Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - MAROSI ERNŐ: A magyar történelem képei. A történetiség szemléltetése a művészetekben

ként berendezett múzeum korhangulatok egymásután­ját felkelteni igyekvő tárgyegyütteseiben és a purisztikus műemlékrestaurálásban, s csak alkalomadtán az ábrá­zoló művészetekben. A 20. századi modernség a stílust és a kvalitást véglegesen elválasztotta a tematikától ­miközben a régi értelemben vett történeti ábrázolás to­vább élt, s monumentalitását a közízlés éppúgy igényel­te, mint a hivatalos műpártolás. Ebben a kettéválásban a művészeti modernségnek és egyben a modern művé­szet művészettörténeti-műkritikai értékelésének egyik lényeges törésvonala is meghúzódik. Derkovits Gyula és Kondor Béla fent idézett, történel­mi tematikájú művei inkább kivételesek, mert bennük a történetábrázolás hagyományos módja él ugyan tovább, de lényegük a formanyelv megújításában van. Tipiku­sabb a modern képalkotásnak az az útja, amelynek ta­lán legjelentősebb magyar példája Korniss Dezső Tücsök­lakodalma. 122 A kompozíció, mind formátumát, mind struktúráját tekintve, történelmi kép. Alcíme, Hommage à Bartók zenei inspirációs forrását nevezi meg, s nevet­séges lenne témáját anekdotikusan a „Házasodik a tü­csök ..." szavaival azonosítani. Mert Kornisst itt a szí­nekből és formákból szövődő történet, a felsorakozásuk­ból, összeszövődésükből adódó harmóniák és disszo­nanciák foglalkoztatták. Utóbb, a hatvanas években fes­tett gesztus-képein maga a képnek a csurgatott festék­kel való létrehozása vált témává, 123 úgy, mint ihletőinél, Jackson Pollocknál vagy fasiszta manifesztumával Ma­gyarországon is nagy befolyású, történelmi képeket festő Georges Matthieu-nél. Korniss Dezső 1946-os képe sok tekintetben a 20. szá­zadi magyar művészet törekvéseinek összegzése, s egy­ben korszakjelzője is. Megüti azt a hangot, amely kor­társainak és utódainak történelemértelmezésében, Bálint Endrétől Ország Liliig és Jovánovics Györgyig él tovább: a múlt értéke a riegli definíció értelmében a hangulati tartalomból, a múlandóság belátásából, az emberi nem­hez való tartozásunkból következik. Ebben látja a mai művészettörténet is alapvető feladatát: a múlt hagyaté­kának megőrzésében és változatlan megtartásában. An­nak a „meglett embernek" a gesztusa ez, ki tudja jól, az életet halálra ráadásul kapja s mint talált tárgyat visszaadja bármikor - ezért őrzi meg, ki nem istene és nem papja se magának, sem senkinek. JEGYZETEK 1 HASKELL 1993; Sandrart idézett műve az Iconologia Deornm 1680­as kiadásának frontispiciuma. 2 A „história", „istoria" szó „jelenet" értelmében az itáliai mű­vészetelmélet szakkifejezése. Ebben az értelemben Leon Battista Alberti óta a komponálás fő feladata, a festő tudásá­nak csúcsa („grandissima opera del pittore"); vö. ALBERTI, LEÓN BATTISTA: Deila pittura, II, 33. és II, 35. 3 A történelem képéről és forrásértékéről máig alapvető, aktua­litásában nem halványodott: VAYER LAJOS: A történeti művek il­lusztrálása. In: Szentpétery-Emlékkönyv. Budapest 1938, 507­524. 