Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
TANULMÁNYOK - Ács PÁL: Apocalypsis cum figuris. A régi magyar irodalom történelemképe
gyarországi oszmán történetíró. Minderről ld. FODOR PÁL: AZ apokaliptikus hagyomány és az „aranyalma" legendája. A török a 1516. századi magyar közvéleményben. TSz 39 (1997) 47-48. 140 WARBURG, ABY: Pogány-antik jóslás Luther korából. Ford. ADAMIK LAJOS. Budapest 1986; CHASTEL i. m. (28. j.), 70-80; BARNES i. m. (60. j.) 141 „Antiokhoszt ugyanis az Antikrisztus példányképének mondják [...]; ezért őt látva megismerjük az Antikrisztus valóságos természetét, aki Krisztus második és utolsó eljövetele előtt keresztül fog söpörni a kereszténységen és meggyalázza majd a templomokat" stb.: LUTHER, MARTIN: Vorrhede aujfdas Erste Buch Maccabeorum. In: Biblia. Wittenberg 1534; fakszimile kiadás, Leipzig 1983; magyar fordítása: LUTHER MÁRTON: Előszók a Szentírás könyveihez. Ford. SZITA SZIVIA. Budapest 1995 (Magyar Luther könyvek, 2), 118-119. Luther szíve szerint a Makkabeusok második könyvét kihajította volna a Bibliából, ha nem lenne benne „a hét Makkabeus és anyjuk vértanúságát elbeszélő szép történet" - Előszó a Makkabeusok második könyvéhez. In: i. m., 120; vö. BORZSÁK 1960, 410. 142 BORZSÁK 1960, 396-397. 143 Chronicon Carionis ...a Philippo Melanchtonis et Casparo Peucero. Wittenberg 1580, 106; vö. BOTTA ISTVÁN: Luther Antikrisztus-fogalmának hatása a magyar reformátorok társadalomszemléletére. In: Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Luther Márton születésének 500. évfordulójára. Szerk. FABINY TIBOR. Budapest 1984, 51-65. 144 SZTÁRAI MIHÁLY: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról; Perényi Péter élete és halála. Kiad. TÉGLÁSY IMRE. Budapest 1985, 94. 145 RPHA 495; RMKT 16, VII, 23. 146 Dán 8,9; 8,23 147 WARBURG i. m. (140. j.), 61-62; LUTHER, MARTIN, Vorrhede über den Propheten Daniel. In: Biblia. Wittenberg 1534; KATHONA i. m. (30. j.); SZABÓ ANDRÁS: Károlyi Gáspár „Két könyv"-ének helye a magyar reformáció irodalmában. In: Eszmei és poétikai kérdések a régi magyar prózairodalomban. Szerk. HARGITTAY EMIL. Budapest 1977 (Acta Iuvenum - ELTE Bölcsészettudományi Kara, Régi Magyar Irodalmi Tudományos Diákkör, 1977/3) 43-57. A 17. századi magyar Dániel-kommentárok ugyanerre a forrásvidékre vezethetők vissza; Antiokhos Epiphanésszel a legrészletesebben Kecskeméti Alexis János foglalkozik, Károlyi Gáspár exegézisét szó szerint beépíti prédikációiba: KECSKEMÉTI ALEXIS JÁNOS: Dániel próféta könyvének magyarázata. Kiad. SZUROMI LAJOS. Budapest 1974, (Régi Magyar Prózai Emlékek, 3) 791; a Dániel-jóslatoknak meghatározó szerepük van Dalnoki Benkő Márton Florus-fordításának kronológiájában is: Római szerzők 17. századi magyar fordításai. Kiad. KECSKEMÉTI GÁBOR et al. Budapest 1993 (Régi Magyar Prózai Emlékek, 10) 431, 759-766, 781; mindkét kötet a téma bőséges bibliográfiáját nyújtja. 148 „És [Antiokhos] sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szentéit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és a törvényt, és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig" (Dán 7, 25). 149 KULCSÁR 1977 - ld. a kötet utószavát -, 1182-1195. 150 In Danielem Prophetam Commentarius. In: Philippi Melanchthonis Opera quae sunt omnia, XIII. Ed. BRETSCHNEIDER, CAROLUS GOTTLIEB. Halle 1846, 960. A Melanchthon által megindított török misszióról és a Dániel-kommentárok magyarországi hatásáról ld. RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: Miért Melanchthon? In: Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. Szerk. BALÁZS MIHÁLY. Szeged 1997, 501-502. 151 Batizi András a Meglőtt és megleendő dolgok históriájában a pápát „lelki", a törököt „testi" Antikrisztusnak nevezi (RPHA 124). Lásd még a Vizsolyi Biblia lapszéli jegyzetét: „tíz király támad, és más is ezek után, és ez nagyobb lészen az előbbieknél, és három királyt aláz meg" (Dán 7,24). Jegyzet: „Ezt némelyek a Julius Császárra, némelyek az törökre, némelyek az pápára magyarázzák. Némellyek az Antiochus Epiphanésre. Az mi néz az törökök birodalmára, ez bizonyos dolog, hogy immár az Egyptombeli Soltánt, Constantinopoli Császárt megrontotta" (RMNy I 652, II. köt. 165). 