Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
TANULMÁNYOK - Ács PÁL: Apocalypsis cum figuris. A régi magyar irodalom történelemképe
55 ZATELLI, IDA: Pico: La cultura biblica e la tradizione rabbinica. In: Pico, Poliziano e l'Umanesimo di fine Quattrocento. (4. 11. 31. 12. 1994, Biblioteca Medicea Laurenziana, Firenze) A cura di Vin, PAOLO. Firenze 1994,162. 56 SCHOLEM, GERSHOM: A kabbala helye az európai szellemtörténetben. Válogatott írások, II. Ford. BENDL JÚLIA. Budapest 1995,161-170, 179-192. 57 DÁN i. m. (31. ].), 79-80. 58 ASSMANN, JAN: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Ford. HIDAS ZOLTÁN. Budapest 1999 - ld. a mű A vallás mint ellenállás c. fejezetét -, 193208. 39 Ács PÁL: A prófétai szó. Udvar- és felsőbbségbír álat a magyar reformáció korai szakaszában. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. R. VÁRKONYI ÁGNES-SZÉKELY JÚLIA. Budapest 1987, 118128. 60 Irodalomtörténeti közhelynek számít, hogy a Wittenbergben tanult Farkas András (Andreas Lupus) volt az első reformátor, aki az apokaliptikus lutheri-melanchthoni (wittenbergi) történetszemléletet (HARTFELDER, KARL: Philipp Melanchthon als Praeceptor Germaniae. Berlin 1889; Nachdruck, Nieuwkoop 1972; KATHONA i. m. [30. j.]; BARNES, ROBIN BRUCE: Prophecy and Gnosis. Apocalypticism in the Wake of the Lutheran Reformation. Stanford 1988; ŐZE 1991 - ld. A wittenbergi történelemszemlélet c. fejezetet -, 100-110.) a magyar történelemre alkalmazta: TOLDY FERENC: A magyar költészet története az ősidőktől Kisfaludy Sándorig. Pest 1867 2 , 173. - A versezet Gálszécsi István kátéjának függelékeként jelent meg Krakkóban, 1538-ban: RPHA 661; RMKT 16, II, 13; RMNy I 25; VARJAS 1979, I, 383-395. Batizi András tankölteménye (Meglett és megleendő dolgok históriája, 1544 - RPHA 124), Székely István Világkrónikája (Krakkó 1559 - RMNy 1156), Károlyi Gáspár traktátusa (Két könyv. Debrecen 1563 - RMNy 1192), Tardi György históriás éneke (História Szikzoviensis 1588 - RPHA 442; RMKT 16, XI, 22) és sok más irodalmi alkotás Farkas András melanchthoni gyökerű gondolatait visszhangozzák. Vö. SZABÓ i. m. (30. j.), 24-25. 61 A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk. KLANICZAY TIBOR. Budapest 1964 (A magyar irodalom története, 1), 333-334; KLANICZAY 1961, 70-79; KLANICZAY 1964, 97-98; BORZSÁK 1960, 523. 62 HORVÁTH JÁNOS: A reformáció jegyében. Budapest 1957 2 , 40. 63 ŐZE 1991 - ld. a könyv A magyar mint választott nép c. fejezetét -, 136-141. 64 BULTMANN, RUDOLF: AZ Újszövetség teológiája. Ford. Koczó PÁL. Budapest 1998, 93; ASSMANN i. m. (58. j.), 205-208. 65 Kis i. m. (33. j.), 40. 66 HILL, CHRISTOPHER: The English Bible and the Seventeenth-Century Revolution. London 1994 - ld. a könyv Chosen Nation, Chosen People c. fejezetét -, 268. 67 RENAN, JOSEPH ERNEST: AZ Antikrisztus. Ford. SALGÓ ERNŐ. Budapest é. n. (Joseph Ernest Renan összes művei, 4), 244-307. 68 KULCSÁR 1987-1988, 531. 69 lKor 10,18 70 SACHS, HANNELORE-BADSTÜBNER, ERNST-BADSTÜBNER, HELGA: Christliche Ikonographie in Stichworten. Leipzig 1988 - ld. a könyv Ekklesia und Synagoge címszavát -, 110-111, Abb. 13; A keresztény művészet lexikona. Szerk. SEIBERT, JUTTA. Ford. HARMATHNÉ SZILÁGYI ANIKÓ. Budapest 1986 - ld. az Ecclesia és Synagoga címszót és a hozzá tartozó képeket -, 75-77. 71 MOJZER MIKLÓS: M. S. mester passióképei az esztergomi Keresztény Múzeumban. Budapest 1976; „Magnificat anima mea Dominum". MS mester vizitáció-képe és egykori Selmecbányái főoltára. (1997. március 14. - május 25, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) Szerk. MIKÓ ÁRPÁD-POSZLER GYÖRGYI. Budapest 1997,182-185. 72 ZATELLI i. m. (55. j.), 163. 73 SCHOLEM i. m. (56. j.), 179-184. 74 FLUSSER, DAVID: „ Veras Israel" Máténál. Ford. FÖLDES GYÖRGY. In: FLUSSER i. m. (12. j.), 429-438. 