4 JAUSS, HANS ROBERT: Geschichte der Kunst und Historie. In: Geschichte. Ereignis und Erzählung. Hsg. v. KOSELLECK, REINHART-STEMPEL, WOLF-DIETER. München 1973, 178. skk. 5 KOSELLECK, REINHART: Geschichte, Geschichten und formale Zeitstrukturen. In: Geschichte i. m. ; 211-222; vö. KOSELLECK 1975, 593. sk.: „Daß es in der Geschichte um »Geschichte selber« geht und nicht um eine Geschichte von etwas, ist eine moderne, eine neuzeitliche Formulierung"; és uo., 648: „Grammatikalisch konnte nun [ti. a 18. század utolsó harmadában] die alte Pluralform »die Geschichte« auch als Variante des femininen Singulars gelesen werden". 6 SZABÓ J. 1985, 12. sz, 78; BABARCZY ESZTER: Kisfaludy és Kininger Himfy-képe. Szakdolgozat, ELTE Művészettörténeti Tanszék. Kézirat, Budapest 1992; hátteréhez és összefüggéseihez ld. ÚJVÁRI, PÉTER: Wilhelm Tischbein: Goethe in der römischen Cam­pagna. AHA 36 (1993) 107. skk. 7 KOSELLECK 1975, 678. skk. 8 Vö. VIII-A; az illusztrációkra Sinkó Katalin hívta fel figyelme­met, amiért köszönettel tartozom. 9 CENNERNÉ 1983 10 PEREGRINY JÁNOS: AZ Országos Szépművészeti Múzeum állagai, IV. Magyar Történelmi Képcsarnok. Budapest 1915 11 FRÖHLICH RÓBERT-KUZSINSZKY BÁLINT-NAGY GÉZA-MARCZALI HEN­RIK: Magyarország a királyság megalapításáig. Budapest 1895 (A magyar nemzet története. Szerk. SZILÁGYI SÁNDOR, 1) 12 MÁRKI SÁNDOR-BEKSICS GUSZTÁV: Modern Magyarország (1848­1896). Budapest 1898 (A magyar nemzet története. Szerk. SZI­LÁGYI SÁNDOR, 10) 13 BERKOVITS 1964, 247. sk; Das Zeitalter Kaiser Franz Josephs, II. Glanz und Elend 1880-1916. (9. 5. - 26. 10. 1987, Schloss Grafenegg) Red. KÜHNEL, HARRY. Wien 1987,123, Kat.-Nr. 9.6.2. (SINKÓ, KATALIN); RÓZSA 1995, 37. sk. 14 RIPA, CESARE: Iconologia. (1593) Fordította, a jegyzeteket és az utószót írta SAJÓ TAMÁS. Budapest 1997, 275. 15 GOMBRICH, ERNST H.: Symbolic Images. (1972) Oxford 1985 3 (Studies in the art of the Renaissance, 2), 123. skk, fig. 135. 16 Vö. PANOFSKY, ERWIN: Tiziano: A Bölcsesség allegóriája. Utóirat. (1926,1970) In: A jelentés a vizuális művészetekben. Tanulmá­nyok. Ford. TELLER GYULA. Budapest 1984,150-169. 17 SZABÓ J. 1985, 9. sz, 74. 18 XII-A; vö. SZÉPHELYI 1983, 56. skk; KEMÉNY 1992,123. skk. 19 NORDENEALK, CARL: Der inspirierte Evangelist. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte 36 (1983) 175-190. 20 A festett és fényképezett tudósportré ikonográfiájához és ti­pológiájához gazdag anyag: Budapest 1992a 21 Vö. CSAPODINÉ GÁRDONYI KLÁRA: A Képes Krónika kódexének leírá­sa, története és illusztrációi. In: Képes Krónika 1986,133. 22 Petrus Comestor mellett Nicolaus de Lyra meghatározó szere­pét mutatta ki TARN AI ANDOR: A Képes Krónika forrásaihoz. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. HORVÁTH JÁNOS­SZÉKELY GYÖRGY. Budapest 1974 (Memória Saeculorum Hun­gáriáé, 1)208. 23 Vö. KARSAI GÉZA: Névtelenség, névrejtés és szerzőnév középkori kró­nikáinkban. Sz 97 (1963)666-677. 24 Vö. HASKELL 1993, 26. skk. 2D SCHMITT, ANNEGRIET: Zur Wiederbelebung der Antike im Trecento. Petrarcas Rom-Idee in ihrer Wirkung und die Paduaner Malerei. Die methodische Einbeziehung des römischen Münzbildnisses in die Ikonographie „Berühmter Männer" . Mitteilungen des Kunsthisto­rischen Instituts in Florenz 18 (1974) 167-218. 26 VI-24; RÓZSA 1973; Székesfehérvár 1996; RÓZSA 1998, 7. skk. 27 A magyar művészettörténet-írás egyik visszatérő ítélete - ta­lán Fülep Lajos elmarasztaló historizmuskritikájának hatása alatt - a 19. századi portréművészet, különösen a szobrászat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom