Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században - RÉVÉSZ EMESE: Történeti kép mint sajtóillusztráció (1850-1870)

rálynő kisfiát, a csecsemő János Zsigmondot megszop­tatva bizonyítja a kételkedő török követeknek, hogy trón­ja jogos utóddal bír. Ahogy a magyar nyelvű folyóiratok előfizetése ré­vén, a műlapok megvásárlása által is a hazai művésze­tek pártolását is gyakorolják a nők. Vahot Imre 1855­ben írt értekezésében a hazafias hölgyek jellemvonásá­nak tartja, hogy „jelesebb nagy művészeinknél oly ké­peket rendel meg számára, melyek fönséges, lélekeme­lő, főleg történeti tárgyakat tüntetnek föl". 152 A műpár­tolással azonos fontosságú, hogy az elkészült művek, megvásárolt műlapok, díszes jutalomképek állandó helyét a lakásban a ház asszonya határozza meg. A his­tóriai ábrázolások elhelyezése a család közös tereiben biztosítja az általuk közvetített értékek és eszmények elsajátítását. „Bár ily nemzeti érdekű ékszerekkel bú­toroznák nagyjaink fényes termeiket - sóhajt fel idé­zett írásában Vahot Imre -, hogy még a legkisebb fest­ményből is a haza szent képe sugároznék elő, ernye­detlen honszerelemre buzdítva a ház lakóit és látoga­tóit." Vágyálma az 1860-as évek végére teljesülni lát­szik. Köszönhetően a hazai sajtó képkiadási politikájá­nak, eddig nem tapasztalt számú, változatosságú és színvonalú históriai képegyüttes jutott el az ország leg­távolabbi zugába is, még évtizedekig díszítve a csalá­di otthonok és középületek falait. JEGYZETEK 1 A kifejezés: HOBSBAWM, ERIC: Mass-Producing Traditions: Europe, 1870-1914. In.: The Invention of Tradition. Ed.: HOBSBAWM, ERIC - RANGER, TERENCE. Cambridge 1983, 263-307; magyarul: Uő.: Tömeges hagyománytermelés: Európa 1870-1914. In: Hagyomány és hagyományalkotás. Szerk.: HOFER TAMÁS-NEIDERMÜLLER PÉ­TER. Budapest 1987,127-197; továbbá a folyamatról: Nemzeti kul­túrák antropológiai nézetben. Szerk.: HOFER TAMÁS-NIEDERMÜLLER PÉTER. Budapest 1988; Nemzeti kultúra. Szerk.: NIEDERMÜLLER PÉ­TER. Janus VI, Budapest 1989; Népi kultúra és nemzettudat. Ta­nulmánygyűjtemény. Szerk.: HOFER TAMÁS. Budapest 1991 (A Ma­gyarságkutatás könyvtára, 7); HOFER TAMÁS: Bevezető: témák és megközelítések. In: Magyarok kelet és nyugat között. A nemzet­tudat változó jelképei. Tanulmányok. Szerk.: HOFER TAMÁS. Bu­dapest 1996, 7-23. 2 -y -r [SZOKOLY VIKTOR]: Madarász Viktor. Gyermekbarát 3 (1863/ 28) 410. 3 HAVAS SÁNDOR: A képzőművészet Magyarországban. In: Az Orszá­gos Magyar Képzőművészeti Társulat Evkönyve, 1865-1866. Pest 1867,162. 4 MÁRTONFFY KÁROLY: Pontok Magyarország múltjából. (Emlékezte­tőül költőinknek és művészeinknek.) I. VU 8 (1861) 2. 5 BÜTTNER, FRANK: Bildung des Volkes durch Geschichte. Zu den Anfängen öffentlicher Geschichtsmalerei in Deutschland. In: Historienmalerei 1990, 77-95. 6 A. SENEFELDER találmánya, a litográfia (1796), majd a mechani­kus papírgyártás (1803), gvorssajtó (1814), sztereotípia (1827) feltalálása - TVVYMAN, M.: Printing 1770-1970. London 1970; HANEBUTT-BENZ, EVA-MARIA: Studien zum deutschen Holzschmitt im 19. Jahrhundert. In: Archiv für Geschichte des Buchwesens 24. Frankfurt 1983, 688; A hazai képsokszorosító nyomdászati technikák fejlődéséről: NÓVÁK LÁSZLÓ: Grafikai sokszorosító mű­vészetek. Budapest é. n. (A Grafikai művészetek Könyvtára, 1.) 