debrecen 1995,148152. 32 PESTY FRIGYES: A magyar nemzet mostohasága saját maga iránt. Sz 2(1868)17-18. 33 IPOLYI ARNOLD: A történelem s a magyar történeti szellem. Elnöki megnyitó beszéd a Magyar Történelmi Congressusnak Budapesten, 1885. július 3-ikán tartott ünnepélyes közgyűlésén. Sz 19 (1885) 7. Ipolyi már negyedszázaddal korábban könyvet jelentetett meg Árpád-kori építészetünk nemzeti jellegéről, vö. KESERŰ KATALIN: A KÉPzőművészet szerepének érzékelése a nemzeti jelleg reprezentálásában. In: Forradalom után - kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. Szerk.: NÉMETH G. BELA. Budapest 1988, 220. 34 IPOLYI i. m., 8. 35 Uo., 9. 36 Uo., 6. 37 CSÁNKI DEZSŐ: A nemzeti szellemről a magyar történelemben. Sz 45 (1911)255. 38 RÖMER FLÓRIS: A történeti érzék keltése a közönségnél, ünnepi menetek, színpadi előadások, nemzeti képek, történeti kiállítások és múzeumok által. Sz 19 (1885) 114. 39 Uo., 117. Hadd emlékeztessek itt Hayden White gondolatára, mely szerint a 19. századi történetírás a (politikai) realitás mércéjének az igényével lépett fel. GYÁNI i. m. (30. j.), 688. 40 RÖMER i. m., 120. 41 Uo., 122. 42 Uo., 133. 43 Uo., 133-134. 44 BINNI, LANFRANCO-PINNA, GIOVANNI: A múzeum. Egy kulturális gépezet története és működése a XVI. századtól napjainkig. (1980) Ford. PINTÉR JUDIT. Budapest 1986, 40, 49. 45 SZVOBODA DOMÁNSZKY GABRIELLA: AZ Eszterházy Képtár a magyar fővárosban. TBpM 28. (1999) 222. 46 Idézi ÚJVÁRI JENŐ: A „hely szelleme" mint múzeumalapító tényező. In: Tanulmányok Pécs történetéből, II—

III. Szerk. VONYÓ JÓZSEF. Pécs 1996, 133. 47 HOLLÓ SZILVIA ANDREA: Hősök és mondák az utcanévadásban. In: Magyarok 1996, 222, 225. 48 KESERŰ i. m. (33. j.), 224-225. S ugyanekkor az irodalomtól is szinte csak a nemzeti hivatásnak való megfelelést várták el: NÉMETH G. BÉLA: A magyar századvég irodalmának általános előzményei. Valóság 28 (1985/3) 66-67. A képzőművészet és az építészet század végi historizáló törekvéseihez alapvető: Historizmus 1993 49 MAGYAR ZOLTÁN: Szent István a magyar kultúrtörténetben. Budapest 1996, különösen 106. sk. 50 KATONA IMRE: Parasztságunk történelemszemlélete. Szociológia 1976/3^, 517. 51 Uo., 518. 52 KÓSA LÁSZLÓ: Megjártam a hadak útját. A magyar nép történelmi