Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - I. Ereklyekultusz
minőségű festménymásolatok voltak kiállítva, melyeket Bozó Gyula 1951. április 15-én készített, mint ez a hátoldal feliratából kitűnt. A 18. századi aranyozott, domborított gipszkeretben négy kör alakú és tíz szögletes, üveggel fedett mélyedésben aranyszállal hímzett vörös bársony alapon találhatók a selyembe burkolt ereklyecsontocskák. Ezeket az alábbi, fehér alapozású pergamenre írt feliratok kísérik: 1. S. ANN # M»M>V. (Szent Anna, Szűz Mária anyja ereklyéje) 2. DE SUDARIO CHRISTI (Krisztus halotti kendőjéből) 3. DE VELOB-M« V. (Szűz Mária fátylából) 4. S. IOANNIS-BAP. (Keresztelő Szent János ereklyéje) 5. S. PAULI »AR (Szent Pál apostol ereklyéje) 6. S. S. FRANC »XAV (Xaveri Szent Ferenc ereklyéje) 7. S.S.:3:MM»IOPON (Három japán szent vértanú ereklyéje) 8. S. STANISLAI-KOST. (Kosztka Szent Szaniszló ereklyéje) 9. S. DONÁTIAM (Szent Donát vértanú ereklyéje) 10. S. IOANNIS»NEP. (Nepomuki Szent lános ereklyéje) 11. S. ALOYSII»GONZ. (Gonzaga Szent Alajos ereklyéje) 12. S. FRANC• BORGIAE (Borgia Szent Ferenc ereklyéje) 13. S. IGNATII» LOY. (Loyolai Szent Ignác ereklyéje) 14. S. PETRI »AR (Szent Péter apostol ereklyéje) A keret megújítása, nyolc barokk kori, köztük több jezsuita szent ereklyéinek elhelyezése, a Madonna-kegykép folyamatos tiszteletét bizonyítja az évszázadok során. A szenteket megnevező pergamenfeliratok nemcsak a relikvia azonosítását szolgálták, hanem ezenfelül szakrális jellegük volt. Az északi Madonna-kegyképek, annak ellenére, hogy igen erősen átfogalmazták a bizánci ikontípusokat, státusukban megőrizték a csodatevő kép eredeti lényegét, amit igen gyakran maguk az ereklyék biztosítottak. Az ereklye jelenléte tehát elegendő ahhoz, hogy egy Madonna-képnek „ikonstátust" kölcsönözzön. Bár ez az eredeti előképtől jócskán eltávolodott Madonna-típus az internacionális gótika idején válik általánossá, a 15. század második feléből is számos, ereklyékkel keretezett példája ismeretes, különösen a magyar és lengyel emlékanyagban (Liptónádasd, Bártfa, Kassa, Tum, Krakkó, Boroszló). T.Gy. DIVALD KORNÉL: Szárnyasoltárok Lifté, Árva és Trencsén vármegyében. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 46 (1912) 683; FENYŐ IVÁN-GENTHON ISTVÁN: A Magyar Nemzeti Múzeum szárnyasoltárképei. MM 7 (1931) 440-443; RADOCSAY 1963,12, 3839. (korábbi irodalommal); MNG 1984, 23-24 sz. (TÖRÖK GYÖNGYI); KORÁN, IVO-SACHS, HANNELORE-KUNZE, WOLF-DIETER: Krásná Madonna Frankfurtská. Umení 33 (1985) 330-336; MMűv 1987, 708-709, 866. (TÖRÖK GYÖNGYI); PREISING, DAGMAR: Bild und Reliquie. Gestalt und Funktion gotischer Reliquientafeln und -altärchen. Aachener Kunstblätter 61 (1995-1997) 13-84, különösen 29-30, 69, Kat.-Nr. 58. 1-4. A magyar szent királyok ereklyetartó mellszobrai loseph Moser (1715-1801) bécsi mester köre, 1760-1770-es évek a: Szent István ereklyetartó mellszobra b: Szent Imre ereklyetartó mellszobra c: Szent László ereklyetartó mellszobra Mindhárom aranyozott és ezüstözött sárgaréz; öntött, kalapált, poncolt, cizellált, vésett; magasságuk a: 41 cm, b: 43 cm, c: 43 cm Mindhárom fejereklyetartó előoldalán vésett felirat: a: „S: STEPHAN(US) / REX HUNGAR(IAE)" b: „S. EMERICUS / Dux HUNGÁRIÁÉ" c: „S. LADISLAUS / REX HUNGÁRIÁÉ" A bécsi császári kincstárból 1933-ban Magyarországnak juttatott műtárgyak Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Újkori Osztály, ltsz.: 1934. 418. a, b, c a: Öntött, kalapált és vésett rokokó talapzat, előoldalán rocaille-díszes kartusban üveggel fedett ereklyetok, a tok hátoldalán hitelesítő pecséttel lezárva. A tok alatt szintén kartusban vésett felirat: „S: Stephanus Rex Hungáriáé". A talapzat hátoldalán kartusban „37"-es vésett szám látható. A talapzaton üreges, balra forduló, öntött, ezüstözött, koronás, szakállas, Szent Istvánt idősebb korában ábrázoló buszt, fején a magyar koronára emlékeztető, aranyozott koronával. A korona egykori keresztje letörött. A buszt hátoldalán vésővel okozott sérülésnyomok.