7 Keleti Gusztáv például az első hazai monumentális történeti képciklus, a Magyar Nemzeti Múzeum falképsorozatának mi­előbbi sokszorosítását javasolja, mert ily módon az eddigiek­nél szélesebb tömegekhez juthatnának el kvalitásos képek. „Kívánatos, hogy hazánk ifjúságának gyúlékony képzelete ily művészi alakzatokban ismerkedjék meg őseink képével, mert e képek költőileg igazak, történelmileg lehető hívek s a nem­zeti szellem tüzétől áthatottak." - KELETI GUSZTÁV: A nemzeti mú­zeumifalfestményekről. Fővárosi Lapok 1875, 249-250; újra kö­zölve: K. G.: Művészeti dolgozatok. Budapest 1910, 333-334. 8 Az 1869-es népszámlálás szerint a hat éven felüli magyaror­szági népesség több mint fele analfabéta. KELETI KÁROLY: Ha­zánk és népe a közgazdasági és társadalmi statisztika szempontjából. Pest 1871, 356-371. 9 SIMON S.: Magyar királyok arckép-csarnoka. VU 7 (1860) 323-324. 10 VAHOT IMRE: A betű és a sajtó hatalma. I. Napkelet 5 (1862. janu­ár 5.) 9. 11 Garasos Tár (1834), Fillértár (1834-1836), Kassai Ábrázolt Fo­lyóirat (1848) 12 Á kifejezést Jürgen Habermas A társadalmi nyilvánosság szerke­zetváltozása (Budapest 1971) műve nyomán használó Kovács I. Gábor a hazai kalendáriumirodalmat feldolgozó művében ezt a populáris kép egyik fő feladatának tartja. - KOVÁCS I. GÁ­BOR: Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig. A magyar kalendári­umok történeti és művelődésszociológiai viszgálata. Budapest 1989 13 KIRCHNER, THOMAS: Neue Themen - neue Kunst? Zu einem Versuch, die französische Historienmalerei zu reformieren. In: Historien­malerei 1990, 107-121. 14 A Társulati kiállítást 1863-ban a 224 tagon kívül 2457 fő, 1865­ben 4323 fő látogatta - A Magyar Képzőművészeti Társulat Ev­könyve. 1863. Pest 1864, 27. 15 A képek tényleges példányszámai nemigen ismeretesek. A Hazánk és a Külföld Székely színnyomatos Dobozyja kapcsán 3000 példányt említ: Hazánk és a Külföld 1865. augusztus 27, 35. sz. 557; Sokan a kaszinók és olvasóegyletek példányait hasz­nálják, vagy csoportosan fizetnek elő, illetve különféle lapo­kat előfizetve cserélgetik egymás közt a számokat. - MIKLÓSSY JÁNOS: Irodalmi folyóirataink a Bach-korszakban (1849-1859). In: Az Országos Széchenyi Könyvtár Evkönyve 1973. Budapest 1976, 234-235. 16 „Alig van az országban falu, a hol e képeket ne lehetne látni" - írja Szokoly Viktor Vizkelety Béla folyóiratok mellékleteiként megjelent históriai képeiről, melyekről Szana Tamás még har­minc év múltán is hasonlóan nyilatkozik. - GARAM: Vizkelety Béla. Ország Tükre 3 (1864/27, szeptember 21.) 313-314; Hatá­sa még három évtized múltán is erős: „Vizkelety Béla compo­sitióit a Hunyadiak korából még ma is nagyon sok helyen meg­találhatjuk." -jegyzi meg Szana Tamás 1890-ben. SZANA 1890, , 95. 17 „... kőrajzokban is majd minden szobát díszítenek műveinek másolatai." - írja a Vasárnapi Újság Than Mórról. N. N.: Than Mór. VU 16 (1869. szeptember 17.) 568-569. 18 A sajtóillusztráció általános jellemzőiről, az Illustrierte műfa­járól: GROTH, OTTO: Die Entwicklung des Bildes im Periodikum. In: O. G: Die unerkannte Kulturmacht. Grundlegung der Zeitung­swissenschaft. II. Berlin 1961, 149-156; HANEBUTT-BENZ, EVA­MARIA: Studien..., i. m. 1983, 581-1266. 19 R. VÁRKONYI 1973, II, 289. 20 Ország Tükre 1 (1862/1, január 1.) 1. 21 Walter Benjamin megfogalmazásában az egyedi műtárgy „le­válik a a hagyomány birodalmáról" - BENJAMIN, WALTER: A mű­alkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában. In: W. B.: Kom­mentár és prófécia. Budapest 1969, 307. 22 Az alkotás oldaláról vagy a képi vagy a szöveges összetevő elsődleges, a másikat időben megelőző, tartalmilag meghatá­rozó. A harmadik esetben a kettő párhuzamos, ugyanarra a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom