Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - POSZLER GYÖRGYI: AZ Árpád-házi szent királyok a magyar középkor századaiban

23 KLANICZAY 1986, 66, 79. 24 KLANICZAY 1986, 79. sk; WEHLI TÜNDE: A szentek ábrázolása a 14— 15. századi Magyarországon. In: MMűv 1987, 209. 25 LŐVEI PÁL: Anjou-magyar síremlékek és címeres emlékek Nápolyban. AH 26 (1998) 24. 26 KERNY TERÉZIA: Középkori Szent László-emlékek nyomában Nápoly­ban. AH 26 (1998) 55-62. A bárd az 1920-as években még lát­ható volt, ma a falkép ott hiányos. 27 LUKÁCS MÁRTA: AZ altomontei Szent László-kép története. ME 42 (1993) 1. 28 PROKOPP MÁRIA: Simone Martini Szent László-képe Altomonte-ben. In: Tanulmányok a 900 éves somogyvári bencés apátság emlé­kezetére. Szerk. MAGYAR KÁLMÁN. Kaposvár 1992, 142. sk. Az altomontei templomban levő, 14. század végi, Sanginetto csa­ládi síremléket is Szent László márványból faragott szobra dí­szíti. Ennek történetéről és értelmezéséről újabban Lukács Márta és Prokopp Mária fent idézett tanulmányai szólnak, míg a Szent László-kép és a síremlék korábbi datálása: MAROSI 1987­1988, 233; MAROSI ERNŐ: Nemzeti elemek a régi magyar művészet­ben. A középkor. AH 18 (1990) 181. 29 Idézi: KLANICZAY 1986, 65-66. 30 PROKOPP i. m. (28. j.), 143. A magyar és az Anjou-családi szen­teket összekapcsoló dinasztikus törekvéseket voltak hivatva szolgálni a ferencesek legfontosabb kultuszhelyén, Assisiben, a Szent Ferenc-templom altemplomának Szent Márton-kápol­nájában ugyancsak Magyarországi Mária megrendelésére Simone Martini és műhelye által készített falképek, melyek Anjou (Szent) Lajost Szent Ferenc, valamint feltehetően Ma­gyarországi Szent Erzsébet, Margit magyar királylány és Szent Imre társaságában, és a Madonna mellett megjelenő Szent Ist­vánt és Szent Lászlót ábrázolják. LUKÁCS i. m. (27. j.), 1. sk; újab­ban PROKOPP MÁRIA: Simone Martini: A Szt. Erzsébet kápolna fal­képei az assisi Szt. Ferenc bazilika alsó templomában. AH 25 (1997) 47-55; PROKOPP MÁRIA: Szent Erzsébet-falképciklus a nápolyi Santa Maria Donnaregina-templomban. In: A középkor szeretete. Tör­téneti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Szerk. KLANICZAY GÁBOR-NACY BALÁZS. Budapest 1999, 415. 31 MIKKOVIC, MARIJA: Magyar szentek a horvát képzőművészetben. In: Hrvatska/Madarska. Stoljetne kujizevne i likovno-umjetnicke veze - Horvátország/Magyarország. Évszázados irodalmi és képzőművészeti kapcsolatok. Szerk. DAMJANOV, JADRANKA. Zagreb 1995, 283. 32 A fenti adatokat idézik: WEHLI 1994,111; KLANICZAY 1986, 70. 33 MAROSI ERNŐ: A 14. századi Magyarország udvari művészete és Kö­zép-Európa. In: Székesfehérvár 1982, 55. 