152 RPHA 1300; RMKT 16, VI, 13-14. 153 DÖMÖTÖR ÁKOS: A magyar protestáns exemplumok katalógusa. Budapest 1992 (Folklór Archívum, 19) - ld. a kötet előszavát -, 7-14. 1;>4 A levél Mertz 1517-es kölni Makkabeus-antológiájában olvasható: Al v-A2 r . Köztudomású, hogy Erasmus keményen bírálta a keresztény szentkultusz külsőségeit; vö. MARKIS, SIMON: Rotterdami Erasmus. Ford. FARKAS JÁNOS. Budapest 1976, 284287. 155 Ács i.m. (98. ].), 114-115. 156 Az országokban való sok romlásoknak okairól. Sárvár 1602. Kiad. FERENCZI ZOLTÁN. Budapest 1911 (Régi Magyar Könyvtár, 27), 105. 157 BORZSÁK 1960, 200. skk. 158 Mt 24,9; 24,13 (Az idézet a „kis apokalipszisnek" vagy „szünoptikus apokalipszisnek" nevezett szöveg része; vö. MCGINN 1995, 52-55). 159 SCHOTT, ANSELM: Das Messebuch der heiligen Kirche. Freiburg-Basel-Wien 1966, 516-519. 160 PÁZMÁNY PÉTER: A római anyaszentegyház szokásából minden vasárnapokra és egynehány innepekre rendelt evangéliumokrúl prédikációk. Nagyszombat 1768, 867-878. 161 BENDI NÁNDOR: Pázmány Péter prédikációi és az ókori klasszikusok. Székesfehérvár 1910; Josephus Flavius latin fordításairól és átdolgozásairól ld. BORZSÁK 1960 - ld. a könyv Jeruzsálem veszedelme és Josephus doctor c. fejezeteit -, 183-214; Magyar nyelvű halotti beszédek a XVII. századból. Kiad. KECSKEMÉTI GÁBOR. Budapest 1988,425. 162 BENEDEK KATALIN: A prédikációs exemplum a régi magyar irodalomban. In: A magyar népmesék trufa- és anekdotakatalógusa (AaTh 1430-1639*). Kiad. VEHMAS MARJA-BENEDEK KATALIN. Budapest 1988 (Magyar népmesekatalógus, 7/B), 23. 163 Vö. BIETENHOLZ 1994,1-20. 164 Bellum Judaicum 5,2-6,4 165 Bellum Judaicum 6,5 166 Vö. SCHULEK i. m. (30. j.), 200-204, 280-290. 167 HORVÁTH i. m. (62. j.), 315; KLANICZAY 1961, 76-82. 168 BORZSÁK 1960, 200; vö. BITSKEY ISTVÁN: Humanista erudíció és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi. Budapest 1979 (Humanizmus és reformáció, 8), 67-68; BITSKEY ISTVÁN: Pázmány és Zrínyi. In: R. Várkonyi Ágnes-emlékkönyv. Szerk. TUSOR PÉTER. Budapest 1998, 320. 169 RMNy 1422. 170 RMNy 1541. 171 BORZSÁK 1960, 200. 172 DÖMÖTÖR i. m. (153 j.), 36. sz. 1/3 Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor. Kiad. SZABÓ ANDRÁS. Budapest 1984, 64-66. 174 MACYARI ISTVÁN: AZ országokban való sok romlásoknak okairól. Sárvár 1602. Kiad. FERENCZI ZOLTÁN. Budapest 1911 (Régi Magyar Könyvtár, 27), 161-162. 175 RMKT 16, VI, 364. 176 VARJAS 1979,1, 393-394. 177 RMKT 16, VI, 33, jegyzetek: 295-296; 153-187, jegyzetek: 345364. 178 Uo., 183. 179 KLANICZAY 1964, 102; vö. TURÓCZI-TROSTLER JÓZSEF: AZ országokban való sok romlásoknak okairól. Forrástanulmány Magyari István könyvéről. In: uő.: Magyar irodalom - világirodalom, I. Budapest 1961,152-155. Magyari István kapcsolódik a török-kérdés lutheri-melanchthoni felfogásához, de az apokaliptikus felfogást már elveti; ld. MAKKAI LÁSZLÓ utószavát Magyari új kiadásához: Budapest 1979,193. 180 PÁZMÁNY PÉTER: Felelet. (1603) Kiad. TARNÓC MÁRTON. In: Pázmány Péter művei. Budapest 1983,16. 181 ŐZE 1991; FODOR i. m. (139. j.) 182 PÁZMÁNY i. m. (160. j.), 877. 183 PÁZMÁNY PÉTER: Isteni igazságra vezérlő kalauz. Pozsony 1613, 646676. - Az európai protestáns antikrisztológiáról kimerítő összefoglalást nyújt HILL, CHRISTOPHER: Antichrist in SeventeenthCentury England. London-New York 1990. Aegidius Hunnius wittenbergi professzor protestáns antikrisztológiáját Eszterházi Tamás és Kürti István fordították magyarra: Sárvár 1602; RMNy II 888. A magyarországi protestáns antikrisztológia kezdeteiről ld. RÉVÉSZ IMRE: Krisztus és Antikrisztus. Ozorai Imre és műve. Debrecen 1928 184 HAHN ISTVÁN: Josephus és a Bellum Judaicum eschatologiai háttere. Antik Tanulmányok 8 (1961) 199-219. - A Zsidó háború legjel-