Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - Ács PÁL: Apocalypsis cum figuris. A régi magyar irodalom történelemképe

gyarországi oszmán történetíró. Minderről ld. FODOR PÁL: AZ apokaliptikus hagyomány és az „aranyalma" legendája. A török a 15­16. századi magyar közvéleményben. TSz 39 (1997) 47-48. 140 WARBURG, ABY: Pogány-antik jóslás Luther korából. Ford. ADAMIK LAJOS. Budapest 1986; CHASTEL i. m. (28. j.), 70-80; BARNES i. m. (60. j.) 141 „Antiokhoszt ugyanis az Antikrisztus példányképének mond­ják [...]; ezért őt látva megismerjük az Antikrisztus valóságos természetét, aki Krisztus második és utolsó eljövetele előtt ke­resztül fog söpörni a kereszténységen és meggyalázza majd a templomokat" stb.: LUTHER, MARTIN: Vorrhede aujfdas Erste Buch Maccabeorum. In: Biblia. Wittenberg 1534; fakszimile kiadás, Leipzig 1983; magyar fordítása: LUTHER MÁRTON: Előszók a Szent­írás könyveihez. Ford. SZITA SZIVIA. Budapest 1995 (Magyar Lu­ther könyvek, 2), 118-119. Luther szíve szerint a Makkabeusok második könyvét kihajította volna a Bibliából, ha nem lenne benne „a hét Makkabeus és anyjuk vértanúságát elbeszélő szép történet" - Előszó a Makkabeusok második könyvéhez. In: i. m., 120; vö. BORZSÁK 1960, 410. 142 BORZSÁK 1960, 396-397. 143 Chronicon Carionis ...a Philippo Melanchtonis et Casparo Peucero. Wittenberg 1580, 106; vö. BOTTA ISTVÁN: Luther Antikrisztus-fo­galmának hatása a magyar reformátorok társadalomszemléletére. In: Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Luther Már­ton születésének 500. évfordulójára. Szerk. FABINY TIBOR. Bu­dapest 1984, 51-65. 144 SZTÁRAI MIHÁLY: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról; Perényi Péter élete és halála. Kiad. TÉGLÁSY IMRE. Budapest 1985, 94. 145 RPHA 495; RMKT 16, VII, 23. 146 Dán 8,9; 8,23 147 WARBURG i. m. (140. j.), 61-62; LUTHER, MARTIN, Vorrhede über den Propheten Daniel. In: Biblia. Wittenberg 1534; KATHONA i. m. (30. j.); SZABÓ ANDRÁS: Károlyi Gáspár „Két könyv"-ének helye a ma­gyar reformáció irodalmában. In: Eszmei és poétikai kérdések a régi magyar prózairodalomban. Szerk. HARGITTAY EMIL. Buda­pest 1977 (Acta Iuvenum - ELTE Bölcsészettudományi Kara, Régi Magyar Irodalmi Tudományos Diákkör, 1977/3) 43-57. A 17. századi magyar Dániel-kommentárok ugyanerre a forrás­vidékre vezethetők vissza; Antiokhos Epiphanésszel a legrész­letesebben Kecskeméti Alexis János foglalkozik, Károlyi Gás­pár exegézisét szó szerint beépíti prédikációiba: KECSKEMÉTI ALEXIS JÁNOS: Dániel próféta könyvének magyarázata. Kiad. SZUROMI LAJOS. Budapest 1974, (Régi Magyar Prózai Emlékek, 3) 791; a Dániel-jóslatoknak meghatározó szerepük van Dalnoki Benkő Márton Florus-fordításának kronológiájában is: Római szerzők 17. századi magyar fordításai. Kiad. KECSKEMÉTI GÁBOR et al. Bu­dapest 1993 (Régi Magyar Prózai Emlékek, 10) 431, 759-766, 781; mindkét kötet a téma bőséges bibliográfiáját nyújtja. 148 „És [Antiokhos] sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szentéit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az idő­ket és a törvényt, és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig" (Dán 7, 25). 149 KULCSÁR 1977 - ld. a kötet utószavát -, 1182-1195. 150 In Danielem Prophetam Commentarius. In: Philippi Melanchtho­nis Opera quae sunt omnia, XIII. Ed. BRETSCHNEIDER, CAROLUS GOTTLIEB. Halle 1846, 960. A Melanchthon által megindított tö­rök misszióról és a Dániel-kommentárok magyarországi hatá­sáról ld. RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: Miért Melanchthon? In: Műve­lődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bá­lint tiszteletére. Szerk. BALÁZS MIHÁLY. Szeged 1997, 501-502. 151 Batizi András a Meglőtt és megleendő dolgok históriájában a pá­pát „lelki", a törököt „testi" Antikrisztusnak nevezi (RPHA 124). Lásd még a Vizsolyi Biblia lapszéli jegyzetét: „tíz király támad, és más is ezek után, és ez nagyobb lészen az előbbiek­nél, és három királyt aláz meg" (Dán 7,24). Jegyzet: „Ezt né­melyek a Julius Császárra, némelyek az törökre, némelyek az pápára magyarázzák. Némellyek az Antiochus Epiphanésre. Az mi néz az törökök birodalmára, ez bizonyos dolog, hogy immár az Egyptombeli Soltánt, Constantinopoli Császárt meg­rontotta" (RMNy I 652, II. köt. 165). 