Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - III. Az ókor hagyatéka

III-26. nehezen olvasható kézírásos bejegyzés van. Számunkra itt a legfontosabb: „Ex oblatione syncera per illustris D. Samuelis Székely de Doba locumtenentis possidet Ste­phanus de ... [a szúrágás miatt olvashatatlan vezeték­név] 1754"; továbbá a 3. levél recto oldalán: „Ex thesauris Samuelis Székely de Doba iurati utriusque fori per reg­num Hungáriáé causarum advocati. Compar[avit] Ep­peries 18 Maii A. 1728". Vagyis ezt az unikum ősnyom­tatványt, az első nyomtatott, latin nyelvű magyar tör­vénykönyvet, a neves bibliofil és műgyűjtő, a jogász vég­zettségű Dobai Székely Sámuel vette 1728-ban Eperje­sen, majd ajándékozta el valamilyen Istvánnak 1754-ben. (Dobai Székelyről vö. III-30.) A piros marokenkötésnek csak az előtáblája utánoz­za Mátyás király Erlangenben, az Egyetemi Könyvtár­ban őrzött, pergamenre másolt Bibliájának kötését. Az eredeti corvinakötést itáliai mester készítette 1485 körül Budán. A stílkötés előtáblájának közepén Mátyás jobb­ra néző kidomborodó portréja látható „MATHIAS ­REX" felirattal. A medaliont reneszánsz palmettás és vi­rágmintás, aranyozott alapú gyűrű veszi körül. A négy sarokban a király családi címerének pecsétszerű lenyo­mata látható, a faágon ülő holló csőrében gyűrűt tart. A négy kisebb kört stilizált, keleties motívumokkal díszí­tett gyűrű veszi körül. A medalionok közti szabad terü­letet az aranyozott corvinakötésekről ismert s utánzott motívumok töltik ki: tulipánok, rozetták, peltalevelek, kisebb és nagyobb virágfejek, kettős levelek, apró és ket­tős köröcskék. A háttábla közepén csak a királyi koro­na, a két arany keret közül a belsőnek a sarkain leveles tulipán bélyegző látható. Az alsó sávban a szignatúra: „LESZIK K. KÖNYVKÖTŐ BUDAPEST". A táblák bel­ső oldalán a tükröt aranyozott csipkekeret veszi körül. A gerincen öt szimpla borda van. Leszik Károly készítette azt a stilizált, hangsúlyos kö­zépdíszes corvinakötést is, amelyet ma az OSzK máso­dik vendégkönyveként használnak. Leszik 1883-ban ala­pította könyvkötő műhelyét Budapesten a VIII. kerület­ben, a Szentkirályi utca 5. szám alatt (Könyvkötők és ro­konszakmák évkönyve 3 [1910] 238). Egyes feltevések sze­rint ezt a Mátyás-portrés kötést az 1896-os millenniumi kiállításra készítette. R. M. Közöletlen III-27. Könyvkötés Nagy Sándor-medalionokkal Valerius Maximus: Factorum et dictorum memorabilium libri IX. Opus cum commentario Oliverii Arzignanensis Venetiis, 1523, Guglielmo da Fontaneto Papír, [12] + 264 levél; fatáblás félbőr kötés, mérete 326 x 76(215) * 53 mm Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, jelz.: Ant. 707 A vaknyomásos félbőrös kötésnek azonos az elő- és hát­táblája. Vakvonalas keretek négy egyenlő mezőre oszt­ják a bőrfelületet. Mindegyikben egy „*D* ALSO"-fel­iratos medalion (Nagy Sándor) látható, a mezők négy

Next

/
Oldalképek
Tartalom