7:> Az ún. keresztény „jegyesmisztika" zsidó forrásairól ld. LELLI, FABRIZIO: Il „Commento al Cantico del Cantici" di Levi ben Gersom nella versioné ebraico-latina di Flavio Mitridate. In: Pico, Poliziano e l'Umanesimo ... i. m. (55. j.), 170-172; az unitárius Bogáti Fazakas Miklós 1584-ben keletkezett Énekek éne/ce-fordítása a 16. századi magyar költészet kiemelkedő alkotása: RPHA 47; VARJAS 1979, II, 336-356. SACHS-BADSTÜBNER-NEUMANN i. m. (70. j.) - ld. a könyv Schiff címszavát -, 304-305; SEIBERT i. m. (70. j.) - ld. a hajó, bárka címszót -, 113-115; VANYÓ LÁSZLÓ: AZ ókeresztény művészet szimbólumai. Budapest 1988,136-141. ESZE TAMÁS: Sztárai Gyulán. Debrecen 1973 (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Közleményei, 83), 130. skk. Kétféle hitről. A Kristusbéli és a pápai foltos hitről, 1544. - RPHA 1230; VARJAS 1979,1, 455. Idézet Szkhárosi Horvát András Emberi szerzésről c. versének kolofonjából: RPHA 1346; VARJAS 1979,1, 460. A ferences obszervanciához kapcsolódó ún. „előreformációnak" jelentős szakirodalma van, mindazonáltal igen kevés, a magyar protestantizmus kezdeteire vonatkozó adattal rendelkezünk: ECKHARDT SÁNDOR: Magyar humanisták Parisban. Minerva 8 (1929) 71-91; GÁBRIEL ASZTRIK: Várdai Balázs, a humanista Párizsban. Budapest 1942; Szűcs i. m. (14. j.) 1974; SZAKÁLY FERENC: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest 1995 (Humanizmus és reformáció, 23), 22; Ács PÁL; Katolikus irodalom és kultúra a reformáció századában. Vigília 64 (1999) 360-374. Sztárai Mihály 1544-ben laskói prédikátorként százhúsz egyházat, azaz gyülekezetet alapított: RMKT 16, V, 302. Vö. RMKT 16, XI, 408-414, 448-449, 463-465, 482-483. BÁLINT SÁNDOR: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyomány világából, I. Budapest 1977, 52-56. RMKT 16, XI, 4. sz. - A középkor végi magyar oltárok Madonnái (pl. Szepesszombat 1464, Pinkakertes 1470, Farkasfalva 1480, Leibic 1500, Lőcse 1508, Besztercebánya 1509, Keresztfalu 1510, Héthárs 1520 stb. oltárain) - a 15. század második felében kialakuló európai ikonográfiái hagyománynak megfelelően - az ún. „Apokaliptikus asszony" ikonográfiái jegyeit viselik (Jel 12,1-2), emberi alakban ábrázolt, arccal a föld felé forduló holdsarlón taposnak (SACHSBADSTÜBNER-NEUMANN i. m. [70. j.] - ld. a könyv Unbefleckte Empfängnis der Maria c. címszavát -, 350-351; SEIBERT i. m. [70. j.] - ld. az Apokalipszis és Szeplőtelen fogantatás címszavakat -, 34, 291-292). Ez az eltiport alak, mely általában a bűnt, a pogányságot jelképezte, Magyarországon egyre inkább a törökség szimbólumává vált. A Napbaöltözött Asszony kultusza a töröktől különösen fenyegetett országrészeken terjedt. Tolnai Fabricius Bálint természetesen elítéli a „bálványozást" mégsem száműzi teljesen látóköréből ezeket a tárgyi emlékeket, már csak azért sem, mivel ezek csak lassan, fokozatosan tűntek el az ország protestánssá váló tájairól: RADOS JENŐ: Magyar oltárok. Budapest 1938, 18, 62, 64, 68, 73, 76. kép; RADOCSAY 1967, 148, 217. kép. A protestáns országrészeken fennmaradó katolikus kultuszokról, búcsújáró helyekről, csodatévő Madonnákról érdekes adatokat közöl ESZE i. m. (77. j.), 130. Ez 38,1-22; 39,11 - Vö. VERMES GÉZA: A zsidó Jézus. Ford. HAJNAL PIROSKA. Budapest 1995,182. Antiquitates Judaicae 1,123 és 18,97; De bello Judaico 7,244-251. BIETENHOLZ 1994 - ld. a könyv Gog, Magog and the Latter-Day Emperor c. fejezetét- 118-126. ŐZE 1991, 87; BIETENHOLZ 1994,123. VERMES GÉZA: A zsidó Jézus vallása. Ford. HAJNAL PIROSKA. Budapest 1999, 149. KULCSÁR 1987-1988, 531. BIETENHOLZ 1994,125. Szűcs i. m. (37. j.), 108. Az 1000. év apokaliptikus rettegéseire vonatkozó történelmi közfelfogás a reneszánszkori historikusok - elsősorban Johannes Trithemius (138. j.) - hamis tényeken nyugvó, tendenciózus munkáin alapul. SRH I, 34-35. Szűcs JENŐ: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Gesta Hungarorurnában. (A nacionalizmus középkori genezisének elméleti alapjai.) (1973) In: Szűcs 1974, 413-555. MÁLYUSZ 1967, 52. KULCSÁR 1987-1988, 524, 532. KLANICZAY TIBOR: Nacionalizmus a barokk korban. In: uő.: Pallas magyar ivadékai. Budapest 1985,139. Ács PÁL: Dudith András török sógora. ItK 103 (1999) 80.