152 RPHA 1300; RMKT 16, VI, 13-14. 153 DÖMÖTÖR ÁKOS: A magyar protestáns exemplumok katalógusa. Bu­dapest 1992 (Folklór Archívum, 19) - ld. a kötet előszavát -, 7-14. 1;>4 A levél Mertz 1517-es kölni Makkabeus-antológiájában olvas­ható: Al v-A2 r . Köztudomású, hogy Erasmus keményen bírál­ta a keresztény szentkultusz külsőségeit; vö. MARKIS, SIMON: Rotterdami Erasmus. Ford. FARKAS JÁNOS. Budapest 1976, 284­287. 155 Ács i.m. (98. ].), 114-115. 156 Az országokban való sok romlásoknak okairól. Sárvár 1602. Kiad. FERENCZI ZOLTÁN. Budapest 1911 (Régi Magyar Könyvtár, 27), 105. 157 BORZSÁK 1960, 200. skk. 158 Mt 24,9; 24,13 (Az idézet a „kis apokalipszisnek" vagy „szünop­tikus apokalipszisnek" nevezett szöveg része; vö. MCGINN 1995, 52-55). 159 SCHOTT, ANSELM: Das Messebuch der heiligen Kirche. Freiburg-Ba­sel-Wien 1966, 516-519. 160 PÁZMÁNY PÉTER: A római anyaszentegyház szokásából minden va­sárnapokra és egynehány innepekre rendelt evangéliumokrúl prédi­kációk. Nagyszombat 1768, 867-878. 161 BENDI NÁNDOR: Pázmány Péter prédikációi és az ókori klasszikusok. Székesfehérvár 1910; Josephus Flavius latin fordításairól és át­dolgozásairól ld. BORZSÁK 1960 - ld. a könyv Jeruzsálem vesze­delme és Josephus doctor c. fejezeteit -, 183-214; Magyar nyelvű halotti beszédek a XVII. századból. Kiad. KECSKEMÉTI GÁBOR. Bu­dapest 1988,425. 162 BENEDEK KATALIN: A prédikációs exemplum a régi magyar irodalom­ban. In: A magyar népmesék trufa- és anekdotakatalógusa (AaTh 1430-1639*). Kiad. VEHMAS MARJA-BENEDEK KATALIN. Bu­dapest 1988 (Magyar népmesekatalógus, 7/B), 23. 163 Vö. BIETENHOLZ 1994,1-20. 164 Bellum Judaicum 5,2-6,4 165 Bellum Judaicum 6,5 166 Vö. SCHULEK i. m. (30. j.), 200-204, 280-290. 167 HORVÁTH i. m. (62. j.), 315; KLANICZAY 1961, 76-82. 168 BORZSÁK 1960, 200; vö. BITSKEY ISTVÁN: Humanista erudíció és ba­rokk világkép. Pázmány Péter prédikációi. Budapest 1979 (Huma­nizmus és reformáció, 8), 67-68; BITSKEY ISTVÁN: Pázmány és Zrí­nyi. In: R. Várkonyi Ágnes-emlékkönyv. Szerk. TUSOR PÉTER. Budapest 1998, 320. 169 RMNy 1422. 170 RMNy 1541. 171 BORZSÁK 1960, 200. 172 DÖMÖTÖR i. m. (153 j.), 36. sz. 1/3 Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor. Kiad. SZABÓ ANDRÁS. Budapest 1984, 64-66. 174 MACYARI ISTVÁN: AZ országokban való sok romlásoknak okairól. Sár­vár 1602. Kiad. FERENCZI ZOLTÁN. Budapest 1911 (Régi Magyar Könyvtár, 27), 161-162. 175 RMKT 16, VI, 364. 176 VARJAS 1979,1, 393-394. 177 RMKT 16, VI, 33, jegyzetek: 295-296; 153-187, jegyzetek: 345­364. 178 Uo., 183. 179 KLANICZAY 1964, 102; vö. TURÓCZI-TROSTLER JÓZSEF: AZ országok­ban való sok romlásoknak okairól. Forrástanulmány Magyari István könyvéről. In: uő.: Magyar irodalom - világirodalom, I. Buda­pest 1961,152-155. Magyari István kapcsolódik a török-kérdés lutheri-melanchthoni felfogásához, de az apokaliptikus felfo­gást már elveti; ld. MAKKAI LÁSZLÓ utószavát Magyari új kiadá­sához: Budapest 1979,193. 180 PÁZMÁNY PÉTER: Felelet. (1603) Kiad. TARNÓC MÁRTON. In: Páz­mány Péter művei. Budapest 1983,16. 181 ŐZE 1991; FODOR i. m. (139. j.) 182 PÁZMÁNY i. m. (160. j.), 877. 183 PÁZMÁNY PÉTER: Isteni igazságra vezérlő kalauz. Pozsony 1613, 646­676. - Az európai protestáns antikrisztológiáról kimerítő össze­foglalást nyújt HILL, CHRISTOPHER: Antichrist in Seventeenth­Century England. London-New York 1990. Aegidius Hunnius wittenbergi professzor protestáns antikrisztológiáját Eszterházi Tamás és Kürti István fordították magyarra: Sárvár 1602; RMNy II 888. A magyarországi protestáns antikrisztológia kezdetei­ről ld. RÉVÉSZ IMRE: Krisztus és Antikrisztus. Ozorai Imre és műve. Debrecen 1928 184 HAHN ISTVÁN: Josephus és a Bellum Judaicum eschatologiai háttere. Antik Tanulmányok 8 (1961) 199-219. - A Zsidó háború legjel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom