Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - VII. Tárgyak emlékezete - BUZÁSI ENIKŐ: A győri székesegyház Szent István-oltárképe
kapott a gyakorlatban is jelentőséget a földrengést követően megindult ferences templombeli átalakítások során, valamint - esetleg - a székesegyházban nem sokkal később megkezdett felújításhoz kapcsolódóan. Úgy tűnik, a kutatás eddig nem vizsgálta, hogy vajon fennáll-e valamiféle összefüggés a várost és épületeit sújtó földrengés, valamint a székesegyház Zichy püspök által kevéssel utóbb kezdeményezett felújítása közt, melynek legkorábbi eredménye az északi mellékhajó 1767-ben elkészült Mária-kegyoltára volt. 20 Nem tudjuk, hogy az épületben vagy a berendezésben okozott-e a földmozgás károkat, csak azt, hogy a közeli püspökvár súlyosan megrongálódott, tornyát le kellett bontani. 21 így azt sem tudhatjuk, hogy a ferences templomból áthozott főoltárkép a Gorup Ferenc kanonok által állíttatott eredeti 17. századi oltár esetleges rongálódása miatt - s vajon ekkor - került-e a déli mellékhajó oltárára, avagy a székesegyház berendezésének ezt követően történt megújítása keretében. Ahogyan az sem válaszolható meg, hogy a kép felállítását a városi plébániatemplom funkcióját betöltő oltáron az egy évtizede kegyúri jogot gyakorló város kezdeményezte, avagy az oltárkép elhelyezése része volt annak a mindent átfogó ikonográfiái programnak és mindenre kiterjedő megrendelői koncepciónak, amellyel Zichy Ferenc püspök a székesegyház megújítását véghez vitte. 22 A körülmények kínálta lehetőségnél ugyanis többet kell látnunk abban, hogy a székesegyház Szent István vértanú-oltárára, amely azonos titulussal jogutódja és funkcióbeli örököse volt a város középkori plébániatemplomának, átkerült a ferences templom főoltárképe, azé a templomé, amelyik az egykori plébániatemplom helyén, annak titulusát is őrizve működött. Mindenesetre a szellemi kontinuitást hangsúlyozó megoldással történeti összefüggésbe került a város középkor óta tisztelt védőszentjének oltára, amely így történetiségében - de a később megújuló többi oltár közt régiségében is - párhuzama lett az északi hajó Mária-kegyoltárának. Az ereklyekultuszból jól ismert „újba foglalt régi" gondolatának végigvitele azonban akkor lett teljes, amikor 1772-ben Hefele terve alapján a falon függő kép elé egy oltárarchitektúra készült, 23 egy ívelt párkányzatú, hat márványoszlopból álló szobros kolonnád, amely „tér a térben" képzettel önálló építészeti belsőt teremt Szent István protomárü'r 17. századi ábrázolása köré. JEGYZETEK 1 Joachim von Sandrarts Académie der Bau-, Bild und MahlereyKünste von 1675. Neuausgabe v. PELTZER, A. R. München 1925, 345-346. 2 A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában, illetve Fraknón (Burg Forchtenstein, Ausztria), az Esterházy család gyűjteményében. Valamennyi képről részletesen Esterházy Orsolya portréjának attribúciója kapcsán, kiegészítve Block Magyarországra jövetelének egy újabb részletével: BuzÁsi ENIKŐ: Két kép a fraknói Esterházy-gyűjteményből: Esterházy Orsolya portréja Benjamin Blocktól és Esterházy Pál mint Szent Imre. MÉ 44 (1995) 269-279. Esterházy Orsolya képének 1659-es készítési idejéről, az előbbi cikkhez kapcsolódóan: BuzÁsi ENIKŐ: Szerzői kiegészítés Benjamin Block fraknói Esterházy-portréinak közléséhez. MÉ 46 (1997) 104. 3 GARAS 1953, 32, 119, 131; KRIEGER, MARTIN: Benjamin von Block (1631-1689). Jahrbuch Historischer Verein für Mittelfranken 85 (1969-1970) 83; JENÉI FERENC-KOPPÁNY TIBOR: Győr. Budapest 1964, 34. 4 RÓZSA 1973, 129. A székesegyház déli mellékhajójában álló oltár képeként említve: A művészet története Magyarországon. Szerk. ARADI NÓRA. Budapest 1983, 233. 5 KRIEGER i. m., 82; THIEME-BECKER IV, 122; Saur - Allgemeines Künstler-Lexikon. Die bildenden Künstler aller Zeiten und Völker, XI. München-Leipzig 1995, 536-537. f ' Debrecen, Déri Múzeum, ltsz.: D.F. 204. 2. 2. olaj, vászon, 88,4 x 73,5 cm. Blocknak attribuálva: BuzÁsi ENIKŐ: Régi magyar arcképek-Alte ungarische Bildnisse. Kiállítás katalógus. Tata-Szombathely. Budapest 1988, 11. sz. Az attribúciót elfogadva hivatkozik rá: Eisenstadt 1995, Kat.-Nr. V/20. (KUGLER, GEORG); Saur -Allgemeines Künstler-Lexikon. ... i. m. 536. 7 Egyházi Régiségek és Jelességek. A Győri székes Templom. Egyházi Tár 4 (1833) 152; FEHÉR IPOLY: Győr megye és város egyetemes leírása. Budapest 1874, 428; BEDY 1936, 19. Gorup Ferencről részletesen: BEDY VINCE: A győri székeskáptalan története. Győr 1938 (Győregyházmegye múltjából, 3), 430-432. 8 SANDRART i. m. 345. 9 KÁROLYI, LAURENTIUS: Speculum Jaurinensis Ecclesiae, repraesentans tum ipsam Cathedralem Ecclesiam... Jaurini 1747, 3; FEHÉR i. m. 428; BEDY 1936,19. 10 NÉMETH 1931, 1, 99; BÁRDOS KORNÉL: Győr zenéje a 17-18. században. Budapest 1980,125. 11 BARDOS i. m. 125. 12 VILLANYI SZANISZLÓ: Győr-vár s város helyrajza... a XVI és XVII. században. Győr 1882, 67; NÉMETH 1931," I, 101; BEDY 1938, 430; BÁRDOS i. m. 125-126. 13 KIRKAY, LUDOVICUS: Prothocolum Venerabilis Conventus laurinensis Divo Stephano Prothomartyri dicati Honori. In quo continentur Omnia acta memorabilia, & notatu digna tarn Superiorib 9 quam curiosis Lectoribus. 1715. (OSzK Kézirattár, Fol. Lat. 414Í.) A 4. oldalon szereplő bejegyzés: „Illmus Dnus Dnus Cornes de Nadasd, magnus Patrónus Religionis dedit flor Pro Majori Altari, quod ex toto curat fieri cum sua conthorali Illma Comssa ... 1000." Csupán az adományozók nevét sorolja fel, de magát az adományt, illetve azt, hogy mire vonatkozott nem közli: NÉMETH 1931. I. 100. Az időközben elkallódottnak vélt naplót említi BÁRDOS i. m., 125. 14 SANDRART i. m., 345. 15 KIRKAY, LUDOVICUS: Prothocolum Venerabilis Conventus laurinensis... 24-25, a forrás ide vonatkozó részének fordításáért Mikó Árpádnak tartozom hálás köszönettel. Összefoglalóan megemlíti a templomban keletkezett károkat NÉMETH 1931, II, 204. 16 A Schramm Lukáccsal való szerződésről és a megbízás részleteiről: NÉMETH 1931, II, 204, valamint PROKOPP GYULA: Lucas de Schram. MÉ 15 (1966) 247. 17 A kérdésről részletesen lásd e katalógusban a Magyar Nemzeti Galéria két képével kapcsolatban írottakat (Szent Imre és Szent Erzsébet: V-24, V-25). 18 KIRKAY, LUDOVICUS: Prothocolum Venerabilis Conventus laurinensis... 25 19 BEDY i. m., 16; BÁRDOS i. m., 55-56, 75. 20 A kérdésről, valamint Zichy Ferenc mecenatúrájáról legújabban ld. SERFŐZŐ SZABOLCS: A győri székesegyház Szűz Mária-kegyoltára. MÉ 48 (1999) 87-111. 21 KIRKAY, LUDOVICUS: Prothocolum Venerabilis Conventus laurinensis... 24. 22 A Zichy által megújított székesegyház ikonográfiájának felfejtését a magyar szentek, főként Szent László kultuszának értelmezésével: DÁVID FERENC: Maulberísch győri architektúrafestőjének terve és a székesegyház megújításának ikonográfiája. MÉ 48 (1999) 113-120. 23 Hefelétől származó egyik tervét a győri püspöki levéltárból közli SERFŐZŐ i. m., 100, és 15. kép. Az oltárépítés költségeit a város finanszírozta, ld. BEDY 1936, 25.
