Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - MIKÓ ÁRPÁD: Imago historiae

vagy Bethlen Farkas nagyszabású történeti összefoglalása (1664-1679?) egyaránt Giovióra vezethetők vissza. A 17. század második felében már elég nagy lehetett a kontaminációs zűrzavar, mert Bethlen Farkas Dianát már Alexandrosra cserélte, s úgy tudta, hogy némelyek szerint az elhurcolt szobrok a magyar királyokat ábrázolták.

83 Giovio formulája természetesen nemcsak a magyarországi szerzőket ihlette meg, gyakran találkozni vele idegenek Magyarországról szóló műveiben is. A szobrokról a legtetszetősebb képet, a Mátyáshoz igazán illő all'antica képet a három mitológiai figuráról kétségkívül Paolo Giovio állította elő, s a 16. századi humanista alkotta formula a legkülönbözőbb kontextusban tűnt fel változatlan formában. A 17. századi késő humanista történeti munkákban ugyanúgy Mátyás király soha nem múló dicsőségét hirdette, mint Bél Mátyás Nofzfz'űjában,

84 vagy Belnay György 1799-ben megjelent irodalomtörténetében.

85 Jászay Pál,

86 vagy főképp Ipolyi Arnold műveiből

87 már egyenes útja vezetett a pozitivista, majd a 20. századi szakmunkákba. A budai bronzszobrok filológiai tanulsága kettős: egyfelől soha nem szabad elfelejteni, hogy nem a hajdani szobrok szólalnak meg a szövegtöredékek médiumán keresztül, hanem épp fordítva, az - egymástól különböző korokban, más és más céllal írt - írásművek bizonyos - sokszor súlytalan - részei szólnak a szobrokról, másfelől pedig arra sem árt figyelnünk, hogy a művészettörténet sem csupán a tárgyak, hanem - legalább annyira, ha nem jobban - a tárgyakról szóló szövegek története is. S hogy szövegteremtő megkockáztatom: történelemteremtő - erővel jóval kevesebb tudós rendelkezik, mint ahány a szövegmásolás képességével. JEGYZETEK 1 KRAUTHEIMER 1987,115-116. 2 Jud. Ant. 1, 2. 3 OSTROGORSKY, GEORG: Geschichte des Byzantinischen Staates. (Handbuch der Altertumswissenschaft) München 1963

3

, 71; BRÉHIER, LOUIS: Bizánc tündöklése és hanyatlása I—

II. Ford. BAÁN ISTVÁN. Budapest 1997, 42. 4 KRAUTHEIMER 1987, 86-89. 5 BÁRDOSI JÁNOS: Római kori oszlopokhoz „Ördögkövek"-hez fűződő mondák Jakról és Gencsapátiból. Savaria. Vas megyei múzeumok Értesítője 1 (1963), 199-210. 6 A felirat részletét - kis igazítással - TIHANYINÉ SZÁLKA IRMA fordításában idéztem. BÉL MÁTYÁS: Vas vármegye leírása. 6. közlemény. Vasi Szemle 31 (1977) 284; KISS-TÓTH-ZÁGORHIDI CZIGÁNY 1998, 239. 7 LIBER 1934, 324-325. 8 HORVÁTH HENRIK: A középkori Pest-Budának helyszínen maradt emlékei. MM 8 (1932) 290; HORLER MIKLÓS et al.: Budapest műemlékei I. Budapest 1955, (Magyarország műemléki topográftája, IV/ 1) 773. 9 BALOGH 1966,123. 10 RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: A római fölíratok gyűjtői Pannoniában. In: Budapest 1994, 318-325; valamint e katalógus lapjain olvasható tanulmányában. 11 Oda azok nem jutottak el: KISS-TÓTH-ZÁGORHIDI CZIGÁNY 1998, 240. 12 BÁRDOSI i.m. (5. j.) 13 Vö.: DERCSÉNYI, DEZSŐ: La tutela dei monumenti in Ungheria negli ultimi otto anni. AHA 12 (1966) 11; SZENTLÉLEKY TIHAMÉR: A szombathelyi Isis szentély. Szombathely 1965,16. 14 LIBER 1934, 352-354. 15 JUNG, CARL GUSTAV: Emlékek, álmok, gondolatok. Feljegyezte ANIELA JAFFÉ. Fordította KOVÁCS VERA. Budapest 1987, 347-349. 16 Erre a jelenségre - s a róla szóló műre - Endrődi Gábor hívta fel a figyelmem. FOUCAULT, MICHEL: A fantasztikus könyvtár. In: Uő: A fantasztikus könyvtár. Válogatott tanulmányok, előadások és interjúk. Vál. és ford. ROMHÁNYI TÖRÖK GÁBOR. Budapest 1998,16-17. 17 London, British Library, Lansdowne MS. 836. BALOGH 1940, 491 (25. sz.), 503 (38. sz.) 18 R[ÓMER] F[LÓRIS]: Corvin Mátyás és Beatrix arcképeik. Budapesti Közlöny 1868, 25. sz. 291-292. 19 Ld. e katalógus III-3. tételét! 20 BALOGH 1940, 441, 503; BALOGH JOLÁN: Mátyás király és a művészet. Budapest 1985, 275. 21 HOFFMANN EDITH: Régi magyar bibliofilek. Budapest 1929, 82-84. 22 TARDY LAJOS: Régi magyar követjárások Keleten. Budapest 1983

2

, (Körösi Csorna Kiskönyvtár, 11) 110-120. 23 Idézi BALOGH 1940, 490. 24 BARTONIEK 1975, 38-39. 25 BALOGH 1940, 504 (41. sz.) 26 A brüsszeli Misszáléban (1485-1487) két helyen (fol. 8

V

, 411

v

), a budapesti Philostratus-kódexben (1489) (fol. l

v

, 2

r

), a budapesti Ransanus-kódexben (1488-1490) (fol. 17

v

), a firenzei Bibliában (1489-1490) (fol. 3

V

), a modenai Gregorius-kódexben (1488) (fol. 2

r

), a New York-i Didymus-kódexben (1488) (fol. 2

r

), a volterrai Marlianus-kódexben (1487-1488) (fol. 4

r

), a bécsi Hieronymus-kódexben (Cod. 930., 1488) (fol. V), a wolfenbütteli Priscianus- (1485-1490) (fol. l

v

), Cortesius- (14881490) (fol. 3

r

) és Ficinus-kódexben (1488-1490) (fol. l

v

). 27 BALOGH 1940, 500 (32. sz.), körirata: MATHIAS CORVINUS REX HvNGA[riae] 28 BALOGH 1940, 506 (45. sz.), körirata: MATHIAS REX HVNGARIAE BOHEMIAE 29 BALOGH 1940, 500-502 (34. sz.), körirata: MATHIAS REX VNc[ariae] BoE[miae]o[ue] ET DVX Avs[triae] 30 BALOGH 1940, 504 (42. sz.) 31 HOFFMANN i.m. (21. j.) 77-80. 32 Ld. ROZSONDAI MARIANNE e katalógusban olvasható tanulmányát. 33 BALOGH 1940, 479-482 (12. sz.) 34 LEITHE-JASPER, MANFRED: Matthias Corvinus und die Medaille. In: Schallaburg 1982, 190-194; MAROSI ERNŐ: Mátyás király udvari művészete: stílus és politika. Korunk. 3. F. 9 (1998/5) 4-6. 33 MELLER, PÉTER: Physiognomical Theory in Renaissance Heroic Portraits. In: Acts of the XX International Congress of the History of Art. Studies in Western Art, II. The Renaissance and Mannerism. Princeton, 1963, 53-54, 60-62. 36 BORZSÁK ISTVÁN: A Nagy Sándor-hagyomány hagyomány Magyarországon. Antik Tanulmányok 30 (1983) 9-10. 37 Analecta nova ad Históriám Renascentium in Hungária litterarutn spectantia. Edd. ABEL, EUGENIUS-HEGEDÜS, STEPHANUS. Budapestini 1903, 57. 38 Bonfini 4, 8, 242-250. 39 BALOGH 1940, 535 (szám nélkül) 40 BALOGH 1940, 481 (1. sz.) 41 GERÉZDI RÁBÁN: A magyar világi líra kezdetei. Budapest 1962,193210. 42 BALOGH 1966, 353-354, 369-370. 43 VAYER 1967; MIKÓ 1991, 151-152. 44 RMNy 360; SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ: A magyarországi könyvdíszítés a XVI. században. Budapest 1961, 59. 45 RMKIII619 46 RMKIII704 47 RÓZSA 1973, 58. (50. sz.) 48 BALOGH 1940, 520-522 (63.a. sz.); JÁVOR ANNA: A Donner-évforduló művészettörténeti eseményei (1992-1993) MÉ 44 (1995), 308.