34 SNIEZYNSKA-STOLOT, EWA: Tanulmányok Erzsébet királyné mecénást tevékenységéről. (Liturgikus textíliák és paramentumok.) AH 7 (1979) 25. sk. 35 MAROSI, ERNŐ: Das große Münzsiegel der Königin Maria von Ungarn. Zum Problem der Serialität mittelalterlicher Kunstwerke. AHA 28 (1982) 18. 36 MAROSI i. m., 18; KOVÁCS ÉVA: Votívképek az Anjou-udvarból. In: Székesfehérvár 1982,111. sz. 37 KOVÁCS i. m., 107. sk. 38 MAROSI i. m. (33. j.), 3. 39 TAKÁCS IMRE: Kápolna alakú ereklyetartó magyar címerrel a bari San Nicola kincstárában. AH 26 (1998) 68. sk. ' ' 40 SNIEZYNSKA-STOLOT i. m. (34. j.), 26. sk. A dossale részletes leírá­sa a Szent Péter székesegyház 1361. évi leltárának idézésével: KARÁCSONYI JÁNOS: Nagy Lajos anyja Rómában. Katholikus Szemle 7 (1893), 59; WEHLI 1994,135, 73. sz. 41 LEVÁRDY FERENC: A Biblioteca Vaticana, a Morgan Library és az Ermitage Magyar Anjou Legendáriuma. MÉ 13 (1964) 164, 174. skk, 192. skk. 42 LEVÁRDY i. m., 175; GEREVICH LÁSZLÓNÉ: Vásári Miklós két kódexe. MÉ 6 (1957) 133-137; WEHLI 1994,111,135, 75. sz; MAROSI 1995, 195. 43 WEHLI TÜNDE: Szent Imre herceg ábrázolása a mensolai Szent Már­ton-templom főoltárán. AH 22 (1994) 26. 44 OSzK, Kézirattár, Cod. lat. 404; WEHLI TÜNDE: Könyvfestészet. Itá­liai összefüggések: A Képes Krónika. In: MMűv 1987, 485. 45 MAROSI i. m. (33. j.), 8. 46 MAROSI 1987-1988, 216-217; BALOGH JOLÁN: Varadinum - Várad vára, I—II. Budapest 1982 (Művészettörténeti Füzetek, 13/1-2), 20, 25. sk. és újabban KERNY 1993b, 39. sk; WEHLI 1994, 125, 5. sz; MAGYAR i. m. (21. j.) 47 BODOR IMRE-FÜGEDI ERIK-TAKÁCS IMRE: A középkori Magyarország főpapi pecsétjei a MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának pe­csétmásolat-gyűjteménye alapján. Budapest 1984, 27. sz, 42. (Ágos­ton zágrábi püspök, 1303-1322); 55. sz, 51. (Demeter zágrábi püspök, 1376-1378); 69. sz, 56. (Eberhard zágrábi püspök, 1397­1406 és 1409-1419); 79. sz, 60. (Erdődy Simon zágrábi püspök, 1519-1543); WEHLI 1994,139, 88. sz. 48 BODOR-FÜGEDI-TAKÁCS i. m., 35. sz, 45. (Bátori András váradi püspök, 1329-1345); 68. sz, 56. (Szántai Lukács váradi püspök, 1397-1406), 70. sz, 56. (Scolari András váradi püspök, 1409­1426); WEHLI 1994,140, 97. sz. 49 BODOR-FÜGEDI-TAKÁCS i. m., 60. sz, 53. (Horváti Pál zágrábi püs­pök, 1379-1386); WEHLI 1994,139, 94. sz. 50 BODOR-FÜGEDI-TAKÁCS i. m., 43. sz, 47. (Jakab zágrábi püspök, 1345-1348); WEHLI 1994,139, 94. sz. 51 BODOR-FÜGEDI-TAKÁCS i. m., 58. sz, 21. (Cudar Imre egri püs­pök, 1377-1386); 62. sz, 53. (Hédervári János győri püspök, 1386-1418); 64. sz, 54. (Cikó István egri püspök, 1387-1399); 63. sz, 54. (Kanizsai János esztergomi érsek, 1387-1418); WEHLI 1994, 139, 93. sz, 140, 95-96. sz. Kanizsai János esztergomi ér­sekhez egy másik Szent Lászlót ábrázoló emlék is kötődik: a baseli karthauzi kolostornak a magyar szent király álló alakjá­val díszített üvegablaka (Basel, Historisches Museum). Szent Lászlót a magyar címer és a nevét tartalmazó felirat azonosít­ja. Az üvegablak megrendelése Kanizsai Jánosnak a baseli zsi­naton való részvételével függött össze. A templom egy másik üvegablakát az esztergomi érsek családi címerével díszíttette. PETER 1925, 69. sk. 52 Wien, Archiv der Universität, N.H.l; Kódexek a középkori Ma­gyarországon. (1985. november 12 - 1986. február 28, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) Rend. VIZKELETY ANDRÁS. Bu­dapest 1986,143. sz, 143-144. (TÖRÖK GYÖNGYI); WEHLI 1994,137, 80. sz. d3 München, Bayerische Staatsbibliothek, Clm. 21590; Kódexek i. m., 101. sz, 124. (TÖRÖK GYÖNGYI); TŰRÖK i. m. (20. j.), 283. 54 Salzburg, Universitätsbibliothek, M.U.H; Budapest 1987, M 14, 373-374. (TÖRÖK GYÖNGYI); WEHLI 1994,137, 78. sz. 53 ÖNB, Cod. 326; Budapest 1987, M 18, 378-379. (TÖRÖK GYÖN­GYI); WEHLI 1994,137, 79. sz. 56 TÖRÖK i. m. (20. j.), 284; TÖRÖK GYÖNGYI: A Mateóci Mester művé­szetének problémái. MÉ 29 (1980) 66. sk. 57 CSERNYÁNSZKY MÁRIA: Az esztergomi főszékesegyházi kincstár paramentumai. Budapest 1933, 39. sk; Az Iparművészeti Múzeum Gyűjteményei. Szerk. MIKLÓS PÁL. Budapest 1979, 334. sz. (SZI­LÁGYI ANDRÁS) 58 Budapest 1987, Ö 9, 416^17. (H. KOLBA JUDIT) 39 H. KOLBA JUDIT: Der Nyári-Kelch. Acta Archaeologica 32 (1980) 373-401. 60 A kehely csak régi fotóról és leírásból ismert: H. KOLBA i. m., 292. 61 Budapest 1987, Ö 7, 414. (H. KOLBA JUDIT) és H. KOLBA JUDIT: Szent László alakja a középkori ötvösművészetben. In: Athleta Patriae i. m. (12. j.), 227. sk; H. KOLBA JUDIT-T. NÉMETH ANNA­MÁRIA: Ötvösművek. Budapest 1973, 9-10. 62 MAROSI 1987-1988, 231; PROKOPP, MÁRIA: Italian Trecento Influence on Murals in East-Central Europe particulary Hungary. Budapest 1983,140-141; WEHLI 1994,126, 7. sz. 63 MAROSI 1987-1988, 231; PROKOPP i. m., 168; WEHLI 1994,128, 23. sz. 64 MAROSI 1987-1988, 231; PROKOPP i. m., 192; RADOCSAY DÉNES: Fal­képek a középkori Magyarországon. Budapest 1977, 172. 65 PROKOPE i. m., 176; WEHLI 1994, 127, 15. sz. 66 PROKOPP i. m., 192; RADOCSAY i. m. (64. j.), 174; WEHLI 1994, 130, 35. sz. 67 RADOCSAY DÉNES: A középkori Magyarország falképei. Budapest 1954, 125; WEHLI 1994, 126,11. sz." 68 RADOCSAY i. m., 168; WEHLI 1994,127, 19. sz. 69 MAROSI 1987-1988, 230; WEHLI 1994,109-110,136, 74. sz. 70 RADOCSAY 1955, 366-367; WEHLI 1994,131, 44. sz. 71 MNG RMGy, ltsz.: 4029, 4030; RADOCSAY 1955, 458; WEI ILI 1994, 133, 59. sz. 72 RADOCSAY 1967, 166; WEHLI 1994,134, 62. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom